Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)

1908-07-29 / 19. szám

II. évfolyam.

Szatmár, 1908. jul. 29.

19. szám.

r

Előfizetési ár :

Egész évre ... 4 kor. Fél évre ... 2 kor.

Negyed évre ... 1 kor.

—r=*- Megjelenik havonkint kétszer,

Felelős szerkesztő:

POLONYI ALBERT.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szatmár, Deák-tér 3. szám,

ahova úgy az előfizetések, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

ii

Szakegyíetek alkonya.

Az elmúlt héten Budapesten kimondta a lakatos- és asztalos ipartestület, ho?y többé semmiféle szerződésre nem lépnek a munkásokkal. Aki dolgozni akar, az dolgozhat szerződés nélkül is, aki pedig csak a szakegyletek által kierőszakolt kollektiv szerződés alapján akar dolgozni, az mehet Isten hírével. A lakatos és asztalos mesterek Budapesten tehát hadai üzentek a szakegyleteknek és ha a mesterek összetartanak hajuk szála sem fog meggörbülni, mint ahogy nem történt a múlt évben semmi baj az ács és kőmives iparon sem, ahol hasonló módon törték le a szarvát a Jakaboknak.

Ez nem is lehet máskép.

A szakegyleti igyenélők az utóbbi évtized alatt egyebet sem tettek, mint „szervezés“ elnevezés alatt folyton uszították a munkást a munkaadó ellen.

iYCtll gUZUaaágl ílcVJ. VU.l Cili jó VÓgllCÍ.

vittek, hanem hatalmi őrjöngés, mig végre öntudatra ébredtek a kizsákmányolt munkaadók is, belátták a tömörülés szükséges voltát, szervezkedtek ők is. A munkaadók , szervezkedése — természetesen — veszélyesnek bizonyult a szakszervezetekre, a munkás és munkaadó szervezet harcainál a gyöngéb fél: a munkás húzta eddig még mindig a rövidebbet, és fogja jövőben is, ha rendbontók nem lesznek.

A munkás és munkaadók szervezeteinek harca alig egy rövid évre pillanthat vissza. A példát az „Építőiparosok Szövetsége“ statuálta. E rövid év leforgása alatt óriási hanyatlást mutatnak a munkás szakegyesületek, a munkások zöme elidegenedett Bokányi és társaitól. A folytonos sztrájkok és munkakizárások megkövetelték a szakegyletek kasszájába való bepillantást és kitudódott, hogy azok a sok ezrek, amit befizettek a munkások keserves keresetükből — elkallódott. Amikor az Ígért segélyt várták, legtöbbször semmit, néha pár koronát tudtak előteremteni. Természetesen most már csak erőszakkal fizet a munkás pártadót, mert tudja jól. hogy nem lát abból soha egy fillért sem, ha segélyre lesz szüksége.

Ez pecsételte meg a sorsát a még csak nemrég is oly hatalmas szakegyé- sületeknek s bizony sok elvtársnak felkopik az álla e miatt, mert a kerületi titkárságokat egymásután szüntetik be- áéékff nincs pénz, nincs miből élősködni.

Ha a munkaadók tovább is oly szépen ápolják az ■' sszetartozandóság szép és hasznos elvet, pár év múlva csak voltnak lehet nevezni a magyar- országi szakegyleteket.

Felnyíltak a munkásoknak is > emei.

Ügyes-bajos dohával keresse fel Poionyi és járton tatjánügyekben eljáró irodáját.

Ipar ás tudomány.

A fővárosi lapoídpi’l olvassuk' hogy Rózsahegyen (Liptm.! í— Vág folyóból kifogtak egy hullát, mélynek végtagjai le voltak vágva. A hatóság nem ismerte fel, hogy emberi-e avagy állati-e a kifogott hulla, és mert a folyó partján vérnyomok is voltak, orvosi boncolás alá vétette a felismerhetetlen hustömeget. A boncoló orvosok — -bár a belekben szalmát és szénát találtak — kisütötték, hogy a borzasztóan megcsonkított hulla emberi törzs. Mint ilyet, a szokásos emberi módon el is temették egyik rózsahegyi temetőbe.

