Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-03-07 / 2. szám
6-ik oldal IPAROS LAP Ellenkezőleg, minden dolgozni szerető tisztességes munkás munkába állhat bármely építő iparágon. Az épitőmunkások szövetsége csak azért alakult, mert az eddigi munkáselvek mellett a munkaadó munkát vállalni képtelen volt. Ugyanis a kikötött bérért a munkás 5-öd, sok esetben csak a 10-ed rész munkaértéket teljesítette. Hogy eme viszás állapotnak egyszer és mindenkorra vége vettessék, az egész országban szövetségbe léptünk az építő iparosok és ezután csak olyan munkást alkalmazunk, aki a tisztességes bérért a megfelelelő munkát is elvégzi. A kőmives munkásnak pl. az előirt munkamennyiség teljesítéséért óránként 46 fillért fizetünk. A munkamennyiség a régihez képest cirka egy negyed résszel kevesebb. Az arány ugyanez valamennyi építő iparágon. Békéltető bizottság kiküldve nem lett és nem is lesz. Mi mindenkor illő módon, kellő körültekintéssel a munkás tisztes megélhetését is figyelembe véve, megszabtuk munka feltételeinket, erőszakkal munkást fogni nem akarunk, aki dolgozni nem akar, azzal nem törődünk. Az eddigi munkásjelentkezések éppen kielégítők és a józanul gondolkozó munkások száma minden nap szaporodik. Munkászárlatról tehát beszélni sem lehet, rosszakaratú célja nincs senkinek. Aki dolgozni akar, szabad a tér; de csak annak, aki a fizetésért dolgozni is akar és aláírja az ezt körvonalazó nyilatkozatot. Szatmár, 1907. április 3. — A szatmári építő iparosok szövetsége.“ A békéltető tárgyalásokra vonatkozólag egyébként megjegyezzük, hogy a szatmári építő iparosok szövetségéhez folyó hó 4-én egy főkapitányi megkeresés is érkezett, a kőműves munkások 1906. szept. 20-án beterjesztett munkarendje kapcsán. Ezen múlt évi munkarendre vonatkozólag tegnapi átiratában felvetette a főkapitány ur a tárgyalás megkezdésének eszméjét, de erre vonatkozólag szövetség a következő választ küldte: Tekintetes főkapitány ur! Mi épitő iparosok semmi néven nevezendő tárgyalásba bocsátkozni nem óhajtunk, tehát feleslegesnek tartjuk a békéltető bizottsági tagokat kiküldeni. Egy munkást sem korlátozunk abban, hogy munkába ne állhasson; szívesen felfogadunk mindenkit, aki dolgozni akar, addig mig az amúgy is kevés építkezéseken a kellő munkás szükséglet betöltve nincs. Munkazárlat iránti határozat általunk nem hozatott. Megkívánjuk, hogy méltányos feltételeinknek minden munkás alávesse magát, mielőtt munkába lép s e munkásfeltételek felett senkivel tárgyalásba nem bocsátkozunk stb. — Eljegyzés. Halász Sándor fiatal cipész, jegyet váltott Szabó Rózával. — Bányász sztrájk. Husvét harmadnapján, váratlanul nagy bányász sztrájk ütött ki Nagybányán. Kedden a veresvizi, szerdán pedig a kereszthegyi bányamű munkásai szüntették be a munkát. A sztrájkolok szerdán táviratilag hívták fel a bányakerület többi munkásait is a munkabeszüntetésre. A sztrájkra az adott okot, hogy a bányamunkások 1881-ben fogyasztási szövetkezetei alakítottak, mely célját derekasan szolgálta is mindaddig, mig meg nem alakult a „Nagyáprili s 7. bánya és Vidéke fogyasztási szövetkezet“, melynek tagjai sorába beléptek a bányamunkások is, minek folytán közgyűlési határozattal kimondották, hogy az 1881-ben alakított kizárólag bányász fogyasztási szövetkezetei feloszlatják, s a meglevő vagyont körülbelül 10300 koronát a tagok között szétosztják. A bányaigazgatóság azonban tiltakozott a szétosztás ellen, hanem az egész összeget a társládához óhajtotta csatolni. Ez adott okot a sztrájkra. E sérelem orvoslásán kívül most már nagyobb fizetést és kevesebb munkaidőt is akarnak. A béketárgyalások folynak, rendzavarás nem fordult elő. — Színtársulatunk virágvasárnap újonnan lett szervezve. A tavalyi jobb erők megmaradtak, a távozók helyére pedig ujjak lettek szerződtetve. Az újonnan alakított társulatról egyelőre nem mondunk sem jót, sem rosszat, nem ismerjük őket. Mi csak a direktort ismerjük, őt pedig szeretnük már nem ismerni. Legközelebb szét nézünk a társulat körében is. — A munkások pártadója. A Népszava március 14-iki számában kimutatja, hogy febr. 1—28-ig mennyi pénz folyt be a pártadóból. E címen összesen 2512 kor. 20 fillér folyt be. Ez összegben nincs benne a szakszervezeti heti járulék. A pártadó a titkos sztrájk alapok jövedelmét képezik, no meg az agitátorok honoráriumát. Elég szép összeg úgy téli időben, nyáron munkaidején bizonyára több lesz, de azért sztrájk esetén alig jut 20-30 sztrájkoló munkásnak fejenként több mint heti 2-3 korona, amint azt a nagykárolyi cipész segédek sztrájkja alkalmával is tapasztaltuk. Szét is ugrott a cipész szakszervezet alaposan Szatmárme- gyében, amit még Mónus uram sem tud többé össze- foldozni. Különben mint halljuk Mónusnak egyik volt kollégája már felajánlotta itt hagyott két kerekszékét, banklit pedig mi adunk hozzá. — Tanonc kongresszus. Eljutottunk tehát oda, hogy a magyarországi ifjú munkások (igy nevezik a tanoncokat) is kongresszust tartanak, ahol kedélyesen állástfoglalhafnak tanító mestereikkel szemben. Mint halljuk a főpontok ezek voltak: 1 A mester tartozik a tanonccipőjét minden reggel szépen kifényesíteni. 2. Az sztatnál az első fogás a tanoncot, második a segédet, harmadik a pesztrát negyedik a ház tagjait illeti. 3 A műhelyt a mester takarítja. 4. A segédeknek dohányért, ozsonnáért a mester tartozik menni. 5. A műhelyben a mester, a szobában a tanonc alszik, és még egy pár olyan pont ami alig jön számításba, mint pl. a szabad csavargás, idő előtti felszabadnlás, a szakszervezetek látogatása bármely időben. Ezt mind határozattá emelték is. Szóval csak egy jogot hagytak meg a mestereknek bár ezt sem a maguk jó szántából. Ez a jog pedig abban áll, hogy a mester megfogja a csavargó szocialista inas urnák a nyakát és kirúgja. — Amerika a magyar munkások ellen. Amint Amerikából írják, a bevándorlási törvény elkészítése óta rendkívüli agitáció folyik a magyar munkások be- özönlése ellen. Ennek a mozgalomnak már most is az az eredménye, hogy egy amerikai gyár és mezőgaz- gazdasági üzem sem fogadja fel őket s nem kevesebb mint négyezer teljesen elcsigázott magyar munkás kénytelen volt elhagyott hazájába visszatérni; bízvást föl lehet tenrti, hogy e négyezer magyaron kívül még
