Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-07-07 / 14. szám

6-ik oldal

IPAROS LAP

julius 7.

tésból élő hivatalnoki osztály, hanem iparos és kereskedő, aki nem fintor- gatja az orrát attól a bőrvásártól, miután a városnak ezen részét csak értékesebbé és forgalmasabbá tenné. Megjegyezzük azt, hogy a bőrvásártér piaca a városnak óriási módon szaporítja, vásárvámbevételét de ha a Külső-sor lesz, hanyatlani fog feltétlen bőrvásárunk, ezáltal nemcsak a város tesz magának kárt, hanem az adót fizető bőriparral foglalkozóknak is. Mint értesülünk a bőriparral foglalkozók felülvizsgálatot kérnek a minisztériumtól, s azt hisszük, hogy városunk érdemes országgyűlési kép- vizelöje Kelemen Samu dr. érvényt fog tudni szerezni az iparosok óhajának ebben a sérelmes vásár áthelyezési ügyben.

— Ismét fészkelődnek. Úgy látszik sehogy sincsenek belenyugodva a budapesti uszítok abba, hogy a szatmári cipészek békében dolgoznak a munkásokkal, mert a népámitó újság azt írja, hogy a szatmári segédek is mozgalom alatt állanak és a várost zár alá is helyezték. Hát csak zárolják Szatmári ezek a népámitók, itt már kipróbált harcosokra talál a központi vezetőség. Nem kell féltenünk cipész iparostársainkat, ha husvét hetében nem estek kétségbe, az ugorka- szezon alatt sem fognak. Bár azt hisz- szíik, hogy az egész „mozgalom“ a budapestiek merész fantáziájának szüleménye. A mi cipészsegédeinket nem fogják többet beugratni.

— A fürészgyári munkások a múlt két folyamán sztrájkba léptek. Ismét követelésekkel léptek elő, nevezetesen 11 óra munkaidő helyett 10 órát akarnak, a nem szociálista munkásoknak pedig elbocsátását követelték. Ismeretes a fürészgyárnak azon áldozatkészsége, melyet munkásai érdekében hozott, nevezetesen a családos munkások részére 40 kényelmes lakóházat épített, s alig hogy beköltöztek, hála fejében sztrájkot csináltak, mire a vállalat azzat felelt: aki birja, az marja. Elbocsátotta azonnal a sztrájkban állókat, aki pedig dolgozni akar, dolgozhat tovább. Mi csak örvendünk a vállalat erélyes eljárásán. Egy kis kitartás, jön a tél nem sokára, könyörögni fog még munkáért az elbolon- ditott tömeg. Ajánljuk, hogy tárgyalásba ne bocsátkozzék többé a munkásokkal, csakis igy lehet egyszer és mindenkorra véget vetni a népcsalók üzérkedésének.

— Mikor hagyjunk fel a hirdetéssel ? Egy angol lap erre a kérdésre a következő feleleteket adja: 1., ha a népesség megszűnt szaporodni, ha nincs kilátás már olyan nemzedék eljövetelére, mely rólunk még nem hallott. 2., ha már minden egyes vevőnket feltétlenül meggyőztük arról, hogy a mi árunk jobb és olcsóbb, mint a másé. 3., ha azt vennék észre, hogy azok az emberek, akik nem hirdetnek, túlszárnyalják versenytársaikat. 4., ha elfeledkeztünk

már a legokosabb és legtapasztaltabb üzletemberek tanácsáról. 5., ha minden embernek az volna a megrögzött szokása, hogy mindig egy és ugyanazon helyen vásárol. 6., ha uj versenytársak nem születnek már. 7., ha a régi versenytársak ugyanakkor kihaltak.

— Kártérítés a bojkottért. Bennünket is közelről érdekel a budapesti kir. törvényszék fellebbező tanácsának egy határozata, a mely hivatva van, a szocialisták túlkapásának elejét venni. Nálunk is tapasztalható ugyanis, hogy a sztrájkolok dolgozni kívánó társaikat munkájukban gátolják, sőt a munkaadók megfélemlítésével a sztrájktörőt el is bocsáttatják. Hasonló eset történt Budapesten is, a mikor Csiszár János kávéházi alkalmazottat a gazdája a szervezett munkások kívánságára elbocsátotta. Csiszár másutt sem kapott állást, mert az elvtársak azt lehetetlenné tették. A sokat zaklatott ember végre a bírósághoz fordult, a mely teljes kártérítést ítélt meg a szervezett munkások és azok szakegyesülete ellen. Ez az ítélet sokakat godolkodóba fog ejteni, mielőtt az ököljogra támaszkodva,

j maga-magának szolgáltatna igazságot.

