Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-04-14 / 13. szám

IPAROSOK LAPJA 4 csak annyi megjegyzést füzünk még az ügyhöz, hogy talán jobban teszi, ha visszavonni hagyja az indítványt, leg­alább az egész ország láthatta és meg­tudhatta volna azt, mennyiben viseli szivén az iparos osztály ügyét Nagy­károly város képviselőtestülete, de leg­inkább a javaslatot tevő városi tanács akkor, amidőn az elhaló kisipar meg­mentése érdekében, az ország összes megyei és városai anyagi áldozatokat nem tekintve, sietnek segítő karjaikat kinyújtani. Népgyülések az önálló vámterület mellett. A húsvéti ünnepek alatt az egész országban tartottak népgyüléseket me­lyen lelkes határozatokat hoztak, a gaz­dasági önállóság érdekében. Budapesten az egyesült függetlenségi pártok tartottak népgyülést, melyen Gel- léri Mór az országos ipartestület igaz­gatója terjesztette be az óriási lelkese­déssel elfogadott határozati javaslatot, melynek szövege a következő: A magyar nemzet anyagi függetleni- tése, önállóvá tétele : haladás és a szebb jövő, az igaz állami függetlenség leg­főbb biztosítéka. Az anyagi függés el­szegényedésre vezető bilincseit tovább nem hordhatjuk. A magyar nemzet önerejére támaszkodva akar élni és.bol­dogulni. Ezért a székesfővárosi függet­lenségi és 48-as pártprogram régi sar­kalatos elveinek megvalósítása érdeké­ben mi, a nagy czél szolgálatában a mai napon egybegyűltek pártkülömbség nélkül ezennel kimondjuk: követeljük az önálló vámterület létesítését legké­sőbb 1917-ig ; követeljük az önálló ma­gyar nemzeti jegybank létesítését legké­sőbb 1910-ig. Miután ezek létesítése a nemzet életérdekeinek elengedhetetlen követelménye, az a meggyőződésünk, hogy a nemzet csak azt a kormányt támogathatja teljes erővel, igaz oda­adással, a mely ezekért küzd és mind­ezeket kivívni kész. Ezért felírunk a nemzet képviseletéhez, hogy ezen nagy nemzeti czélok támogatását elengedhe­tetlen feladatának tekinteni méltóztas- sék. A kormány ilyen irányú működé­sét egyértelemmel segítse és juttassa czéljához. Reméljük és hiszszük, hogy hazánk minden számottevő bármily irányú, de közgazdasági czélt szolgáló hatósági, testületéi, körei és az egész magyar társadalom a nagy czél szün­telen munkálásában velünk egyetértenek és az ügy érdekében nem késnek so­rompóba lépni. Kifejezük egyúttal azt a meggyőződésünket, hogy a gazdasági önállóság kivívásának kiváló biztosíté­kát látjuk a nemzetnek az általános titkos választói joggal mielőbb való fel­fegyverzésében. Elnök indítványára el­határozták, hogy a határozati javaslatot felirat kisérétében terjesztik a kormány­hoz. * Népgyülések voltak ezenkívül vasár­nap Miskolczon a hol a kamara hívta össze a kerületi iparos és kereskedő közönségét, Szászvárosban, Obecsén, Nyíregyházán, Brassóban. Kézdivásár- helyen, Sepsiszentgyörgyön a hol ha­sonló szellemű javaslatokat fogadtak el és terjesztették a kormány elé. Az iparkiállitást rendező bizottság gyűlése. Az iparkiállitást rendező bizottság gyéren látogatott' gyűlést tartott az ipartestület helyiségében. Kabelik Gyula titkár bemutatta a meghívó chlisé ter­vezeteket, melyek közül egyiket ő, a másikat Meszessy Károly készítettek. A bizottság a chtiséket nem fogadta el, mert azokon nem látja a kiállítást kellő­kép jelképezve,: hanem azokat készí­tőknek visszaadni határozta oly felké­réssel, hogy dolgozzák át és 3 nap alatt terjesszék be a bizottsághoz. Járay József ipartestületi jegyző be­jelentette, hogy a debreczeni iparka­mara küldötje az iparkiállitás ügyében városunkban járt s örömét fejezve ki a czél s a felett, hogy a bizottság a kiállítók közé a házi ipart is felvette, felajánlotta segédkezését úgy a verseny­bíróság tagjainak . felkérése, mint az érmek elkészítése iránt. Kinczel János elnök bejelentette, hogy a régi német asztalos és~ lakatos czéh 30 koronát ajánlott fel az