Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-09-08 / 23. szám

szeptember 8. IPAROS LAP 5-ik oldal helybeli ev. ref. főgimnáziumi ^helyet­tes tanárokat rendes tanároknak ne­vezte ki. — A nagyváradi vándorgyűlés. Az építőiparosok orsz. szövetsége f. hó 22-én Nagyváradon vándor gyű­lést tart, melynek napirendje a követ­kező : 2. Elnöki megnyitó. 2. A szö­vetségben eddig szerzett tapasztala­tok. Előadó : Koch Károly, a „M. É. O. Sz.“-ének alelnöke. 3. Az agitáció. Előadó: Rendes Vilmos, a nagyváradi szövetség elnöke. 4. Az építőiparosok szövetségének politikai hivatása. Elő­adó : dr. Körmendy Lajos, a tatai szövetség ügyésze. 5. A következő általános nyugdijbiztositás. Előadó : Sztarill Ferenc, a nagyváradi szövet­ség alelnöke. 6. Az ipartörvény alkal­mazásának hiányosságai. Előadó: Gunszt József, a Budapesti Építőmes­terek stb. Ipartestületének jegyzője. 7. A szervezetek közti különbség. Előadó: Szabó Károly, Nagyvárad 8. A sajtó, Előadó: Farkas Elek, a „M. É. 0. Sz.“-ének főtitkárja. 9. In- diiványok. (Legkésőbb f. hó 18-ig adandók be Írásban.) — Erdőmesteri kinevezés. A föld- mivelési miniszter Gábor Sándor állami főerdészt erdőmesternek nevezte ki. — Helyettes árvaszéki taná­csos. Falussy Árpád dr. főispán a városunknál Békéssy Géza elhalálo­zásával megüresedett árvaszéki taná­csosi állásra a szabályszerű betöltés idejéig Árokháthy Vilmos közigazga­tási tanácst helyettesítette. — Könyvelőválasztás. A nagy­károlyi Takarékpénztár-Egyesület Ká- szonyi Géza helybeli Gazdasági és Ipar- hanki segédkönyvelőt egyhangúlag könyvelőjének választotta meS. — Gyászhir. Az Építőiparosok Szövetségének ismét gyásza van. Ki­dőlt sorainkból egy szép reményekre jogosító tagtárs. Ifj. Bottyán Antal fia­tal építőmester, iparkamarai rendes tag. A tavasz óta nyomta az ágyat. Életerős, ambícióval teli fiatal ember volt, alig 34 éves. Bottyán az építő­mesteri szakvizsgákat Budapesten tette le, részt vett minden iparos mozga­lomban, lelkes előmozdítója volt min­den iparügyi dolognak, ezért lett a folyó évben iparkamarai taggá is meg­választva, több nagyobb építkezése­ket önállóan végzett s amikor tudásá­nak, érvényesülésének tetőpontját ér­hette volna el, akkor szólította el a kérlelhetetlen halál. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése holnap d. u. 3 órakor meg végbe sa­ját házától. Nyugodjék békével! — A kerületi munkásbiztositási pénztárnak teendőit az 1891. XIV. t.-c. alapján létesült kerületi betegse- gélyző pénztárak látják el. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak beteg­ség és baleset esetére való biztosítá­sairól szóló 1907. évi XIX t.-c. ezen pénztárnak önkormányzati szervezetére nézve kötelezőleg előírja, hogy a mun­kaadók és biztosított alkalmazottak a pénztárak önkormányzati szerveiben egyenlő arányban képviseltessenek. Ennélfogva szükségessé vált, hogy a munkaadó közgyűlési kiküldöttek száma kiegészíttessék oly számra, mint a mennyi ténylegesen szavazattal biró biztosított alkalmazott tagja van a köz­gyűlésnek. Ehhez hépest még 36 munkaadó kiküldött lesz választandó. E választás napját a főkapitány folyó évi szeptember hó 15 napjának d. e. 10 óráját a városháza tanácstermébe tűzte ki. A hirdetmény értelmében a választás bármily kevés számú tag je­lenlétében is meg lesz tartva; esetleg az 1891. évi XIV. t.