Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-09-15 / 24. szám
2-ik oldal IPAROS LAP szeptember 15. akár állítson be egy hivatalnokot mindjárt azért, hogy az orvosok számláit nyilván tartsa, ellenőrizze a tagokat, hogy nem-e minden adott esetben más és más orvoshoz fordultak ? Továbbá miféle garanciát kap a pénztár arra nézve, hogy Szat- márváros bármelyik orvosa rendelkezésre fog állni a tagnak évi 6 koronáért. Azt hisszük semmifélét s ha Ígéretet is tesz erre az orvos szövetség, ebből lesz még csak bonyodalom. Nem azért, mintha kenésnek tanálnók az évi 6 koronát, hanem azért, mert vannak Szatmáron is orvosok, akik két vizitet sem tesznek 6 koronáért. Megérjük tehát azt, hogy a nevesebb orvosok a hozzá forduló beteget X., vagy Y. orvoshoz fogják utasítani. Ezt pedig tenni nem lesz szabad. Ha e város iparos társadalmának lesz gondolkozó képessége azzal főzi le az orvos szövetséget, hogy önként fog beállani a munkásbiztositó pénztárba, mert tudni fogja, hogy megszokott házi orvosa évi pár korona tagsági dij ellenében köteles lesz őt betegség esetén gyógyítani, ráadásul még az orvosságot is ingyen kapja. A jó angyal. — Levél a szerkesztőhöz. — Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Ön csodálkozni fog megint, sőt mi több: ön nem fog csodálkozni, hogy újólag pénzt kérek. Úgy volt kérem, hogy Ős-Budában nagyban folyván a női bírok versenyek, ezekről egyáltalán le nem maradhattam, különben nem érdelném meg a tudósítói elnevezést. Többen voltunk jó barátok. Az amazonok gyönyörű birkózásain mindig felbuzdultunk, igy legutóbb is. Ajánlatomra elhatároztuk, hogy mi is megyünk viaskodni. El is mentünk a szomszédos vendéglőbe, bort bor után rendeltünk s ezzel megkezdődött az itallal való birkózás. Kemény legények voltunk, de egymást nem bírván leHány pácicus fog igy az orvosok számára elesni, arról nem gondolkoztak bizonyára! Ismételjük : az évi 6 korona illetve 9 koronát mégis sokalljuk. A fent említett egy pár esetet csak azért hoztuk fel, hogy belássák az orvosok azt, hogy helytelen szervezkedésük. Helytelen a pénztár anyagi érdekeinek szempontjából, helytelen a saját jól felfogott anyagi érdekeik szempontjából is. A pénztár ha választ magának 2—3 orvost és azokat díjazni fogja pl. 1000 koronával, elég tisztességez díjazás — jól fog kijönni, a többi orvosok pedig nem lesznek kitéve annak, hogy megszokott biztos pácienseik a pénztárba fognak beiratkozni. Számítsuk ki az orvosokra származó előnyöket. A szabad orvos választás esetén kapna az összes szatmári orvos 1200 tag után erka 5500 koronát, mert minden tag mégsem beteg minded évben. Beiratkozna 350—400 iparos család önként a pénztárba, ettől is kapnánk mondjuk 2500 koronát, tehát ösz- szesen akkor8000koronát. Ebből a 8000 koronából meglehet hogy némely neves orvos . alig kapna 150—200 koronát és véletlenül győzni, végre is a bor győzött le bennünket. Majdnem tántorgó léptekkel mentünk tovább. Nekem már ekkor megszámlálható garasaim voltak, de ez nem gátolt abban, hogy a legközelebbi bodegát ajánlottam. A kompániában akad csak pénz. Betértünk. Igen csinos leányzó jött asztalunkhoz. Barátságosan köszöntött. — Kihez van szerencsénk ? kérdeztem. — Én kérem a jó angyal vagyok és tudom, hogy önöknek pezsgő kell. — Eltalálta! harsogtuk kórusban és a másik percben már öt üveg pezsgő pezsgett az asztalon, majd poharunkban, majd bennünk. Valóban minden a spiritizmusra emlékeztet. Gyorsan jöttek újabb és újabb üvegek, a jó angyal töltött, koccintott és ivott ezért megtenne 4—500 vizitet egy évben. Mig ha nincs szabadorvos választás fizetne a pénztár 3000 koronát három orvosnak a polgárság pedig nem gondolna a pénztárba belépni. A feltüntetett 350—400 iparos család egy év alatt kiad orvos vizitre legkevesebb (átlagosan évi 25 koronával számítva) 8000 koronát. Hát mit vesztett akkor az orvosi kar? Gondolják meg azért az orvosok, mig nem késő. Ne akarjanak a munkásbiztositó pénztárra ránehezedni, hanem engedjék választani a hivatalos orvosokat. — A pénztár sokat fog nyerni, ha szabadon választhat hivatalos orvost, az orvosok sem fognak rosszul járni. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága f. évi szeptember havi rendes közgyűlését a múlt hétfőn délután 3 órai kezdettel tartotta meg dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A polgármesteri havi jelentés megemlékezett a városunkban a múlt hóban járványszerüleg fellépett vörhenyről, amely a kellő velünk; majd táncolni kezdett az asz- asztal, a pezsgős fiaskók egymásra borulva szintén lejtettek holmi bosz- tont, sőt örömkönnyeket hullattak ránk. Valóban a jó angyal jó angyal volt, minden spiritisztikai jelleggel birt. Én még láttam amint társaim lassankint az asztal alá kerültek; az asztal meg a levegőben kalamájkázik, a jó angyal meg sehol. Aztán sötétség és csend lön. Jó magasan állott a nap, lehetett déli tizenkétóra, amikor a szeáncon felébredtem. Lassan-lassan kezdett minden világosodni előttem. Társaim még javában horkoltak, de csakhamar ezeket is felráncfgálta egy barátságtalan fekete szellem, valami pincér féle. — Fizetni kérem — szólt — volt kérem 20 üveg pezsgő, 8 üveg vörös bor, egy bezúzott tükör, 7 összetörött
