Evangélikus főgimnázium, Igló, 1915
23 ha annak a szüksége fennforog, — a közel vagy távolabbi jövőben a lövészárokban is felváltsátok a mostani hősöket, rátok nézve ennek a felismerése, ennek az átérzése képezze a lefolyt iskolai évnek legszentebb, legfontosabb tanulságát! “ Az 1915 —1916-ik iskolai évet 1916. szept. 6-án az igazgató a következő beszéddel nyitotta meg s Nagyérdemű közönség. Kedves ifjúság! Amikor elborul a távoli horizonton az égbolt és sötét fellegek ránehezednek a tenger hullámaira; amikor a szélvihar zúgva végig nyargal a tarajokon s azok tornyosulva, egymást kergetve, egymást megelőzve, a part felé törnek s a sziklákon megtörve, tombolva, de tehetetlenül visszahömpölyögnek, akkor megdöbbenve állunk a parton, szívszorongva a hatalmas természeti erők nyíl- vánulásának hatása alatt. Mély szomorúság, mély részvét száll a szivünkbe, ha annak híre érkezik hozzánk, hogy a vihar romboló hatásának áldozatul estek véreink, szeretteink. A partnak sziklái szilárdan, megingathatatlanul állanak. Megtörik rajtuk a támadó erő s a tomboló erők hatása csak abban nyilvánul, hogy felszínre, a partra kerül a tenger iszapja, szenyje, de felszínre kerül a tenger mélyéből nem egy drága gyöngy, fényes korái is. S a tomboló elemek hatása csak abban nyilvánul, hogy a napsugarak a szétporzott vízcseppekből a szivárványnak ragyogó színeit emelik a magasba. Megdöbbenve áll lelkünk azon fergetegben is, melyet az emberi szenvedélyek romboló erői a világháborúban fakasztottak. Tombol körülöttünk ez a vihar. Mélységes gyász és részvét száll a szivünkbe, ha fiainkra, testvéreinkre gondolunk, kiket a háború áldozataiként elvesztettünk. És ez a tomboló vihar is felszínre hozta az emberi élet nagy tengeréből a szenyt, az iszapot, de a drága gyöngyöket, a ragyogó koráit is. Ez a szeny az angolok irigykedő álnoksága, mely mikor tapasztalta, hogy nem tud versenyre kelni a németek alkotó, teremtő erejével, szorgalmával, megbízhatóságával, milliók vérébe szeretné beléfulasztani ezt a szellemi, ipari, kereskedelmi szupremáciát. A franciák gyűlölete, mely bosszúvágyában megfeledkezett a nemzet kulturális tradícióiról s arról, hogy egy századdal ezelőtt ő írta fel zászlajára az emberi méltóság legszentebb három eszményét. Az oroszok területi telhetetlensége, mely, hogy elrabolja az ottomán birodalom legnagyobb kincsét, képes népének millióit feláldozni, képes volt a cárizmust királygyilkosok cinkostársává tenni. Az olaszok jellemtelensége, hitszegése, mely képes volt harmincöt éven