— Sárköz. Figyelmeztetjük a nagy- közönséget, hogy ezen községnek neve a postai forgalomban többé nem Sárközujlak, hanem egyszerűen Sárköz, így rendelkezett legközelebb a belügyminiszter.

— Mezei dűlő utak kijelölése.

A gazdák aziránt folyamodtak a tain :shoz, hogy a mezőkön a dűlő

kát jelöltesse ki. A tanácsnak azon- b,..i erre nincsen fedezete: ennélfogva a kapitányi hivatal utján felhivatja a kertgazdákat azon célból, hogy haj- landók-e a tanács által az ő költségükre felveendő magán mérnökkel, az j utakat a kataszteri térkép alapján ki- ; méretni ? Ez esetben a tanács, a maga részéről a munkálathoz a tanácsjegyzőt fogja kiküldeni.

— Az arató-munka biztosítása. A szociálisták féktelen izgatása dacára is alapos a kilátás, hogyaz idei aratás csöndes lesz és mi sem fogja zavarnia mezőgazdasági munkálatokat. Az arató-munka biztosítása érdekében különben, a földmivelési miniszter jelentékeny számú tartalék munkás-csapatot tart készletben, amelyből azonban csak azok a birtokosok kaphatnak kisegítő munkásokat, akiknek az 1896. évi II. törvénycikk szerint szabályszerűen szerződött munkásai, a szerződés teljesítését megtagadták és a szerződés teljesítése, hatósági eljárással sem volt biztosítható. A tartalék-munkások átengedésének módozatairól a járási főszolgabirák és a polgármesterek adnak felvilágosítást, a munkás nélkül maradt gazdáknak. A földmivelési miniszter megbízásából Miskolczi János erdőmester, a hegyvidéki kirendeltség vezetője három hét óta gyűjti Máramaros megyében a munkásokat, akiket Mezőhegyesre

és Bábolnára szállítanak tartalékul az esetleges arató-sztrájk esetére. Többnyire orosz és rutén munkásokat szedtek össze. Ma estig körül-belül 6500 munkás érkezett Máramarosszigetre. az állomás környékét égészen ellepik A munkások, akik hangos muzsikaszó mellett mulatva várják a vonatot, amely elszálitja őket. A szociáldemokraták este a munkások közé vegyültek s orosz és olasz nyelvű füzeteket osztogattak. A füzet felhívja a munkásokat hogy ne menjenek tovább, hanem térjenek vissza falujokba. Agi- tációjuknak azonban nincsen eredménye. Az éjjel megkezdik Márama- rosszigetről a munkások elszállítását. Számuk útközben jelentékenyen emelkedni fog. Útközben ugyanis még 1500 ungvári és 2000 beregszászi munkás csatlakozik hozzájuk.

Közgazdaság.

A „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet r. t., Budapest, heti jelentése a tőzsdeforgalomról és a pénzpiacról.

Budapest, 1907. julius 4.

A tőzsde az elmúlt héten meglehetősen üzlettelenül folyt le, miután semmiféle mozzanat sem fordult elő, mely a tőzsdét érdemileg befolyásolta volna.

Az Osztrák-Magyar bank kamatlábának Vü “/o-kal történt felemelése a tőzsde szilárdabb irányzatának kifejlődését megakasztotta, azonban lényegesebb hatást nem gyakorolt, eltekintve azon csekélyebb visszaeséstől, mely nyomban a kamatláb felemelése után a 4%-os magyar koronajáradék árfolyamában beállott.

Szembetűnő az Osztrák-Magyar államvasut részvények árhanyatlása, melyet egy az osztrák kormány részéről beruházásokat illetőleg kibocsátandó rendelettel hoznak összefüggésbe. Az eladások ezen részvényekben főleg a contremine részéről eszközöltettek, és a visszament árfolyamoknál jó kezek részéről vásárlások történtek azon indokolás alapján, hogy a beruházások az államosítás esetén amúgy is megtérítendők volnának és ennélfogva a társaságra nézve nagyobb hátrányt nem képeznek. A magyar ruggyantaárugyár uj részvényei e hét folyamán kerülnek kibocsátásra 350 K árfolyamonn és tekintettel ezen vállalatnak nagyon kielégítő üzletmenetére, az uj részvények átvétele beavatottak véleménye szerint nagyon ajánlatosnak mutatkozik.

A pénzpiac helyzete külföldön valamivel barátságosabb színezetet kezd ölteni és nem tartják kizártnak, hogy az Angol bank és a Deutsche Reichsbank a közel jövőben kamatlábmérséklésre fogja magát elhatározni. Nálunk még nem állott be könyebbülés, de remélhető, hogy az internationális pénzpiac helyzetének javulásával itt is fog kedvezőbb hangulat beállani.