Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-05-05 / 16. szám
IPAROSOK LAPJA 3 a Nagykároly körül fekvő s a debre- czeni iparkamarához tartozó kisebb ipari városok mint Munkács (4 tag), Beregszász (4 tag), Nagybánya (4 tag), Nagyszőllős (2 tag), Hajdúböszörmény (4 tag) kiküldött által van képviselve, addig Nagykároly — daczára, hogy vagy íOO iparos s vagy 100 kereskedő fizeti az iparkamarai illetéket — nem képviselheti magát. E sajnálatos körülmény hogy milyen hátrányokkal jár az iparosokra nézve, annak bizonyságául, ázt hiszem, elég példa az, hogy Szatmáron a czipészek az állam által több segélyben részesültek, az asztalos-iparosok számára pedig már készülőiéiben van egy gyalugép felállítása, melyen az Összes asztalosok ingyen használatra feldolgozhatják anyagaikat. Misztótfalubari Simon Aurél kapszulagyáros 16,000 korona gépsegélyben részesült, az 1900. évi párisi kiállításra 800—800 korona útiköltséget élvezett egy asztalos Nagybányáról, egy aranyozó Szatmárról, egy szíjgyártó Debreczen- ből stb., addig nagykárolyi iparos 15 évi illetékfizetéséért soha semmi kedvezményben — daczára, hogy kérvényezték azt — nem részesült. Ebből látható, hogy mily előnyökkel jár az, midőn valamelyik város kiküldött által lehet képviselve. Eme sajnálatos körülményre akarom csupán felhívni Nagykároly város uj ipartestületi elnökét és választmányát, kérve arra, hogy a régi rendszert magától eldobva, oda működni szíveskedjék, hogy a jövőben a kiküldöttek választása alkalmával Nagykároly is azon városok közzé soroztassék, melyek már a jelenben is képviseltetik magukat. Ez pedig — szerény nézetem szerint — csakis úgy lesz elérhető, ha a nagykárolyi újonnan megválasztott ipartestületi elöljáróság csekély fáradságot nem kiméivé, ezen cyklus befejezése alatt a kereskedelmi minisztériumot kérvényeivel mindaddig ostromolni fogja, mig e jogos kérést városunkra nézve kedvezően elintézi. Bízva az újonnan megválasztott tevékeny elöljáróságban, merem reményleni, hogy az elmúlt 15 év alatti nemtörődömségből származó hibákat kiköszörülve, összeköttetésbe lépve a nagykárolyi kereskedőtársulattal, be sem várva a lejáró cyklust — városunk iparosai és kereskedőinek az iparkamaránál leendő képviseltetését rövid időn belül keresztülvinni képes lesz. Egyben pedig felkérem az iparosok hivatalos lapjának t. Szerkesztőjét, ha lapjának elején pályázatokat hirdet, azokhoz útbaigazítást is fűzzön, esetleg a pályázat feltételeit is közölje és ne útasitsa az olvasót az ipartestülethez; továbbá a most megválasztott iparkamarai kiküldöttek névsorát és tartózkodási helyét, hogy az esetleges pályázók azokat pártfogásért akár személyesen, aká^ levélileg felkereshessék. Az Iparosok Lapja hivatása volna továbbá nézetem szerint az is, hogy a kamarák működését ellenőrizze, azaz határozatait figyelemmel kisérje. Csókás László. A legnagyobb készséggel adunk lapunkban helyet a kérelemnek, mint elsősorban minden az, iparosságot közösen érdeklő közleménynek s annak az iparkamarái kiküldötteket illető részét egész terjedelmében magunkévá tesszük s igyekezni fogunk a vonatkozó törvényszakaszok közlésével az ipartestület elöljáróságát a tapasztalt sérelmek orvoslásában támogatni. Ami a gépek adományozásának ügyét illeti, erre vonatkozólag lapunk 10-ik számában egész terjedelmében foglalkoztunk azzal, hogy miként lehet az iparosoknak az államtól gépek adományozását kérelmezni, sőt ennek alapján már egy szakcsoport alakult is városunkban, aki az állami támogatást igénybe fogja venni. A pályázati kérelmeket illetőleg azért közöljük azt kivonatban lapunkban, mert a kérelem mikénti beadása tekintetében köteles az ipartestület elnöksége a hozzá forduló pályázni akaróknak teljes felvilágosítással szolgálni s a kérelmet hivatalos úton beterjeszteni s igy a pályázati hirdetmények egész terjedelmükben való közlését feleslegesnek