Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)
1908-08-12 / 20. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1908. aug. 12. 20. szám. (SZABADSÁG-) IPAROS LAP i l, VA '• XT-**? Előfizetési ár : Egész évre ... 4 kor. Fél évre . Negyed évre ... 1 kor.-n*- Megjelenik: havonkint kétszer. 2 kor. Felelős szerkesztő : POLONYI ALBÉRT, Ismét egy uj adó, amit az áll. tisztviselő nem fizet. A „Szatmár-Németi“ múlt heti számából veszünk tudomást arról a szomorú tényről, hogy városunk lakosságának terhei ismét megszaporodtak. A szatmári tűzoltóság uj szervezetével kapcsolatosan tűzvédelmi dijak állapíttattak meg s állítólag ezt a miniszter már jóvá is hagyta, tehát 1909 január 1 -étöl kezdve a megállapított dijakat mindenki fizetni köteles lesz. Az uj tűzvédelmi dijak a kővetkezők : 1. Minden lakó szoba után az I. kerületben 150 fill., a II. kér. 125 fill., a III. kér. 1 kor., a IV. kér. 75 fillér, az V. kerületben minden tanyaszerüleg épített telek után 3 kor., magánlakóház után 1 kor. 2. Szatócsok, italmérők 3—4 K. 3. Kisiparosok: segéd nélkül 1 K, három segéd után 2 K, háromnál több segéd után 3 K. 4. Köz- és magántisztviselők és tanárok 1400 K fizetésig 1 K, 2400 K fizetésig 3 K, 2400 K fizetésen felül 6 korona. 5. Kereskedők, vendéglősök, ha 400 K lakbért fizetnek 4 K, 400—800 K lakbér után 10 K, 800 K. felüli lak- bér után 15 K. 6 Ügyvédek, orvosok, mérnökök 80 K kereseti adó után 5 K, 160 K kereseti adó után 10 K, 160 koronán fésüli kereseti adó után 15 K. 7. Magánzó és nem okleveles egyén 4 koronát fizet évenkint, a ki nem fizet, azt a közadók módjára végrehajtják. A fent bemutatott tarifa szerint a legutolsó csizmadialegény is fizetni fog évi 4 korona tűzvédelmi dijat. Az állami hivatalnoki karról hallgat a kivetés, sőt — mint értesülünk — ezt a miniszter ki is törülte a szabályrendeletből, tehát úgy látszik, három médiumra baziroztatott ez adó: iparosra, kereskedőre és lakóra. A város polgárságának körében érthető izgalmat keltett e legújabb, okSzerkesztóség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 3. szám, l^diova úgy az előfizetések, hirdetések, valamint a szellemi részét illető közlemények küldendők. nélküli megadóztatás, senki nemNwpfs indokolni a befolyandó nagy összegnek szükségességét, miután tűzoltóságunk szükséget nem szenved semmiben. Van gyönyörű palotája, minta felszerelése, a szükséghez mérten éppen elegendő fizetéses alkalmazottja, állandóan 30—40 főnyi önkéntes legénysége, tehát nem lehet megérteni ennek a horibilis összegnek célját, rendeltetését, hacsak nagyzási mániában nem szenvedünk és a mai éppen elegendő 4—6 fizetéses tűzoltó mellé még vagy egy tucatot nem akarunk szerződtetni. Ha csak egy kissé számolunk, rájövünk, hogy a fenti tarifa szerint kivetendő tűzvédelmi dij kitesz Szatmá- ron évi 40—60 ezer koronát. Mire szükséges ez a rengeteg vagyon ? A tűzoltóság emberbaráti intézmény lévén, e város lakossága mindig a legnagyobb gavallériával hozta meg feníartására az Mi indíthatta tehát az intéző köröket erre a nagy arányú, hogy ugymonjuk — pum- polássa ? Csatornázásunk és vízvezetékünk nincs, de tűzoltóságunk, és pedig büszkeséggel mondhatjuk, kitűnő tűzoltóságunk van. A fenti tarifa