Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-05-12 / 17. szám

4 és jogos, hogy azok. akik ismerik az építőipar terén évek óta tartó küzdel­meket, csak csodálkoznak azon, hogy az indítvány már be nem adatott a közgyűlésnek s meg vagyunk győződve arról, hogy a közgyűlés tagjai saját jól felfogott érdekükben — de már arra való tekintettel is, hogy a vidéki váro­sok nagy része ezt már foganatosította — egyhangúlag fogja teljesíteni a ké­relmet. Az építőiparosokkal szorosan össze­függő téglagyárosok és kereskedő-osztály jóindulatú támogatásában kételkedni egyáltalán nincsen okunk, az üzleti pangás folytán érzik ők is a nyomasztó helyzetet s sietni fognak védelmükre kelni s segítő kezet nyújtani az építő­iparosok szövetsége tagjainak. Nemes grófunkat pedig ismerjük, ő soha semmiben sem vonta meg támo­gatását azon a téren, amely nem egye­sek érdekében, de az ország egész építőiparos osztályának megvédésére irányul, s igy nyugodtak lehetnek iparos polgártársaink arról, hogy mindhárom üdvös indítvány lelkes támogatókra fog találni városunk nem iparos polgársága között is. Helybeli pékiparosok szervezkedése. A nagy károlyi pékmesterek folyó hó 9-én teljes számban értekezletet tar­tottak Kínál József vendéglőjében, melyen elhatározták, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a munkabér emelkedése s az élelmiczikkek meg­drágulása folytán az ő keresetük is a legkisebbre redukálódott s megélhetésük kérdésessé vált — nem akarván ár­IPAROSOK LAPJA emeléssel az amúgy is megterhelt fogyasztó \közönséget újabban terhelni, akként vél­nek segíteni helyzetükön, hogy az ösz- szes helybeli pékiparosok, az üzletük részére szükséges liszt- és famennyi­ségre árlejtést hirdetnek s a legolcsóbb ajánlattevőnél fogják szükségleteiket beszerezni. Azon esetben pedig, ha a helybeli malomtulajdonosok és fakereskedők el­fogadható egységárat fel nem ajánla­nának, havi szükségleteiket összeírják, azt a vidékről beszerzik s a szükséglet arányában egymás között felosztják; Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a liszt beszerzése iránt azért hirdetnek árlejtést, mert a helybeli mal­mok a liszt árából sokkal kevesebb engedményben részesítették őket, mint az elárusitással foglalkozó kereskedőket s igy saját érdekeik mellett a fogyasztó közönség érdekeinek megvédésére irá­nyuló törekvésük csak dicséretet ér­demel. A kivitellel Marián Ferencz, az ipar­testület agilis alelnöke bízatott meg s az elérendő .eredmények tárgyában min­den két hétben gyűlést tartanak. Nyilatkozat. Vettük a következő nyilatkozatot: Alólirott kovács- és kerékgyártó­szakszervezet elnöke, ezennel ki­jelentem, hogy Kirilla János ipar­igazolvány nélkül- dolgozó kerék­gyártó iparos ellen a feljelentést Vadnay György nem saját nevében hanem mint a* szakszervezet jegy­zője, a szakszervezet megbizásából pontokból összehasonlítom a mai kis­iparost — hogy ne menjünk oly mesz- szire — csupán a hatvanas-hetvenes és még a nyolczvanas évek iparosaival, kisiparosaival. Még van közülök sok — hála a Gondviselésnek — igen sok: a java, szine-java kisiparosainknak. (Önönmaguktól igen sokan nagyra is vitték: a Thék Endrék, a Madary Gá­borok, Mahunka Imrék, — csak az országos nevüeket sorolom fel, bár ezekről most nem beszélhetek.) Lelki szemeim elé varázsolom az em­lített idők becsületes, kiváló polgárát: a kézművest, a művészi iparost, váro­saink szine-javát l A becsületes iparost, kinek adott szava több volt a XX-ik század irodalmánál: a váltónál; kinek