Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-05-12 / 17. szám

4

és jogos, hogy azok. akik ismerik az építőipar terén évek óta tartó küzdelmeket, csak csodálkoznak azon, hogy az indítvány már be nem adatott a közgyűlésnek s meg vagyunk győződve arról, hogy a közgyűlés tagjai saját jól felfogott érdekükben — de már arra való tekintettel is, hogy a vidéki városok nagy része ezt már foganatosította — egyhangúlag fogja teljesíteni a kérelmet.

Az építőiparosokkal szorosan összefüggő téglagyárosok és kereskedő-osztály jóindulatú támogatásában kételkedni egyáltalán nincsen okunk, az üzleti pangás folytán érzik ők is a nyomasztó helyzetet s sietni fognak védelmükre kelni s segítő kezet nyújtani az építőiparosok szövetsége tagjainak.

Nemes grófunkat pedig ismerjük, ő soha semmiben sem vonta meg támogatását azon a téren, amely nem egyesek érdekében, de az ország egész építőiparos osztályának megvédésére irányul, s igy nyugodtak lehetnek iparos polgártársaink arról, hogy mindhárom üdvös indítvány lelkes támogatókra fog találni városunk nem iparos polgársága között is.

Helybeli pékiparosok szervezkedése.

A nagy károlyi pékmesterek folyó hó 9-én teljes számban értekezletet tartottak Kínál József vendéglőjében, melyen elhatározták, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a munkabér emelkedése s az élelmiczikkek megdrágulása folytán az ő keresetük is a legkisebbre redukálódott s megélhetésük kérdésessé vált — nem akarván árIPAROSOK LAPJA

emeléssel az amúgy is megterhelt fogyasztó \közönséget újabban terhelni, akként vélnek segíteni helyzetükön, hogy az ösz- szes helybeli pékiparosok, az üzletük részére szükséges liszt- és famennyiségre árlejtést hirdetnek s a legolcsóbb ajánlattevőnél fogják szükségleteiket beszerezni.

Azon esetben pedig, ha a helybeli malomtulajdonosok és fakereskedők elfogadható egységárat fel nem ajánlanának, havi szükségleteiket összeírják, azt a vidékről beszerzik s a szükséglet arányában egymás között felosztják;

Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a liszt beszerzése iránt azért hirdetnek árlejtést, mert a helybeli malmok a liszt árából sokkal kevesebb engedményben részesítették őket, mint az elárusitással foglalkozó kereskedőket s igy saját érdekeik mellett a fogyasztó közönség érdekeinek megvédésére irányuló törekvésük csak dicséretet érdemel.

A kivitellel Marián Ferencz, az ipartestület agilis alelnöke bízatott meg s az elérendő .eredmények tárgyában minden két hétben gyűlést tartanak.

Nyilatkozat.

Vettük a következő nyilatkozatot:

Alólirott kovács- és kerékgyártószakszervezet elnöke, ezennel kijelentem, hogy Kirilla János iparigazolvány nélkül- dolgozó kerékgyártó iparos ellen a feljelentést Vadnay György nem saját nevében hanem mint a* szakszervezet jegyzője, a szakszervezet megbizásából

pontokból összehasonlítom a mai kisiparost — hogy ne menjünk oly mesz- szire — csupán a hatvanas-hetvenes és még a nyolczvanas évek iparosaival, kisiparosaival. Még van közülök sok — hála a Gondviselésnek — igen sok: a java, szine-java kisiparosainknak.

(Önönmaguktól igen sokan nagyra is vitték: a Thék Endrék, a Madary Gáborok, Mahunka Imrék, — csak az országos nevüeket sorolom fel, bár ezekről most nem beszélhetek.)

Lelki szemeim elé varázsolom az említett idők becsületes, kiváló polgárát: a kézművest, a művészi iparost, városaink szine-javát l A becsületes iparost, kinek adott szava több volt a XX-ik század irodalmánál: a váltónál; kinek munkája ha kézműves volt, az a kéz müve volt: ha pedig müiparos volt, úgy művész és iparos egy személyben.

