Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-04-24 / 4. szám
2-ik oldal IPAROS LAP get saját jól felfogott érdekében, hogy munkálatainak kiadásánál érdeklődjön aziránt, hogy az iparos szövetségi tag-e vagy sem, és ha be nem tudja bizonyítani azt az iparos, hogy a sociálistáknak nem kitartottja, ne adjon neki munkát, mert könnyen megeshetik az, hogy az épületét nem fogja tudni bevégezni, mert nem fog akadni a városban olyan iparos, hogy a hiányzó munkát elvégezze. Vagyis: ahol soci- lista ács, vagy kőműves dolgozik, ott nem kap az építő sem lakatost, sem cserepezőt, sem üvegest sem semmi olyan iparost aki elvállalja a még szükségeltető munkát. Jelszó: szervezetlen iparossal nem dolgozunk egy munkán. Sztrájk az Építőiparon. Budapesten nem sztrájkolnak! Vége az uszításnak! Alább egész terjedelmében közöljük a budapesti Építőiparosok szövetségének hozzánk érkezett jelentését, mely szerint a budapesti kőművesek és ácsok megelégedtek az uszitók- kal, saját akaratunkból feloszlatták a sztrájktanyát és munkába állottak a „Isárca“ (?) rendszer alapján, mert ez a bárca kalácsot ad, mig a szakegyleti „törvény könyv“ csak nyomorúságot, éhséget jelent. Eleget éheztek a budapesti becsületes munkások, a szakegyleti uszítok pedig addig vígan éltek Abbáziában, pezsgős vacsorákban sem volt hiány, mert kitelt a munkások zsírjából ! Lehullott a lepel, borítsunk rá azonnal gyászfátyolt, uszító urak eljön a ti hét szűk esztendőtök is, mert a munkásság kezd fel- édredni. De szóljon maga a hivatajos tudósítás: Budapest, 1907. április 22. Magyar Építőiparosok országos szövetsége. Tisztelt Szövetségi tag Ur! Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a budapesti kömives és ács-zárlat fényes eredményéről és egyben az országos szövetségünkáprilis 24. höz tartozó összes városok szövetségi céljainak kiváló sikeréről beszámoljunk. A múlt hét péntekjén a budapesti kőmives sztrájktanya önként feloszlott s a munkaadók követeléseinek feltétlen elfogadásával munka-közvetítőnk utján munkába állottak és azóta nap-nap után tömegesen jelentkeztek munkára, igy a mai nap délelőtt is több mint 300 jelentkezett és a munka teljesítményre vonatkozó nyilatkozatot aláírta. Budapest példája legjobban bizonyítja azt, hogy még socialista izgatások főfészkében itt a fővárosban is milyen eredményt lehet szövetségünk utján elérni, ha szívós kitartással és szigorú következetességgel alkalmazzuk szövetségünk alapszabályait. Ebből látható, hogy csakis jól szervezett munkaadók megingathat- lan solidaritása lesz képes a jövőben is féken tartani a munkásszervezetek túlkapásait. A Magyar Építőiparosok országos szövetsége Válasz. Lapunk múlt számában azt irtuk „Iparunk veszedelme“ cikkünkben, hogy: „Szatmáron szükség volna erős kezű, s a munkásoktól magát terrorizálni nem hagyó és a maga árnyékától meg nem ijedő hatóságra“ E soraink cáfolatára a következü levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztő Ur! Nem szoktam, de nem is fogom tenni jövőben sem, hogy hírlapi közleményekre észrevételeket tegyek s ha most mégis teszem, teszem azért, mert a szerkesztése alatt megjelenő kezdő újság azzal az ügykörrel kíván foglalkozni, mely az én hatáskörömbe is esik s annak megindítását örömmel vettem magam is, abban a tudatban, hogy ipartestület hiányában segédkezet nyújt ezen I-ső fokú iparhatóságnak azon a nagy mezőn, melyen különösen az utóbbi időben annyi érdekösszeütközések találkoznak. A szerkesztése alatt megjelenő „Iparos lap“ 3-ik száma már mindjárt igazságtalan kritikát gyakorol a hatóság eljárása felett, amelyre nézve —