pedig nem egy tűzoltói intézmény fentartásának felelne meg, hanem a vizdijakban fizetendő összegnek, amit e város lakossága szívesen vállalna is. Már pedig azt hisszük, hogy a vizvezeték — közegészségügyi előnyein kívül — felér tűzvédelmi szempontból is anyit, mint egy néhány parádés tűzoltói felszerelés 8—10 fizetéses alkalmazottal együtt. Ne feszítsük tehát a húrokat. Ne igyekezzék e város lakosságának amúgy is elviselhetetlen helyzetét súlyosbítani a hatóság ilyen lehetetlen adóval, mert hogy ez az adó a lakók helyzetét súlyosbítja első sorban, az bizonyos. A háziúr, az nem fogja a saját zsebéből fizetni e magas dijakat, hanem behajtja indirekt utón a lakókon, és pedig nem szimplán, hanem duplán. A háziúr kerek összegekben fogja stájgerolni a lakás árát, pl. egy kéí* szobás lakás után fizet a háziúr az első kerületben 3 kor. tűzvédelmi dijat. A lakás árát nem 3 koronával, hanem kerek számítás szerint 5 írttal, mond 10 koronával fogja emelni. így állván a dolog, a tűzoltó kongresszus előestéjén szomorúan tekintünk a nagy cécóra, gondolkodóba esünk a felett: ha kongresszust nem rendezünk Szatmáron, talán ez az adó is elmaradt volna. A munkásbiztositó pénztár és a kisiparosok. Az 1907. évi XIX. t.-c. megalkotásának az volt az egyenesen bevallott célja, hogy segítsen a munkásokon. El is nevezték e törvényt a „szeretet törvényének“, megteremtői dicshimnuszokat zengtek önönmaguknak, a század egyik legnagyobb socialis alkotásának tüntették fel. A munkaadók bizonyos tartózkodással viseltettek a törvény iránt még életbeléptetése előtt s ma, amikor a szeretet törvénye egy éves jubileumához ért, kitűnt, hogy nem szeretet törvénye az 1907. évi XIX. t.-c., hanem egy oly páratlan adónem munkásra és munkaadóra egyformán, amilyet a művelt világrész alig produkált. Mi többször rámutattunk arra, hogy ez a törvény egy halva született gyermeke a kormánynak. Egyformán megterheli a munkást és munkaadót s itt az idő már a kertek alatt, amikor az ország iparos társadalma nyílt lázongásba fog kitörni ellene. Maga a törvény rendszertelenül lett, illetve nem lett életbeléptetve. Egy év óta ideges kapkodás tapasztalható a törvény végrehajtása körül s ma sincs véglegesen átszervezve a régi kér. beteg- segélyzö pénztár. Csupa átmeneti szervekkel kormányozzák az ország összes pénztárait, a munkásbiztositó hivatal önkényü- leg hoz elvi határozatokat, csupán az orvosok nevetnek a markukba, akik gyönyörű fizetéseket erőszakoltak ki a pénztáraknál. A munkás és munkaadó fizet, fizet, míg meg nem unja, mert hogy megunja, az több mint bizonyos, nem marad más hátra, mint sztrájkolni, illetve nem fizetni. Miért is fizetünk most? A munkás csak tudja az okát valamennyire. Ha beteg lesz, orvost, gyógyszert és táppénzt kap vagy 20 hétig. Természeteken amúgy betegpénztári módon. Követelni valója nincs. Szatmáron például előfordult, hogy négy 2400 koronás Kretonok, voillok, nap- és esőernyők, kézmű és divatáru cikkek a legolcsóbb árakban szerezhetők be <sTARk MÁR tulip» árifflta, DÉ-tér 6. " " kJ I fi I ft |\ ll\/I 1 vég vászon 7 koronától feljebb. — Szepessój ^ A AAA1AA All v 11------ Tavaszi és nyári ujdonsás Sz epességi vásznak gyári raktára, nyári újdonságok. ....
