Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-06-18 / Rendkívüli kiadás
rf l-sö évfolyam. Rendkívüli kiadd Nagykároly, 1907. jun. 18. Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság : Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Egy évre, . . . Fél évre . . . Negyedévre . ./ Egyes szám ára 12 f. . . . . 5 . . . . 2 K 50 f. . : . . I K 25 f. — Nyilttér sora 20 f. Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közi 2s/Leljelenik rainden vasárnap Iparki állításunk megnyitása. Csupa fény és ragyogás volt f. hó 16-án Nágykárolf* városa. Derűs égről mosolygott le a napsugár városunkra. Az izgalomtól és a nap hevétől kipirult emberek jártak-keltek a városban az idegenek sokadalmában, jeléül annak, hogy készül a városban valami, s amire a város iparososztálya készül, az nagy dolog. Testületek élénkítették az uteza forgalmát és az eseményekben oly gazdag nap kimagasló eseménye volt a kiállítás megnyitási ünnepélye, melynél a kormány képviselője a megnyitási, aktusnál oly szép és tartalomdus hangon beszélt Nagykároly város polgársága és iparososztályához, annak múltjáról, szép jelenéről, hivatottságá- ról a jövőjére nézve, mely hangosabban dobogtatta meg a hallgatók, a magyar emberek szivét. Dr. Falussy Árpád főispán beszédében nem a kormány megbízottja udvariassági szavait hallottuk ezúttal, hanem a város kifejlődésének programmját és habár pozitív eredményt kiállításunkkal elérni nem is tudnánk, minthogy a kormány megbízottja igy beszél városunk iparáról ez máris olyan siker, mely városunk iparososztálya részére tényleges eredményeket egy jobb kor hajnalhasadását jelenti. A kiállítás megnyitási ünnepélyéről a következőkben számolunk be.: Délelőtt 11 órakor nyitotta meg Dr. Falussy Árpád főispán az ipar- kiállitást nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében, kiknek soraiban ott láttuk SzatmáF város részéről Ferenczy Ágoston városi tanácsost, debreczeni keresk. és iparkamara részéről Dr. Rédey Rezső titkárt, az érmihályfalvai ipartestület 30 tagú küldöttségét -és a vidékről összesereglett • előkelő közönséget, a „Magyarország“ kiküldött tudósítóját s. több vidéki és helyi hírlap felelős szerkesztőjét. Dr. Falussy Árpád neje kíséretében érkezett a kiállítás helyére* melynek “ajtajánaf *a ^rendezőség fogadta, a közönség lelkesen meg-' éljenezte, melynek lecsillapodtával Debreczeni István polgármester mint a kormány képviselőjét a város nevében, Kinczel János elnök a rendező-bizottság nevében üdvö- . zölte, s utóbbi felkérte a kiállítás megnyitására. Az üdvözlő szavak elhangzása után Dr. Falussy Árpád a következő beszédet intézte a közönséghez : Kossuth Ferencz nevében jelentem meg, hogy Nagykároly város iparospolgárságának helyi iparkiállitását megnyissam, hogy Kossuth Ferencz üdvözletét tolmácsoljam azért a fáradhatatlan munkásságért, amelyet a mai kiállítás sikere érdekében kifejtettek. A termőföld és a mezőgazdaság képezi a nemzet törzsvagyonát, de csak a helyes színvonalon álló ipari munka által válik értékessé. A nemzetgazdaság a maga hatalmas tényezőjének együttes és öntudatos'mun- kálkodásával teremtjük meg az önálló, hatalmas és gazdag Magyarországot. A nagykárolyi jparosqk észrevették a kereskedelmi kormány hivó szózatát, hogy Európa közepén egy állam úgy állhat fen,, ha a munkát veszi be a nemzet organizmusába. A muhka ezek kezébe van letéve. A mezőgazdaság adja az alapot, az ipari munka az eredményt, látjuk ezt a múlt századokból. Hiszen látjuk a múlt századokból^ hogy Francziaországot nem a nagy császár világhódító hatalma tette nagy- gyá, hanem a munkások zseniálitása és azutáü indult a nemzet, amely munkával igyekszik meghódítani mindent, de nemcsak ezt, hanem az ipari munka művészetét is. Hiszen Michel Angeló munkájával hódította meg a nagy világot, hiszen Munkácsy Mihály teremtette meg a nagy magyar művészet világraszóló hírnevét. . A művészet nem egyéb, mint az ipari munka idealizmusa, ez az ipari munka ezzel a kiállítással erőt meríthet magának, valamint az iparosvilág is, mert azt látja, hogy elismerésben részesül nemcsak Nagykároly város polgárai előtt, de a magas kormány előtt is. Tudjuk a múltból, hogy Kossuth Lajos első teremtése volt az iparvámvédelem és ő teremtette meg 1842-ben az első ipartestületet Budapesten; ő volt, aki lelket öntött az iparosokba és az ő szelleme hatotta át Magyarországot, hogy évek múlva az iparosok szervezkedjenek és iparkiállitást rendezhessenek. Győr, Kassa, Kolozsvár és a többi városok kiállítása mellett nem maradt el Nagykároly város sem. Nagy küzdelem előtt áll a nemzet, mely nagy küzdelemben.az iparosoknak keli kivenni az oroszlánrészt, de az iparosok fogják megadni az erőt is, hogy a kormány kivívja az önálló vámterületet. A kereskedelmi kormány képviselője attól a percztől kezdve/ mikor kormányra lépett, öntudatosán igyekezett minden erejét arra fordítani, hogy az iparosokat megsegítse. Ott, ahol nem lehetett a bástyákon keresztül törni, azon belül halmozta erejét, ennek az erőnek pedig az ipar a leghatalmasabb tényezője. Kossuth Ferencz elismeréséül az ipartestület elnökének átnyújtom az ő ajándékát (1500 korona segélyről utalvány és megbizó-levél). (Lelkes, hosszantartó éljenzés).