Temetés után egyszerre csak jelentkezik egy vadász, aki nevető görcsök között adja elő a rózsahegyi kupaktanácsnak, hogy a kifogott hulla egy medve törzse, tehát állati hulla volt.

Eddig érdekel bériünkét a tudomány ezen ékes esete.

Ha valaki beállit egy kérges kezű vargához és hoz egy darab bőrt eladásra, az a varga rögtön felismeri szakismerete alapján, minden kétséget kizáró módon, hogy az eladásra hozott darab bőr milyen állat. bőre. Ha az a szurkos csizmadia bőrt vásárol ipari készítményeihez, a már kidolgozott, befestett bőrről kétséget kizáró módon megállapítja, hogy az eléje tett bőr árut miféle állat viselie. És igy tovább. Minden iparos a munkakörében szükségeltető anyagról képes megállapítani a minőséget. Ha nincs ilyen szakismerete, mint önálló iparos mehet koldulni.

Az orvosok előtt mi emberek szintén anyagok vagyunk. Képzettségük tudományos és medve hullát nem tudják megkülönböztetni a emberi hullától 1

De térjünk át a gyakorlati részre. Az iparos ha szűk cipőt szab az orvos ur lábára, lehordja az iparost, hogy milyen fuser. Egyszerűen visszadobja és többet nem keresi fel azt a fuser iparost.

Az orvos kezel egy beteget, a beteg a kezelésbe belesántul, belevakul, vagy éppen belehal. Kifogja ezért kérdőre vonni a kezelő orvost ? Fáradsága dijját megkapja, ráadásul még máskor is fel lesz keresve.

Az ügyvéd elvállal pereket. A perelő fél akár nyeri, akár veszti perét, fizet a fiskálisnak. Pedig a szerencsétlen fizető félnek sokszor igaza van.

Ilyen különbség van az ipari tudomány és a tudományos foglalkozások között.

Szándékosan használjuk a megfordított definíciót.

Az iparostól megkivántatik a feltétlen tudás, a tudományosan képzett egyén- I n»k elérj a szerencse is.

p -rs ha nem szakképzet: meg- I ■ -i dJen r.'.doiuányos pályán mü- iióg a ' • /’rónese, "thegeu üríu>an, ;>azua$ i- mert akár fusprál

«Akár nem, honoráriumát megkapja.

És ez a tudományosan képzett úri társadalom ignorálja az iparos osztályt, inondván lekicsinylőleg: iperos!

Igen iparos, de az az At'szerü iparos iparában tudósabb, legkiválóbb

tudós tudományában. KenyT§:ereset lóvén a tudományos pálya is, tehái mesterember mindkettő azzal a különbséggel, hogy ameddig a tudós tudományában - csak mesterember, addig a mesterember mester^ ségében tudós. Példa rá a rózsahegyi eset.

Az uj ipartörvény.

Az ipartörvény javaslatnak befejező része, mely a munkabeszüntetéseket (sztrájkokat) és kizárásokat, valamint a békéltetési eljárást állapítja meg, a múlt hét végén került ki a kereskedelmi minisztérium kondifikáczionalis műhelyéből. E határoz- mányok az utolsó akkordjai annak a nagy konczepczióju javaslatnak, mely Szterényi államtitkár műve és igy most már a kész törvény tervezet várja a nagy közönség kritikáját.

Kétségtelen és a dolog természetéből folyik, hogy az ipartörvény javaslat a sociáldemokraták részéről igen szenvedélyes és elfogult bírálatban részesült. A vasárnapi „Népszava“ neki esik e törvényKretonok, voillok, nap- és esőernyők, kézmü és divatáru cikkek a legolcsóbb árakban szerezhetők be