munkája ha kézműves volt, az a kéz müve volt: ha pedig müiparos volt, úgy művész és iparos egy személyben. Látom — pedig akkor még nem volt sem szakiskola, sem oly sok szakkönyv, ingyen könyvtár a tanulni, tudni vágyó, magát a tökéletességig kiképző, szemé­lyére és szakmájára sokat adó, nevét büszkén őrző czéhbeli mestert; látom a vallására és erkölcseire, templomára büszke, ezek érdekében tevékeny és odaadó, lelkében nemes iparost, a közügy alapos hozzászólóját, a városatyákat, a teremtő képességgel biró polgárt: városaink alapitóit, ezek fejlesztőit, nagygyá és gazdaggá tevőit; látom a számitó, istenfélő, mások jogait tisztelő, önérzetes iparost, oldalán hű hitvesével, az odaadó gondos any­jával. A múlt idők iparosát, aki midőn dolgát végezte, a szivet-lelket vidító, nemesitő zenében keresett szórakozást, önönmagától tanulva, ezt gyakran mű­vészi tökélyre emelve. Látjuk az állam polgárát, fenntartó­ját, mikor gondosan ápolt gyermekeivel az Urnák diesőitésére szánt hetedik napon lelkében örömmel, mosolygó, ön­elégedett ábrázattai indul a templomba, (ilyen most is van), hogy hálát adjon a Gondviselőnek megsegítéséért s hogy gyermekeit is — a jövő embereit, állam­fenntartóit, .vallásra, erkölcsre —- Isten tiszteletére tanítsa! A háztartással — akkor még nagy háztartással elfoglalt gondos családanya is szakított magá­nak annyi időt, hogy a piaczra vagy kereskedésbe mentében a reggeli misére bement s ő is lerótta — Istennek kö­teles adóját. .] , (Folyt, köv.) tette meg. A szakszervezet abból a szempontból indult ki, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő korkülönbség nélkül, tehát min­denki aki ipart folytat köteles ipart váltani. Ezt Kirilla Adolf és Drágus István uraknak, kik nevezett védel­mére keltek s Vadnay iparostár­sunkat ezért megtámadásban ré­szesítették, — mint az ipartestület előljárósági tagjainak, tudnia kel­lene. Egyben a „Nagykároly“-ban megjelent „ denuncziáló iparos “ ez. kifejezést a legerélyesebben vissza­utasítom. Kelt Nagykárolyban, 1907. május hó 9-én. Szabados Pál, elnök: Szívesen adunk helyet a nyilat­kozatnak, mert magunk részéről sem tartjuk helyesnek azt, hogy az iparos osztály bármely tagja alapos indok nélkül megvádoltas- sék s különösen a tény álladókról való alapos meggyőződés nélkül ily lealázó kifejezéssel illettessék s elvárjuk laptársunktól, hogy köz­leményét helyreigazítja. ■ ' HÍREK.- X — Halálozás. Hágen János polgár­társunk neje szül. Czilli Borbála 58 éves korában folyó hó 7-én reggel meg­halt. — Árlejtés eredménye. A hely­beli fogyasztási szövetkezet részé­ről a boltberendezési munkálatokra Meszesi Ferencz asztalos nyert megbízatást. — Nagykároly városi czimere. A ki­rály megengedte, hogy Nagykároly ren­dezett tanácsú város a bemutatott czi- mert használhassa. Helyreigazítás. Lapunk leg­utóbbi számában a czipészek or­szágos kongresszusára kiküldötte­ket illetőleg leadott közleményünk­ből Rácz István polgártársunk neve kimaradt, amelyet annyival is in­kább szívesen helyreigazítunk, mert nevezett a képviseletet saját költ­ségén s saját jószántából vállalta magára.-- A Kossuth-asztaltársaság folyó hó 5-én tartotta május havi választmányi ülését, melyen a szolga bérébe 20 K kiutaltatott s elhatároztatott, hogy Pün­kösd első napjától kezdődőleg a társa­sága törzshelyiségben versenykuglizást rendez, melynek tiszta jövedelme az alaptőkéhez csatoltatik. Jutalmul három értékés tárgy tűzetett ki. A verseny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom