Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)

1908-11-28 / 27. szám

IPAROS LAP — „Intentió“ vagy : az Isten becsa­pására alapított közkereseti társaság c. cik- sorozatunk közlését megkezdeni nem tudjuk, miután lapunk nyomdásza azt kiszedni nem hajlandó. Nehogy lapunk megjelenhetésében zavarok álljanak be, lapunkban való közlé­séről kénytelenek voltunk lemondani. E he­lyett azt. füzet alakjában jelentetjük meg. Kiadását egy fővárosi könyvkereskedőre biz tűk. Lapunk előfizetői karácsonyi ajándékul fogják megkapni díjtalanul. Bolti ára 1 ko­rona lesz. HÍREK. !■ — Az uj tiszántúli református püspök. Erős Lajosnak, a Tiszántúli uj református püspöknek beiktatása folyó hó 17-én történt meg óriási ünnepségek kere­tében Debreczenben. A beiktatáson megjelen­tek Szatmárvármegyéből: Falussy Árpád főispán; dr. Vajay Károly polgármester; Tankóczy Gyula főkapitány; Uray Géza, Domahidy Elemér, Domahidy István, Luby Géza és Helmeczy József. — Széli Kálmán szózata — ro­mánul. A Széchényi Társulat legutóbbi Színház. Heves Béla színtársulatáról, mint előző számunkban, úgy most is csak elismeréssel l szólhatunk. Az utóbbi napok műsora is vál­tozatos, a legapróbb részletekig figyelmesen volt összeállítva, ha az egész szezon ilyen kifogástalan módón zajlik le, nem lesz pa­nasza közönségünknek sem, Heves Bélának sem. Az egyes darabok kiállítása tekinteté­ben nagy arányú áldozatokat hoz a direktor. Alkalmunk volt gazdag ruhatárát és egyéb felszerelését megtekinteni és azok valóság­gal elragadják a szemlélőt. Az utóbbi napok alatt is nagy arányú investicio történt. Me­sés bútordarabokkal gazdagította színhá­zunkat. Az elmúlt hét folyamán körutat is tett a direktor. Megtekintette a budapesti és bécsi szinházak műsoron levő darabjait és mint értesülünk több kiváló újdonságnak szerezte meg előadási jogát, amelyre égető szükség is van, mert az első havi szini sze­zon alatt igen kevés és azok között is gyönge újdonságok lettek bemutatva. A társulatról szólva arra a meggyő­ződésre jutottunk, hogy annak összeállitása javításra szorul. Az évek előtt városunkban népszerű tenorista semmi körülmények kö­zött nem állhatja meg helyét a szezon vé­géig. Nagy baja az operett előadásoknak az is, hogy a különben rendkivül ügyes és szép hangú népszerű szubrett, Bállá Mariska táncolni absulot nem tud. Egyes operettek táncrészlete egyszerűen elsikkadnak az elő­adás alatt. A rendezés kifogástalanságának hatását szintén nagyon rontják a gyönyörű plafonos szobákba belógó ócska vörös szinü díszletek. A szerep osztásban is sokszor ta­lálunk visszáságokat, ami rendszerint az elő­adás rovására esik. Mindezek a — táncok kivételével — aprólékos dolgok, amelyeken a direktor valószínűleg segíteni fog jóakaró megjegyzésünk után. Mellőzve látjuk a tár­sulatnak egy igen népszerű és előnyösen ismert alakját Kőszegi Sutyák Károlyt is. Öt évek óta ismerjük, szeretjük, kisebb sze­repekben sok tapsot kapott a szatmári kö­zönségtől. Ez évben még szóhoz alig jutott, pedig a kisebb szerepeket nem csak el, de meg is játsza, rendesen hatással. A darabok főszerepeit játszó Bállá Mariska, Tibor Lóri, Rónay, Peterdi, Ercz- kövy Somogyi és Fodor már elvitázhatatla- nul megnyerték közönségünk kegyeit, és erre nap-nap után rá is szolgálnak. A közönség kielégitő módon látogatja a szinháznt, bár a sok bérlet és mérsékelt áru jegy tekintélyes összeget elvon a direk­tor zsebéből, amit nagyarányú