Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-05-12 / 17. szám
2 szállítására igazolványt kiadni, külföldre kivitt árukról, annak hol készültéről származási bizonylatokat kiállítani. Szállitóképességi és megbízhatósági bizonylatokat állítani azok részére, akik hatóságok és hivatalok által kibocsátott árlejtésekre pályáznak. Oly esetben, niidon iparos iparsó használatára engedélyt kér, bizonylatot állít ki. Külföldről behozott gépek vámkedvezményes behozatalához igazolványt állít ki, végül az ipartörvény régrehajtását ellenőrzi s azok végrehajtásában köteles az ipartestületeket támogatni. A hatóságoknak — kik ezért az iparkamarához kötelesek fordulni — véleményt ad: végeladások, árverések és alkalmi eladások ügyében. Annak megállapításánál, hogy hetivásárok alkalmával azokon más helyen lakó iparosok is árusíthassanak el. Szabad húskimérés korlátozásánál, ipartestületek megalakításánál, iparosok és segédek közötti viszony megállapításánál s minden ezekkel szorosan összefüggő kereskedőt és iparost érdeklő ügyekben. Ügyköréhez tartozik továbbá véleményt adni minden fontosabb kereskedelmi és ipari kérdésekről. Városok és községek ipari kereskedelmi s közforgalmi szabályrendeletei alkotásánál. Ipari kihágások és vitás ipari pereknél a szakkérTÁRCZA. Válás. Már nem látlak, édes kedvesem! Eltűnsz, mint az álom, csendesen. Főikéi a nap sokszor és leszáll, f Es nem látlak többé, rózsaszál. Körülöttem zörög az avar, Minden nyomot búsan eltakar. S akárhogy is sírok, epedek, Már tehozzád utat nem lelek. Varsányi Gyula. IPAROSOK LAPJA déseknél. Bérkocsi, kéményseprő, fogadós, vendéglős stb. szabályrendeletek - alkotásánál. Iparkamara Magyarországon 20 van. Iparkamarák ügyeit intézik a teljes ülések, osztályülések, elnökség és titkár. A kamarák ülései nyilvánosak. A kamarának 3 féle tagjai vannak, u. m. beltagok, kültagok és levelező tagok, mély utóbbi állás kitüntetést képezvén, ezzel bővebben nem foglalkozunk. A kamarai . bel és kültagok a kamarához tartozó adófizető közönség által közvetlen választás utján nyerik mandátumokat. Kamarai taggá választható • minden iparos és kereskedő, aki polgári jogai teljes élvezetében van. Kamarai tagot külön választ a kereskedő, külön az iparos osztály. Minden kamara területére — a fővárost kivéve — 32 bel- és 32 kültag választandó, ebből fele a kereskedő, fele az iparos-osztályból, ezekből alakulnak a szakoszályok. Ennyi a kereskedelmi és iparkamarákról általánosságban. Lássuk már most azt, hogy a kereskedelmi társulatok és ipartestületekre mennyiben bir fontossággal az, hogy tagjai közül valaki a kamarákban tagsági joggal bírjon s mit kellene tenni, hogy minket illetőleg ért abbeli sérelem, Pusztuló kisiparunkról. I. Az „Iparosok Lapja“ számára irta: Derestye György. „Iparállamot teremteni az államot s annak fokozódó igényeit fenntartani, elviselni nem képes földmi velő állam mellett!“ — ez a jelszó, mely alatt az ország minden számottevő tagjának: a társadalomnak közremunkálkodnia kötelessége. Ha szemmel láthatóan pusztuló kisiparunk okait kutatni, azok mélyére hatni s az igazsághoz híven feltárni akarjuk, úgy nem zárkózhatunk el a magyar embert jellemző nyílt őszinteségtől* mert csakis ily módon lehet ennek a szomorú arányokat öltő, nagyon fontos, ezrek és százezrek létét, jövőjét, a társadalom nagy rétegének hogy 14,000 lakossal biró városunkból kamarai tag választva nem lett, orvosoltassék ? Ügy törvényhatóságnál, mint társadalmi egyesületeknél tapasztaljuk azt, hogy ott ahol egyes osztályok kelléT számban képviselve nincsen- nek, érdekeik megcsonkítást szenvednek. így vagyunk az iparkamaránál is. Nem lévén városunk kereskedő és iparos-osztálya részéről képviselőnk, kik a szakoszályok ülésén rész' vehessen s igy esetleg pártoló avagy tiltó szavaikat felemelhessék, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az egyes hatóságoktól minket érdeklőleg a kamarákhoz áttett javaslatokban kifejezhessük véleményünket s saját érdekeinket megvédeni tudjuk s igy fordulnak elő azután azok a jogos panaszok, amit lapunk legutóbbi számában Csókás László ur tárt elő olvasó közönségünk elé. Hogy mik ezen sérelmeknek okai, kiknek hibájából történt ezen mel- lőztetés? Arra a felelet egyszerű, vagy a kereskedelmi társulat, vagy az ipartestület eddigi vezetősége, akik nemtörődömségükben behunyt szemmel nézték azt, hogy a kamarái választások alkalmával mel- lőztetésben részesüljenek sv nem emelték fel tiltó Szavaikat akkor, a midőn a tagválasztások alkalmával ezen állásra városunkból senki jelölve nem lett. országos jelentőségű baját, nyomorát magában foglaló társadalmi kérdést megoldani. Előbb tiszta képet kell teremtenünk az egészről, a helyzet valóságáról. így aztán hozzászólhatunk vallás- és társadalomerkölcsi, özocziálpolitikai, hazafias, de több más szempontból is. Hogy az egészről nyújthassunk tiszta képet, nem a helyi vonatkozást, hanem az egész ország képét, helyzetét kell feltárnunk: ez a szomorú kép -— sajnos — az egész vonalon, széles e hazában mindenütt egyenlően szomorú, sötét! A pusztuló kisipar tehát az egész országnak közös baja, ennek mielőbbi gyógyítása — az egész ország érdeke ! Ezen közlemény első részében vallás- és társadalomerkölcsi (!) szempontból foglalkozom pusztuló kisiparunk okaival, bajaival. Ha gyönge, szakszerűtlen s talán riem is hivatott toliam nem lesz képes pusztuló magyar kisiparunk szomorú KOND OR BÉL A IsfiHEOEÜZLETE Nagykárolyban, Deák Fereitpz-tér.
