Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-09-26 / 25. szám
aggodalommal néz a kormány pécsi programja elé, a melyet Szterényi ál lamtitkár az ipartörvény revíziója kérdésében fejtett ki. Helyteleníti ezt a programot, mert a kontemplált két kényszerhelyzet — a kötelező ipar- testidet és a munkásokra nézve kötelező szakszervezet — elméletben szép, de gyakorlatban lehetetlen. Kifogásolja a paritás elvét, a mely hogy mit sem ér, bebizonyosodott legutóbb a budapesti munkásbiztositási pénztár legutóbbi választásainál, kifogásolja továbbá a kontemplált ipar-bi- róságot, mert ez a munkásterror miatt lehetetlenné teszi a birói függetlenséget. Foglalkozik a budapesti munkaközvetítő eddigi szép eredményeivel, a mely szerint rövid pár hónap alatt 7000 munkást közvetített. Csak ennek a munkaközvetítésnek teljes kiépítése képes az iparban a rendet megteremteni. A kormány tegye meg — úgymond — kötelességét, mi is fogjuk tudni a mienkét. Kéri határozati javaslatának elfogadását Reisinger Sándor (Arad) és Fónagy Zsigmond (Budapest) hozzászólásai után a vándorgyűlés a javaslatot az előbbinek azzal a módosításával fogadta el, hogy a szövetség adjon át a kereskedelmi államtitkárnak egy memorandumot, a mely részletesen foglalkozzék a Koch Károly által előadottakkal. A napirend második pontja Rendes Vilmos nagyváradi szövetségi elnök agitácionális javaslata volt a munkáskérdés eredményes megoldása tárgyában. Kéri a javaslattevő, hogy mondja ki a vándorgyűlés, hogy minden városban helyi bizottságok alakíttassanak, a kik a szövetségben nem tartozó iparosokat oda tömöritsék. Legszigorúbban betartandó, hogy szövetségi taggal dolgoztassunk. Fölhivan- dók a törvényhatóságok, hogy árlejtések alkalmával munkáikat csakis szövetségi tagoknak juttassák. Többek fölszólalása után a javaslatot elfogadták. Következett Reisinger Sándor (Arad) és Fried Zsigmond (budapesti .bágo- gosmesterek szövetsége) indítványa, mely szerint mondassák ki, hogy a sztrájk vagy bojkott vis major. Az indítványokat a vándorgyűlés Koch Károly hozzászólása után némi módosítással elfogadta. Ez után Körmendi Lajos dr. a tatai szövetség ügyésze terjesztette elő javaslatát, a melyben az iparosok politikai pártnak megalakulását mondja ki szükségesnek. Javasolja mondja ki szeptember 26. a vándorgyűlés, hogy bizottságot küld ki, a melynek feladatává teszi, hogy az ország egész iparosságának bevonásával az iparosok politikai pártját haladéktalanul alakítja meg és ez alakítás munkálatait még ez évben és pedig oly időben fejezze be, hogy a jövő év eiején meginduló eshetőséges választási mozgalmak az iparosok országos politikai pártját teljesen elkészülve találjá. Steiner József (Arad), a ki uj határozati javaslatot terjesztett a kérdéshez, a melyben annak kimondását kéri, hogy a vándorgyűlés szükségesnek tartja az ipar-politikát megteremteni, de előbb önmagát kell biztosítania. A vándorgyűlés a javaslatot Steiner módosító javaslata alapján tette magáévá. Ezzel a vándorgyűlés tárgyalásait az elnök felfüggesztette. Délután egy órakor a Pannónia éttermében diszbankett volt. A vándorgyűlés tagjai délután külön vonaton kirándultak a közeli Püspök-fürdőbe, a hol közös vacsora volt. Hétfőn reggel folytatták a tanácskozást. Ez alkalommal Sztarill Ferenc a kötelező nyugdijbiztositásról terjesztett be javaslatot, melyet kis Jenő módosításával, hogy a kérdést ne bízzák a minisztériumra, hanem a szövetség maga oldja meg, elfogadták. Farkas Elek főtitkár a szövetségi sajtó támogatását indítványozta; ezzel kapcsolatban megvitatták az iparpolitikai napilap létesítésének kérdését. Ez ügyre vonatkozó iiatokat kiadták az elnökségnek tanulmányozás végett. Ezután elfogadták Edvi Illés Lászlónak azt az indítványát, hogy a szövetség hasson oda a törvényhatóságoknál, hogy az avult építkezési szabályrendeleteket vegyék revízió alá. Ezután Kauser elnök hosszabb beszédben mondott köszönetét a nagyváradi szövetségnek a szives fogadásért, mire az értekezlet véget ért. IPAROS LAP A lisztárak emelkedésének okai. Nem vagyunk gazdasági lap, mégis foglalkoznunk kell e kérdéssel, mert az a nagyközönség összeségét érinti, tehát az iparosokat is. — A tavasz óta fokozatosan emelkedtek a lisztek árai s ma már valósággal elviselhetetlen mértékben van felcsigázva a szegény ember kenyerének az I 3-ik oldal ára. Ott tartunk, hogy a nagyobb családdal biró ember még a kenyérből sem lakhatik jól. A nagyközönség sehogy sem birja magának megmagyarázni az óriási drágaság okait, különösen a liszt és kenyér drágaságot, tehát azzal az általános hiedelemmel áltatja magát, hogy mindennek tehát ennek is a szocialista mozgalom a rugó pontja. Magunk is elmondtuk már többször, hogy az általánosan vett drágaságot tényleg a munkásmozgalmak idézték elő, de a a liszt és kenyérdrágaságnak más okai is vannak sőt az igazi ok egészen másutt keresendő, ezt óhajtjuk jelen cikkünk keretében kimutatni. A folyó évben — elismerjük — egészen rendkívüli viszonyokkal kellett a malmoknak számolniok. Magas búzaáraink következtében, nem bírták felvenni a versenyt Amerikával, tehát megszokott- lisztkivitelünk az amerikai olcsóbb lisztekkel kiszorittatott. Ausztriában szintén olcsóbb a búza, mint nálunk, tehát a mi drága búzánkból készült drága liszt itthon marad, nem birja felvenni a versenyt a külfölddel. Ha pedig figyelembe vesszük a malmok helytelen spekulálóját, mely a búzaárak leverésére számított, továbbá a pénzpiacon uralgó hiteldrágaságot, mindezt egybevetve megérthetjük, a liszt drágaságot, mert a malmok speku- latiós célzatból itthon akarják behozni azt a differenciát, amit nekik a külföld okozott.. A malmok karteljével állunk ma szemben, mely a lisztgyártás kontigentálását tűzte célul maga elé, s igy valóságos hadüzenet úgy a termelők, mint a kenyér- fogyasztói, vagyis valamennyiünk ellen. — A malmok kartelje, mint valami Janusfő, egyik arcával a gazdák ellen, másikkal a fogyasztó közönség ellen fordul és mig egyrészt a búza beszerzésével az árak leverésére törekszik,
