Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-05-01 / 5. szám

május 1. IPAROS LAP 5-ik oldal van!“ A nagykárolyi két kirohanó iparostársunk is éppen igy tesz. Addig iródeákoskodtak a Simkó tollával, mig végre már ők akarnak szerkesztők lenni. Harminc éve mártogarják tollúkat ők is a tentába, és csak most jönnek rá arra, hogy ők irói genik! Különben az egyik kirohanótói olvastunk egy verset a „Nagykároly“ 17-ik számában, amelyhez azonkívül, hogy gratulá­lunk, azt ajánljuk, hogy pályázzon vele az illető az akadémia nagydijára!? Nagykárolyi iparostársainkat pedig jobban ismerjük, hogy Simkó Aladárt meghur­coltatásáért bővebben védelmünkbe vegyük, úgy sem ülnek fel a két rohanónak, akiket — ha nem irók — tisztelünk, becsülünk. Őket valószínűleg felheccelte valaki. — Hirtelen halál. Markovics Mór csengeri te­kintélyes földbirtokos e hó 23-án este 10 óra után hirtelen rosszul lett, s pár percnyi szenvedés után hirtelen elhunyt. Az 56 éves erőteljes embert szivszél- hüdés ölte meg. — Párbaj. April 26-án dr. Fekete Dezső és Farkas Jenő bizt. intézeti tisztviselő között párviadal volt, melyen dr. Fekete Dezső mellén sebesült meg. — Beszüntetett javítási munkálat. Az Építőipa­rosok Szövetsége feljelentése folytán az elmúlt héten Tankóczi Gyula főkapitány mint I. fokú iparhatóság bekérte a református templom javítási munkálatait végző jászberényi kőműves mesterektől az iparigazol­ványt, melyből kitűnt, hogy oly magas munkálatok végzésére nincs képesítésük. A főkapitány azonnal in­tézkedett, hogy a munka abba hagyassák, amig ott vizsgázott épitőmes tér jnem lesz. — Ezúttal a mér­nöki hivatalhoz intézzük kérésünk, rendeljen el — ha eddig még meg nem történt volna — vizsgálatot azokra a paszuly karókból szerkesztett, primitiv mó­don összerótt állványokra, melyen emberek fognak dolgozni, amilyenekről még egy földszintes házat sem szoktak építeni. Minden ahoz érti iparos bámulni jár azt az állást, nem tanulmány céljából, hanem előre megtekinteni azon szerencsétlenség színhelyét, ami ott bekövetkezhet. — Jól nézzünk ki. Tankóczy Gyula főkapi­tány annak idején egy rendeletet adott ki, amely ren­delet hivatva volt a mesterségesen előidézett piaci drágaságot lehetőleg csökkenteni, mely szerint a vi­szont elárusítók nyáron 9 órától, télen 8 órától vá- sároloattak volná csak. E rendelet ellen fellebbezést nyújtott be Heimlich Sámuelné a belügyminiszterhez és takarosán meg is semmitette a miniszter a főkapi­tány rendeletét. Kiváncsiak vagyunk most már arra, hogy ki ismerheti a szatmári kofák eljárását és pia­cunk bajait jobban: a mi főkapitányunk-e, vagy a belügyminiszter ? A kofák pedik vigan garázdálkod­hatnak tovább is, elvégre nem a nagyközönség ér­deke a fődolog, hanem a kofáké. — A képviselő választók névjegyzéke. Má­jus hó 5—25-ig Koós Gábor kiadó felügyelete mellett d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig megtekinthető vagy le­másolható. Felszólamlások május 5—15 nyújtandók be. Egy felszólamlásban több választóra vonatkozó felszólamlás is foglalható. — Ki lehet építész ? A múltkor mi is megírtuk, hogy a kereskedelmi miniszter kimondta, hogy az építész címet minden építőiparos használja. A minisz­teri határozatot sérelmesnek tartják a műegyetemen oklevelet nyert építészek s ez okból elhatározták, hogy nagyobb számú küldöttséggel keresik fel a mi­nisztert, hogy a cimkérdés rendezésének sürgősége miatt is, e műszaki kamaráról szóló törvényjavaslat­nak mielőbb az országgyűlés elé terjesztésére föl­kérjék. — Megváltoztatott utcanév. A városi törvény- hatóság közgyűlése elhatározta, hogy a Diánna-utca nevét „József kir. herceg-utca“ névvel cserélte fel. Az utcát és házszámot jelző táblákat már ki is cserélték. — Faiparosok figyelmébe. A brassói állami faipari szakiskolából 6 asztalos és 7 műfaragósegéd kitűnő képesítéssel alkalmazást keres. A szakiskola igazgatósága a hozzáforduló munkaadóknak szívesen ad felvilágosítást az újonnan képesítettek koráról, ké­pesítéséről és munkabírásáról. — A magyar építőiparosok országos szö­vetségének közgyűlésen megválasztott szövetségta­nács ápr. 5-én tartotta első ülését Kauser Gyula el­nöklete alatt. Napirenden volt a budapesti bádogos mesterek szövetsége munkarendjének megállapítása és a munkásközvetitő intézet felállítása. A budapesti bádogosmestereknek a segédeikkel kötendő uj szerző­désre nézve Boross Soma, a budapesti bádogosmes­terek szövetsége elnöke, nyújtott be tervezetet. A mun- kásközvetitőket illetőleg a szövetségtanács tárgyalás alá vette a közgyűlésen hozott ama határozatot, hogy a munkaközvetítők az egész vonalon és azonnal fel- állitandók. Ezen határozat keresztülvitelének módoza­tait tüzetesen megvitatták. A végleges határozathoza­talt újabb tanácsülés részére tartották fönn. — A munkásegyesületek vizsgálata. A szo­cialista szervezetekben napról-napra tömegesen ismét­lődő visszaélések a hatóság fokozott éberségét veszik igénybe, amit lehetőleg megkönnyíteni akarván, gr. Andrássy belügyminiszter, fővároshoz intézett leira­tában a következőkre hívja fel a hatóság figyelmét: Egyes munkásegyesületek, különösen pedig az orszá­gos jellegű munkásegyesületek a tagok befizetését, to­vábbá az alapszabályszerü segélyek kifizetését igazoló tagságikönyvecskébe nem az alapszabályokat, hanem ügyviteli, vagy egyéb szabályaikat, foglalják be. Ezek a szabályok rendszerint oly intézkedéseket foglalnak magukban, melyek a tagokra az alapszabályokon túl­menő kötelezettséget is rónak, sőt legtöbb esetben azokkal ellentétben állanak. Ily intézkedésekkel az em­lített szabályok a tagok segélyezése, a befizetendő já­rulékok, az egyesület szervezete, az egyesületi célok eszközei (szaklap) tekintetében, az alapszabályok leg­fontosabb rendelkezéseibe nyúlnak bele. Miután a ta­gok joga és kötelezetségei egyedül és kizárólag csak az alagszabályokban lehetnek lefektetve, miután to­vábbá szükséges is, hogy a tagok az alapszabályokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom