Evangélikus főgimnázium, Igló, 1914
8 társadalmi életünk minden fázisára s ezen szent érzelem párosul e nagy napokban egy másik nem kevésbbé szent érzelemmel: a királyhüséggel. A sors királyunkat mint ifjút a balvégzetek, belviszályok, polgárháború sötétségeibe helyezte s ő nemes szivével, fennkölt lelkületével, lovagiasságával, igazságosságával, erős akaratával, hü kötelességérzetével és egy asszonyi őrangyallal az oldalán megtalálta az utat a sötétségből a világosságba az egész világ hódoló tiszteletéhez, népei rajongó szeretetéhez. Békében szerette volna eltölteni élete utolsó éveit. Ezt vallotta, katonáihoz intézett szózatában ez a fejedelmi aggastyán. A végzet másként döntött s ő megifjodva a kötelességérzet által kardot rántott, Szent István kardját, melyet a koronázási dombon a négy világtáj felé emelt, annak jeléül, hogy megvédi koronája országait minden ellenség ellen. Ha őfelsége most végignéz hosszú életén, súlyos megpróbáltatásain, nehéz sorscsapásain, csodás eseményein és most hallja a lelkesedés viharját, látja nemzete hűségét, kitörő szeretetét: nem borul-e Sírva asztalára, mint a katonadal mondja és hullat öreg szeméből öröm és hálakönnyeket ? Az ég minden jósága, minden áldása, minden ihlete szálljon koronás fejére és vállai ne roskadjanak meg az öröm és dicsőség alatt, melyet neki ezen nehéz időben szántak hü magyar nemzete és vitéz katonái. Kedves ifjúság! Nem a megszokott eszmekörben mozog a mai évmegnyitó beszédem, mint ahogy nem a rendes mederben hömpölyögnek jelenleg az élet hullámai. Az utolsó hetek jelenségeinek vázolására szorítkoztam, mert maga az eleven élet szól hozzátok, mert annak, amit most láttok, amit most tapasztaltok nagyobb a képző, fejlesztő, nemesítő hatása, mint egy demosthenesi beszédnek. Nyissátok ki sziveteket maradandó impressziók befogadására. Ne feledjétek el sohasem e nagy idők lélekemelő képeit; ne feledjétek el sohasem e nagy események mozgató erőit: a hazaszeretetei és királyhüséget! Azt a hazaszeretetei, mely tettekben nyilatkozik meg, mely mindent képes feláldozni, nemcsak azt, ami kedvessé, kellemessé teszi az életet, amiért küzdöttünk, aminek megszerzéséért évekig, évtizedekig fáradtunk, de képes feláldozni legdrágább kincsünket, magát az életet is akkor, amikor hazánk veszélyben forog. S azt a királyhüséget, amely egy évezred viszontagságai közepette is mindenkor elválaszthatatlan fogalom volt a magyar nemzettől, mely összeforrt a hazaszeretettel, mint ahogy a magyar szent korona is közjogilag egy a magyar birodalommal. E két magasztds eszmével: hazaszeretet- és királyhüséggel ajkamon fordulok hozzátok, amikor ezen ünnepélyes órában felszólítlak, hogy híven teljesítsétek kötelességeiteket, gyarapítsátok szellemi és testi erőiteket, hogy majdan mint a magyar intelligencia tagjai, mint társadalmi törekvéseink számottevő, irányitó tényezői ti is híven teljesíthessétek kötelességeiteket békében és háborúban egyaránt közös édes anyánk, magyar hazánk javára. Úgy legyen 1“ _________