Látom — pedig akkor még nem volt sem szakiskola, sem oly sok szakkönyv, ingyen könyvtár a tanulni, tudni vágyó, magát a tökéletességig kiképző, személyére és szakmájára sokat adó, nevét büszkén őrző czéhbeli mestert;

látom a vallására és erkölcseire, templomára büszke, ezek érdekében tevékeny és odaadó, lelkében nemes

iparost, a közügy alapos hozzászólóját, a városatyákat, a teremtő képességgel biró polgárt: városaink alapitóit, ezek fejlesztőit, nagygyá és gazdaggá tevőit;

látom a számitó, istenfélő, mások jogait tisztelő, önérzetes iparost, oldalán hű hitvesével, az odaadó gondos anyjával. A múlt idők iparosát, aki midőn dolgát végezte, a szivet-lelket vidító, nemesitő zenében keresett szórakozást, önönmagától tanulva, ezt gyakran művészi tökélyre emelve.

Látjuk az állam polgárát, fenntartóját, mikor gondosan ápolt gyermekeivel az Urnák diesőitésére szánt hetedik napon lelkében örömmel, mosolygó, önelégedett ábrázattai indul a templomba, (ilyen most is van), hogy hálát adjon a Gondviselőnek megsegítéséért s hogy gyermekeit is — a jövő embereit, államfenntartóit, .vallásra, erkölcsre —- Isten tiszteletére tanítsa! A háztartással — akkor még nagy háztartással elfoglalt gondos családanya is szakított magának annyi időt, hogy a piaczra vagy kereskedésbe mentében a reggeli misére bement s ő is lerótta — Istennek köteles adóját. .] , (Folyt, köv.)

tette meg. A szakszervezet abból a szempontból indult ki, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő korkülönbség nélkül, tehát mindenki aki ipart folytat köteles ipart váltani. Ezt Kirilla Adolf és Drágus István uraknak, kik nevezett védelmére keltek s Vadnay iparostársunkat ezért megtámadásban részesítették, — mint az ipartestület előljárósági tagjainak, tudnia kellene. Egyben a „Nagykároly“-ban megjelent „ denuncziáló iparos “ ez. kifejezést a legerélyesebben visszautasítom.

Kelt Nagykárolyban, 1907. május hó 9-én.

Szabados Pál,

elnök:

Szívesen adunk helyet a nyilatkozatnak, mert magunk részéről sem tartjuk helyesnek azt, hogy az iparos osztály bármely tagja alapos indok nélkül megvádoltas- sék s különösen a tény álladókról való alapos meggyőződés nélkül ily lealázó kifejezéssel illettessék s elvárjuk laptársunktól, hogy közleményét helyreigazítja.

■ ' HÍREK.- X

— Halálozás. Hágen János polgártársunk neje szül. Czilli Borbála 58 éves korában folyó hó 7-én reggel meghalt.

— Árlejtés eredménye. A helybeli fogyasztási szövetkezet részéről a boltberendezési munkálatokra Meszesi Ferencz asztalos nyert megbízatást.

— Nagykároly városi czimere. A király megengedte, hogy Nagykároly rendezett tanácsú város a bemutatott czi- mert használhassa.

Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában a czipészek országos kongresszusára kiküldötteket illetőleg leadott közleményünkből Rácz István polgártársunk neve kimaradt, amelyet annyival is inkább szívesen helyreigazítunk, mert nevezett a képviseletet saját költségén s saját jószántából vállalta magára.-- A Kossuth-asztaltársaság folyó hó 5-én tartotta május havi választmányi ülését, melyen a szolga bérébe 20 K kiutaltatott s elhatároztatott, hogy Pünkösd első napjától kezdődőleg a társasága törzshelyiségben versenykuglizást rendez, melynek tiszta jövedelme az alaptőkéhez csatoltatik. Jutalmul három értékés tárgy tűzetett ki. A verseny-