befektetése után félő, meg is érezhet. választmányi ülése az országban több oldal­ról nyilvánitott felszólításra elhatározta, hogy Szeli Kálmánnak a Széchényi Társulat múlt havi ünnepélyén elmondott beszédeit oláh nyelvre lefordít tatja és több ezer pél­dányban kinyomatja és a nemzetiségi vidé­keken a nép között kiosztatja. — A „Szamos- — napilap. A „Szamos“ citnü laptársunk, mely a napok­ban tölti be negyvenedik évfolyamát, decem­ber hó 1-évol napi lappá alakul át. Az uj napilapnak a szerkesztői a „Szamos“ eddigi szerkesztői lesznek. — Kultúrpalota városunkban. Szatmár-Németi város és Szatmármegye in­téző körei a közelmúltban lezajlott zsadányi Astra gyűlés és a "Széchenyi-Társulat jubi­láns nagy gyűlése alkalmából inpulzust nyertek a már több városban létesített kul­túrpalotát illetőleg s f. hó 26-án egy igen jelentékeny számú küldöttség fog a kultusz- miniszternél tisztelegni acélból, hogy Szatmár- Németi város részére egy kulturházat ki­eszközöljön. Szinte fölösleges e tekintetben Szatmár pártjára állanunk, mert hiszen csak egy pillantást kell vetnünk Szatmár hely­zetére; hogy mindennél ékesszólóbban meg­állapítsuk a szükségét az ilyen oláh lakta vidéken, egy kiemelkedő szellemi gócpont lételitéscnek. Különösen érzi ezt a város polgársága, mely hajlandó a legmesszebb­menő áldozatokra is és csupán a kormány jóakaratától és belátásától függ, bogy észak­keleten a magyarság e védő bástyáját teljes mértékben megerősítse. — Az erdődiek mozgalma. Az erdődi járás bizottsági tagjai Rébay Dezső értekezleti elnök és dr. Nagy Sándor érte- kezleti jegyző aláírásával meghivót küldtek ki a járás törvényhatósági bizottság tagjai­hoz, melyben f. hó 26-án délelőtt 10 órára, Erdődre járási értekezletre hívták össze őket. Az értekezlet legérdekesebb tárgya minden­esetre az Erdődön felállítandó kozjegyzőség lesz. Az igazságügyi minisztériumban mint- egy 8 —10 évvel ezelőtt már szóba került, hogy az erdődi és n!(t:y«omkuti járás ré­szére Nagysomkut székhellyel közjegyzőség állíttassák fel. Egy rosszul sikerült ország­gyűlési képviselő választás miatt azonban e fontos kérdés a feledés homályába merült. Az erdődiek most újra felújítják e kérdést s arra kérik a vármegye fő- és alispánját, ve­zessék őket deputációban a kormányhoz s hassanak oda, hogy kéréseik teljesítve legye­nek. Mi úgy értesülünk, hogy a legutóbbi időben arról is volt szó, hogy az igazság­ügyminiszter Erdődöt a szatmár-németii köz- jegyzőség kerületéhez akarja csatolni és Szatmáron egy második közjegyzőeéget akar szervezni, vagyis az igazságügyi kormány a szatinár-németi közjegyzőség keretét Erdőd becsatolásával akarja bővíteni. Az erdődiek- nek tehát, hu önálló közjegyzŐséget akarnak létesíteni, nagyon kell igyekezniük, bogy ezen a községüket minden tekintetben elő­nyösen érintő igazságügyi intézmény létesí­tésével célt érhessenek. A mi a köves utat s az adóhivatalt illeti, ezek oly égető kérdések, melyeknek teljesítése körül nem térhetnek ki az érdekelt körök. Hisszük is, hogy az erdődiek ezen jogos kérése nem talál süket fülekre az illetékes fórumok előtt. Ez ügyek további fejleménye elé különben érdeklődés­sel nézünk s figyelemmel kísérjük azokat. — A Csarnok megnyitása. A szatmári kereskedelmi és gazdasági Csarnok f. hó 28-án összes termeiben nagy meg­nyitó estélyt tart. Az estélyen dr. Havas Miklós a „Szatmár-Németi“ szerkesztője ka­barét előadást rendez. — Nem lesz