tartjuk, de kisterjedelmű lapunkat teljesen lefoglalná s tekintve azt, hogy lapunk társadalmi hetilap, mely az össziparos- ság és kereskedő-osztály érdekeinek megvédésére alapittatott s 352 előfizetőnk közül nem az iparos-osztályhoz tartozó 229 előfizetővel is rendelkezik — ezen pártfogóink érdekében kötelesek vagyunk az általános társadalmi életben előforduló dolgokkal is foglalkozni s nemcsak kizárólag ipari ügyekkel. De legközelebbi alkalomkor szívesen leközöljük a pályázathoz szükséges kellékek sorozatát s útbaigazitással szől- gálandunk, miként kell a kérvényeket beadni. Sajnos, nem áll módunkban az iparkamarák működését ellenőrizni; egyfelől azért, mert városunkban iparkamarai kiküldött nincsen, kit felkérhetnénk informátió adására, másfelől az iparkamarai ülések jegyzőkönyveit bemillió tonna barna szenet és 1*1 millió tonna kőszenet, tehát összesen 6*3 millió tonna ásványi tüzelőanyagot. Ennek ellenében már tiz év előtti statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy Anglia termelt 202, Amerika 179 és Németország 91 millió tonnát, de ma' már e három állam összesen 600 millió tonna ásványi szenet termel. Oly meny- nyiség az, hogy ahhoz képest a magyar- országi széntermelés alig egy százalékot tesz ki. Ezen számok arra intenek bennünket, hogy azzal a kevéssel is, amelylyel bírunk, takarékosan bánjunk, vagy más szóval, mindent, kövessünk el, hogy a tüzelőanyag hőfejlesztő képességét, a mennyire csak lehet, kihasználjuk, még pedig^ nemcsak jól szerkesztett tüzelő berendezéssel, ipari gázfűtéssel, hanem jól oktatott fűtőszemélyzettel. Törvény- hozásunk is bölcs belátással adóelengedésben részesíti azt a hazai gyárost, aki telepét okszerűen szerkesztett gáz- kemenczékkel látja el. A szénhiányt ma már adott kedvező körülmények között igen jutányosán a vízi erővel lehet pótolni, hiszen a magasabban fekvő helyekről leeső vizet már a legrégibb időben mint hajtóerőt használták fel, de minthogy ezen hajtóerő előnyösen csak hegyvidéken érvényesíthető, ott pedig a közlekedés és megélhetőség sokkal nehezebb, mint a síkságon, azért a természetnek leghatalmasabb erőforrásai parlagon hevertek, mindaddig, mig az elektrotechnika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy egy ponton nyert energiát elektromos áram alakjában vékony drótvezetéken olcsón száz meg száz kilométerre vezethetjük és ott értékesíthetjük, ahol akarjuk. Már is felhasználják a Niagara rengeteg víztömegét, a schaffhauseni rajnaesést, sőt még a zambesi-esés óriási energiáját a Fokváros-kairói 10,000 kilométeres vasúti vonal üzemére. A legutóbbi napokban a svájczi szövetség tanácsa törvényt fogadott el, amely az ország határain a külföldre vezetett elektromos energia megszerzésének és kihasználási módozatát pontosan körülírja és szabályozza. Mi nem rendelkezünk világhírű vízesésekkel és glecserekkel mint Svájcz, de igenis nekünk is adott az Isten vizet és csak tőlünk függ annak kihasználásmódját okszerűen megállapítani. Ma már az újabb vízgazdálkodás egy külön tudománynak mondható, melynek nemcsak fontos szerepe jut az ipari telepekben szűkölködő hegyvidékeken, hanem áldását az Alföldre is fogja az által árasztani, hogy a szenet megtakarító munka- forrásul az évi csapadékok mennyiségét fogja felhasználni. Ezen rendkívül fontos kérdéssel Nagy Dezső műegyetemi tanár már 1905-ben foglalkozott, midőn az újabb vízgazdálkodás czimü tanulságos és igen becses czikkét közölte. Hogy a lehulló csapadékban — mondja Nagy Dezső — mennyi munka rejlik, annak bemutatására példaként a Tisza völgyének csapadékvizeire fordítsuk figyelmünket. A Tisza és mellékfolyói 157,186 négyzetkilométernyi vízgyűjtő területének fele, azaz mintegy 80,000 km.3 számítható forrás vidéknek, tehát Asztalos urak szives figyelmébe! szavatolt tiszta, JsapÜa/tó TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendőrlaktanyával szemben.)
