Evangélikus főgimnázium, Igló, 1913

lepkék, bogarak, kagylók, csigák és madarak rajzolása és festése, naturaliszti- kusan és sematizálva. Csendéletfestés. Berzeviczy.

7. Német nyelv és irodalom, hetenként 3 óra, K. k. Schuster Alfréd: „Német irodalomtörténeti tankönyv II.“ Schiller: „Wilhelm Teli “ magyarázta dr. Theisz Gjuila. Irodalomtörténet: A német irodalom újjászületése. A göttingeni költők köre: Voss, Bürger. Herder Goethe. Schiller. A romantikus iskola. Körner. Rückert. Uhland. Az ifjú Németország. Heine. Lenau, Grillparzer. — Olvasmány: Az irodalomtörténeti tanítás alapjáúl szolgáló, kisebb prózai és költői szemelvényeken kívül Schiller: Das Lied von der Glocke című költeményének fejtegetése és részbeni megtanulása. Schiller: Wilhelm Teli című színművének két felvonása, a harmadiknak, a negyediknek és ötödiknek tartalma; az egész mű cselekvénye. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján a nyelvtani ismeretek ébrentartásával. Havonként házi vagy iskolai írásbeli dolgozat.

Bogscií.

8. Történelem, hetenként 3 óra. I<(. k. Dr. Szigethy Lajos : „A magyar nemzet története és a mai magyar állam ismertetése.“ Az őskor és a pogány- kor. — A magyar kereszténység és királyság szervezése és megszilárdulása. — A királyi hatalom szétforgácsolódása. — A királyság újjászervezése hűbéri alapon. — Az Anjouk és Zsigmond kora. — A Hunyadiak kora. — A nemzeti királyság hanyatlása és bukása. — Várháborúk a terjeszkedő török hatalom ellen. — A szabadságharcok kora. — A királyaival kibékült .Magyarország a reformok útján. — A mai Magyarország megalakulása. — Az ország általános földrajzi képe. — Közgazdaság (földművelés, bortermelés, állattenyésztés, erdészet, halászat, bányászat, ásványvizeink, ipar, kereskedelem). Lakosság. Anyanyelv és válás szerint való megoszlás. Az egyes egyházak szervezete. Műveltség. Állampolgári jogok és kötelességek. Az alkotmány kifejlődése. A királyság. Törvényhozó-, bírói-, kormányhatalom. Állami háztartás. Horvátország. A közös ügyek. Az osztrák-magyar monarchia. Bosznia közjogi helyzete és az 1910-iki önkormányzati szervezet. Az 1913-iki választójogi törvény ismertetése és bírálata.

Jamrich.

9. Mennyiségtan, hetenként 2 óra. K. k. Beke: „Algebra“ és Sárkány : „Geometria.“ a) Algebra. Kombinatorika. Newton binomiális tétele. Valószínűség- számítás. Elsőfokú határozatlan egyenletek, b) Geometria. A gömbháromszögtan sinus tétele. Cosinustétel és alkalmazása geográfiái helyek egymástól való távolságának meghatározására. Az algebrai és geometriai tananyag rendszeres összefoglalása. Havonként iskolai írásbeli dolgozat. Szénfy.

10. Természettan, hetenként 4 óra. K. k. Fehér—Szekeres: „Kísérleti

fizika.“ Fénytan: Fénytani készülékek, fénytalálkozás, fényelhajlás, fénysarkítás. Hőtan. Mágnesség. Elektromosság. Kozmográfia elemei. Szénfy.

11. Bölcsészettan, hetenként 3 óra. K. k. Szitnyai Elek: „Lélektan és logika-“ Lélektan: A lélektan irányai. Test és lélek. Idegrendszer. Vérmérséklet. Öröklés és alkalmazkodás. Az érzetek, képzetek, érzelmek tana. Vágy. Ösztön. Hajlam és tehetség. Szenvedély. A mozgás tüneményei. Akarat, jellem.