polgári fiúiskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesí­tette a várost, hogy fedezet hiányában a jövő évre tervezett polgári fiúiskolát nem állíthatja fel. Hatóságunk felterjesztést tett a miniszterhez az iránt, hogy ha előbb nem is,Me 1910-re állíttassák fel a polgári fiúiskola. — Miniszteri jóváhagyás. A bel­ügyminiszter jóváhagyta a városi tisztviselők szabadságidejéről, betegség, szellemi fogyat­kozás és munkaképtelenség esetén követendő eljárásról alkotott szabályrendeletet, mely 1909. január 1-én lesz kötelező a városi tisztviselőkre és alkalmazottakra. — Uj cégjegyző. A Szatmár-vár- megyei Takarékpéuztár igazgatósága Hirsch Sándor könyvelőt cégjegyzői hatáskörrel ru­házta fel. — A szatmári korcsolyázó egy­let 1908. november 26-án, csütörtökön d. u. fél 6 órakor a szatmári gőzmalom társu­lat irodájában ülést tart, melyre az egylet tiszti karát, választmányát és az érdeklő­dőket tisztelettel meghívjuk. Szatmár-Né- meti 1908. november 23. Dr. Lehoczky János elnök. Thurner Albert titkár. — Egy lépés a vízvezeték felé. A városi tanács a legutóbbi tanácsülésen 10.000 K-t utalt dr. Antal Sándor tiszti ügyész kezeihez, hogy Krasznay István szat­mári lakos borszegi lankáját az építendő vízvezeték céljaira vásárolja meg. — Az adózó közönség figyel­mébe. A város közönségének adótartozása az utóbbi évnegyedben nagyon felszaporo­dott. E miatt a nagykárolyi pénzügyigaz- gaíóság egy kiküldötte ma reggel Szat- márra érkezett, bogy az adók behajtását szorgalmazza és hogy a lefoglalt zálogtár­gyak a kitűzött árverési napokra leendő összehordását elrendelje. Felhívás! A „Szatmári Fakereskedelmi Részvénytársaság“ megalakuló,sa alkalmából, tájékozatla­nul vagy rosszakaratulag, egyesek azon hirt terjesztik, hogy a vállalat az árak emelése és így a vevőközönség káro­sítása céljából a'lakult. Ezzel szemben kijelentjük, hogy e híresztelés minden alapot nélkülöz; ugyanis a vállalat létesítésénél az ala­pítókat azon szándék vezérelte, hogy mig egyfelől egyesitett tökével és erő­vel, a beszerzési árakat, mérsékelve és az üzlet,telepek koncentrálásával, az üzleti kiadásokat csökkentve, a fogyasz­tási közönségnek az eddigi áraknál is méltányosabb árakat szabhasson és teljesen felszerelt áruraktárt bocsát­hasson rendelkezésére; addig másfelől az üzletkezelést egyszerűsítve, maguk­nak kényelmesebb helyzetet biztosít­sanak. E nyilatkozat tartalmáról min­denki, aki a vállalattal összeköttetésbe lép, meggyőződhetik. Hogy már most bizonyítsuk, hogy bennünket néni önző cél vezérelt a vállalat megalakításánál, kijelentjük, hogy készségesen engedünk a válla­latban bárkinek is részesedést; miért is elhatároztuk, hogy ha lesznek meg­felelő számban oly jelentkezések, melyek az alapszabályok értelmében, vállala­tunknál részvényt jegyezni kívánnak, azokat elfogadjuk és az alaptőkét ily módon felemeljük. Felhívjuk tehát az érdeklődőket, különösen az építkezési vállalkozókat, ácsokat, asztalosokat, szóval mindazo­kat, kik üzletünkkel inkább vannak hivatva összeköttetésbe lenni, hogy amennyiben ily módon vállalatunkban részt venni kívánnak és annak keze­lésében betekinteni óhajtanak, ezen szándékukat titkárunknál: Dr. Borgida Lajos szatmári ügyvédnél (Deák-tér 21.) 1909. évi január hó 1-ső napjáig bejelentsék, ahol is a szükséges felvi­lágosításokat minden irányban meg­kapják. Kovács Ábrahám, Schefteli Sámuel és Reiter Móric.

Next

/
Oldalképek
Tartalom