Evangélikus főgimnázium, Igló, 1911
34 A világ teremtése (I. 5—88), Philemon és Baucis (VIII. 611—724), Daedalus és Icarus (VIII. 183—235), Orpheus az alvilágban (X. 1 — 63), (Midas XI. 85—145). Nyelvtanból a III. osztály anyagának átismétlése után: Az állítás módja (kijelentő, felszólító és óhajtó mondatok, kérdő mondatok); az összetett mondatok (a mondatok mellérendelése, a mondatok alárendelése); oratio obliqua; szórend. A hexameter. Fordítás magyarról latinra a nyelvtani anyag begyakorlására. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Hoch. 4. Német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Schuster Alfréd : „Német nyelvtan I.“ Mondattan : Prózai olvasmányok alapján az egj^szerű mondat és részei, az egyszerű mondat szórendje. Az összetett mondatok: a) mellérendelt mondatok, b) alárendelt mondatok. Az összetett mondat szórendje. A többszörösen összetett mondat és a körmondat. Költemények fordítva és emlékelve. Beszéd- gyakorlatok. — Kéthetenként írásbeli dolgozat, kapcsolatban az elvégzett nyelvtani anyaggal. Bogsch. 5. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos: „Magyarok története II.“ Kogutovitz Manó: Tíz térkép a hazai történelem tanításához.“ A magyar nemzet története 1526-tól 1867-ig. Az ország három részre oszlása. Zrínyi Miklós. A reformáció elterjedése és hatása. A nemzeti felkelések kora. Bethlen Gábor udvartartása. Thököly Imre. Az eperjesi vértörvényszék. Az 1687-iki országgyűlés. II. Rákóczi F'erenc szabadságharca. A dinasztikus reformok kora. A nemzeti reformok kora. A szabadságharc. Bach- és Schmer- ling-korszak. Deák Ferenc és a kiegyezés. Magyarország politikai földrajza : természeti viszonyok, közgazdaság, lakosság, nemzetiségi, felekezeti viszonyok. Egyházak. Közműveltség. Alkotmány Állami szervezet. Állami háztartás. Horvátország. Közös ügyek. Ausztria földrajza, történelme és alkotmánya. Dr. Bruckner. 6. Növénytan, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó: „Növénytan.“ Néhány őszi virágos növény leírása után az általános növénytanból: a növény szervei (gyökér, szár, levelek, virágok) s azok biológiája. A sejt- és szövettan elemei. Kémiai alapismeretek s a növény életére nézve fontos elemek és vegyületek. A növény táplálkozása, lélekzése, mozgástüneményei és szaporodása. — A rendszertanból: Linné mesterséges rendszere. Természetes rendszer Braun és Eichler után. Főbb vonásokban : telepes növények (moszatok, gombák, zuzmók), mohok (máj- és lombos mohok), edényes virágtalanok (harasztok, zsurlók és korpafüvek). Részletesebben : a virágos növények közül a nyitvatermők (tűlevelűek) és zárvatermők (egy- és kétszikűek) főbb családjai. Növénygyüjtés. Thirring. 7. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. K. k. König-Béke : „Algebra“. Az algebra jelei. A negativ számok. Algebrai egész kifejezések összevonása. Algebrai egész kifejezések sokszorozása. Az osztás és a törtek. A legfontosabb szorzatok alakjai. Közös osztó és közös többes. Az elsőfokú egyenlet. Szavakkal fogalmazott s tárgyi körből vett feladatok. Közönséges számtani feladatok algebrai formulázása. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Nikházi.