iparkiállitás czél j air a. - > Elhatározta a bizottság; hogy ezen­túl gyűléseit ugyancsak csütörtökön, de este 7 órakor tartja meg. Felkérni ha­tározta a bizottság tagjait, hogy a gyű­léseket minél számosabban látogatni szíveskedjenek, sVégül tudomására jut­ván a bizottságnak az, hogy a f. hó 7-iki városi közgyűlésen Bordás Imre az iparkiállitás vezetőségét a számadá­sokat illetőleg már eleve gyanúsítással illette; a bizottság a modortalan táma­dást visszautasítja' s egyben sajnálko­zásának ad kifejezést, hogy akadt a városnak egy iparos’ polgára, aki meg­gondolatlan beszédjével egy testületet pellengére állítani szeretne csupán azért, mert hiuságérzete- az ípartestület tiszti­karából történt kibuktatása által meg lett sértve, jóllehet maga is, mint az ipartestület volt pénztárnoka . igen jól tudja azt, hogy az ipartestület utolsó fillérig elszámol. HÍREK. — Esküvő. Dr. Antal István ügyvéd a Szatmármegyei Közlöny felelős szer­kesztője ma délután 4 órakor tartja esküvőjét Kaufmann Adolf gőzmalom­tulajdonos leányával Annával. — Sok boldogságot kívánunk az uj párnak! — Követésre méltó példa. Péchy László műszaki tanácsos az iparo­sok által rendezendő iparkiállitás alkalmából annak sikerét előmoz­dítandó, — felkérés folytán két helybeli iparosnál egy könyvszek­rényt és egy pár vadászcsizmát rendelt meg. Ha városunkban, az anyagi javakkal megáldott vezető férfiak egy Ids része adna iparo­sainknak fix megrendelést kiálli- tandó tárgyakra, akkor iparkiálli­tás u.nk egyike volna azoknak, a mely az eddig rendezett hasonló kiállításokat siker tekintetében jóval felül múlná. —-Ajánljuk a dicsé­retre méltó méltó példát követésre mindazoknak, a kik a magyar, de legfőbbképen a helyi ipar iránt ér­deklődéssel viseltetnek. — Eljegyzés. Lonkay Gyula helyben állomásozó m. kiiv honvéd hadnagy ma jegyzi el özv. Balogh Bertalanné leányát, Margitkát. — Közadakozásból létesítendő kút ügyében a polgárság 100 koronát gyűj­tött. össze, mely összeget befizette a helybeli városi. adóhivatalba. Arra va­gyunk kiváncsiak, megengedi-e a városi képviselőtestület ezen összegnek a fel- használását a kút létesítésénél, avagy belátja végtére, hogy a város lakossá­gának jó ivóvízzel való ellátása képez oly feladatot, mint az állandó színház­építés, vagy a szőlőhöz vezető köves-út létesítése. — Halálozás,- Súlyos,csapás érte Vi- liste'in Károly érmihályfaivai iparostár­sunkat.. Felesége, Kosa Eszter, hosszas szenvedés -után. f. hó 12-én elhunyt. Temetése 13-án ment végbe óriási rész­vét mellett. — Á kanyáró-járvány megszűnt. A kanyaró-járvány úgy városunkban, mint Érmihályfalván megszűnt 's az előadá­sok az iskolában f. hó 12-én megkez­dettek. — Czirkusz. Wilson czirkusz-igazgató társulata a nagypiacztérén levő fedett czirkuszban nap-nap mellett a közönség tömeges pártfogása mellett folytatja elő­adásait. Maguk a szerződtetett tagok is csinos mutatványokkal szórakoztatják a közönséget s különösen a társulat bohócza bámulatosan idomított kutyával kelt méltó feltűnést. — A legnagyobb vonzóerővel mégis a birkózás bir. A czirkusz-igazgató semmiféle költségét nem kiméivé rendezett egy nagy nem­zetközi birokversenyt, hogy a közönség igényeit minden tekintetben kielégít­hesse, melyhez hasonló városunkban azért nem volt látható, mert , jelenleg a kitüzötf díjért oly versenyzők küz­denek, mint Gzája József és Kristensen, akik az országban tartott versenyeken már számos dijat nyertek. Birkóznak még: Wanderhaiden hollandi, Seksn amerikai, Krist sziléziai, Gzája Bertalan magyarországi, Pitlowszky lengyel, So­loviov orosz bajnokok. — Ajánljuk a társulatot a nagy közönség figyelmébe. — Kinevezés. Griszháber István oki. állatorvost városunk fiát a földművelés­ügyi miniszter m. kir. állatorvossá ne­vezte ki s szolgálattételre Debreczenbe osztotta be. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom