Evangélikus főgimnázium, Igló, 1912
44 eszthetikai ismeretek. A görög dráma fejlődése és fénykora. A görög színház és szini élet Stromp. 6. Görögpótló rajz, hetenként 2 óra. Stereometriai testeknek folytatólagos rajzolása (mint az V. osztályban). Vázlatok színes krétával és ceruzával. ’ Kisebb méretű háztartási tárgyak és eszközök, továbbá gipsz, terrakotta ékítmények és antik vázák, cserépedények, üvegek rajzolása és festése. A tanterem berendezésének rajzolása. Berzeviczy. 7. Német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Schuster Alfréd: „Német nyelvtan III.“ A nyelvtan átismétlése után költemények tartalmi, alaki, verstani tárgyalása, fordítása, megtanulása. A verstan összefoglalása. Prózai olvasmányok elemzése. Beszédgyakorlatok. Havonként két Írásbeli dolgozat. Marc'SEK. 8. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos : „Egyetemes történet II.“ Közép- és újkor a vvestfaleni békéig, a földrajzi ismeretek ébrentartása és a művelődési viszonyok kiemelése mellett. A kelet a nyugatrómai birodalom bukása után. A nyugat egyházi, politikai és társadalmi szervezkedése. Nemzeti államok megalakulása. A keresztes háborúk kora. Nyugat-Európa egységének felbomlása. A korlátlan királyi hatalom kifejlődése A nagy fel- jedezések és a renaissance. A reformáció és ellenreformáció. A harmincéves háború. Szemléltető eszközök bemutatása. Jamrich. 9. Mennyiségtan, hetenként 4 óra. a) Algebra. K. k. Dr. König Gy.: „Algebra.“ A hatványozás általánosítása; negativ hatványkitevők, számrendszerek; törthatványkítevők, a gyökmennyiségek átalakítása, gyökmennyiségekkel való műveletek Másodfokúra vezető egyenletalakok; irrationális egyenletek. A lögarithmusok tana; kitevős egyenletek. A számtani és geometriai sor. b) Geometria. K. k. Dr. Sárkány Lajos: „Mértan.“ A kör és részeinek mérése, kerülete és területe. Síkháromszögtan: a szögmértani függvények értelmezése; a derékszögű, egyenlőszárú háromszög és a sokszög megoldása. Szögek összegének és különbségének, kettős és félszögek függvényei. A ferdeszögű háromszög megoldása. Földmérési és magasságmérési feladatok. Havonként írásbeli dolgozat. Nikházi. 10. Ásványtan és chemia, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó: „Ásványtan és chemia.“ A levegő. A kén és fontosabb vegyületei. Chemiai alapfogalmak és törvények. A fontosabb ércek és terméselemek. A kősó. A fluorit. Általános chemiai fogalmak. Kvarc. Opál. Grafit. Drágakövek (gyémánt, korund, berill, topáz, turmalin, türkisz, gránát). Kristályrendszerek általában és a szabályos kristályrendszer. Vasércek (hematit, magnetit, limonit, sziderit); vasolvasztás. Rézércek (cuprit, malachit). Barnakő. A négyzetes kristályrendszer. Karbonátok (mészkő, aragonit, dolomit, magnezit, szíksó). A hatszöges kr. rendszer. Salétrom. Szalmiák. Szulfátok (barit, coelesztin, gipsz, timsó, réz és vasgálic). A rombos-, egy- és háromhajlású kr. rendszer. Borax. Apatit. Összefüggés az ásványok chemiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között. Szerves eredetű ásványok (borostyánkő, petroleum, kőszén). A világító gáz; kátrány és alkotórészei. Szerves vegyületek (szénhidrogének, szénhidrátok,
