Evangélikus főgimnázium, Igló, 1913
32 3. Latin nyelv, hetenként 6 óra. K. k. Pirchala I. „Latin nyelvtan“ ; Fodor és Kurtz: „Latin olvasmányok.“ Prózai olvasmány C. Julius Caesar: „Commentarii de ballo Gallico“ c. művéből Gallia leírása (I. 1.) Caesar és Ariovistus (I. 30—54). Költői olvasmány P. Ovidius Naso Metamorphosisaiból. Daedalus és Icarus (VIII. 183 — 235) Philemon és Baucis (Vili. 611 — 724), Orpheus az alvilágban (X. 1 — 63). Nyelvtanból a III. osztály anyagának átismétlése után : az állítás módja (kijelentő, felszólító és óhajtó mondatok, kérdő mondatok); az összetett mondatok (a mondatok mellérendelése, a mondatok alárendelése); oratio obliqua; szórend. A hexameter. Fordítás magyarról latinra a nyelvtani anyag begyakorlására. Kéthetenkint iskolai írásbeli dolgozat. Wiese. 4. Német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Schuster Alfréd: „Német nyelvtan I.“ .Mondattan: Prózai olvasmányok alapján az egyszerű mondat és részei, az egyszerű mondat szórendje, az összetett mondatok : a) mellérendelt mondatok, b) alárendelt mondatok. Az összetett mondat szórendje A többszörösen összetett mondat és a körmondat. Költemények fordítva és emlékelve. Beszédgyakorlatok. — Kéthetenként írásbeli dolgozat, kapcsolatban nz elvégzett nyelvtani anyaggal. Marcsek. 5. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos: „Magyarok története II.“ Kogutowitz Manó: „Tiz térkép a hazai történelem tanításához.“ A magyar nemzet története 1526-tól 1867-ig. Az ország három részre oszlása. Zrínyi Miklós. A reformáció elterjedése és hatása. A nemzeti felkelések kora. Bethlen Gábor udvartartása. Thököly Imre. Az eperjesi vértörvényszék. Az 1687-iki országgyűlés. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. A dinasztikus reformok kora. A nemzeti reformok kora. A szabadságharc. Bach- és Schmer- ling-korszak. Deák Ferenc és a kiegyezés. Magyarország politikai földrajza: természeti viszonyok, közgazdaság, lakosság, nemzetiségi, felekezeti viszonyok. Egyházak. Közműveltség. Alkotmány. Állami szervezet. Állami háztartás Horvátország Közös ügyek. Ausztria földrajza, történelme és alkotmánya. Kiss István. 6. Növénytan, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó: „Növénytan." Néhány őszi virágos növény leírása után az általános növénytanból: a növény szervei (gyökér, szár, levelek, virágok) s azok biológiája A sejt- és szövettan elemei. Kémiai alapismeretek s a növény életére nézve fontos elemek és vegyületek. A növény táplálkozása, lélekzése, mozgástüneményei és szaporodása. — A rendszertanból: Linné mesterséges rendszere. Természetes rendszer Braun és Eichler után. Főbb vonásokban: telepes növények (moszatok, gombák, zuzmók), mohok (máj- és lombos mohok), edényes virágtalanok (harasztok, zsurlók és korpafűvek). Részletesebben : a virágos növények közül a nyitvatermők (tűlevelűek) és zárvatermők (egy- és kétszikűek) főbb családjai. N övénygy ű j t és. Th i rri n ft. 7. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. K. k. König-Beke: „Algebra." — Az algebra jelei. A negativ számok. Algebrai egész kifejezések összevonása.