-c. 79. §. értel­mében a kiküldötteket a főkapitány nevezi ki. — Skárlát, tífusz. Ez a két ve­szedelmes betegség járványszerüen lé­pett fel a város területén és napon­kint pusztít a gyermekek között. A polgármester — a járványra való te­kintetből — elhalasztatta az ovodák és elemi iskolák megnyitását egyelőre szeptember 15-ig. — Tűz volt kedden Szárazbere- ken. Három ház, csűr és a többi melléképületek estek áldozatul a lán­goknak. Tűzoltóink kivonáltak a vész által fenyegetett községbe és nagy erőfeszítéssel sikerült a tüzet loka­lizálni. — Kitoloncolt szociálisták. Nem minden országban tűrnek annyit a szociálista agitátoroknak, mint nálunk, de sehol sem kötnek oly könnyen úti­laput a talpukra, mint Romániában. Itt aztán megtörténik az a szinte hi­hetetlennek látszó tény is, hogy benn­szülött oláhokat utasítanak ki Romá­nia területéről, csakhogy igy meg­szabadítsák a munkásokat a lelketlen izgatóktól. Ilyen esetről adunk hirt mostan is. A bukaresti rendőrség a napokban kiutasított két szociálista agitátort, a Hopa-testvéreket és csen­dőrfedezettel a magyar határra küldte. Miután azonban a két Hopánál talált iratokból kitűnt, hogy mindketten ro­mániai születésűek, a magyar határ­rendőrség nem volt hajlandó őket át-' bocsájtani a határon. Most aztán kül­dözgetik őket egyik határról a más­ikra, abban a reményben, hogy vala­miként csak fog sikerülni nekik túl­adni rajtuk. Reméljük, hogy határ- rendőrségünk a két jó madarat nem fogja hozzánk beereszteni, van ne­künk már ily fajtából úgyis elég. — Zárlat ebek és macskákra. Egy veszetségben gyanús macska kó­borlása folytán Szatmár város Szat- márrészi külterületére az ebekre és macskákra aug. 26-tól számított 40 napi zárt rendelt el a főkapitány. A kutyák szájkosárral látandók el vagy megkötendők. A szájkosár és kötelék nélkül talált ebek valamint az utcán szabadon járó macskák összefogdos- tatnak és kiirtatnak. — A kereskedelmi miniszter a protekció ellen. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter hétfőn a kö­vetkező rendeletet adta ki: Az utóbbi időkben őszinte sajnálatomra mind gyakrabban kellet tapasztalnom, hogy a szolgálatban álló tiszviselők külön­féle protekciókat vesznek igénybe elő- haladásuk érdekében, még a legszigo­rúbban vett szolgálati ügyekben is. Minthogy ily eljárás a tisztviselői ön­érzettel egyáltalában össze nem fér, mert ambícióval biró tisztviselők tö­rekvése csak az lehet, hogy saját munkája és érdemei grévén haladjon pályáján, másrészt pedig külső befo­lyások keresése tisztviselői társaik érdekeiknek sértésére irányul, ami kar­társi szempontból eléggé einem itél- j hető: szükségesnek tartom a vezeté­sem alattálló összes központi és külső személyzetet figyelmeztetni arra, hogy feltétlenül tartózkodjék a protekciók igénybevételétől, mert a protekciók igénybevételét annak a bizonyságául kell tekintenem, hogy az illető nem saját képességére és munkásságára óhajt támaszkodni, azért hogy érvé­nyesüljön. Szolgálati ügyekbenszolgá- laton kívüli egyének igénybevétele pedig hivatali mulasztást képez. x A vaggon hiány megszűntével zavartalanul történik a teherszállítás, bizonyság rá, hogy Molnár divat- csarnokába nap-nap után érkeznek szebbnél-szebb delinek, ruha és blouz selymek, vászon, kanavász, szőnyeg, paplan és pokróc-félék, mindennemű kész fehérnemüek, nyakkendők, haris­nyák, téli kendők, divat-schalok szőrme boák. E vállalat a legszolidabb alap­elvekkel, Molnár Divatcsarnoka cim alatt a postával szembe van. x Csodálkozik mindenki azon a nagy erőn melynek birtokában az Al­földi fekérkeresztes sósborszesz van mely a betegségeket különbség nélkül rövidesen elűzi. Készül az Első Al­földi Cognacgyárban Kecskeméten. P

Next

/
Oldalképek
Tartalom