Evangélikus főgimnázium, Igló, 1911
37 fejlődése, a naptár, a napok felosztása; a római nép (törzsek, civitas, cliensek, rabszolgák); a köztársaság kormányzása (senatus, népgyűlések, magistratus); az igazságszolgáltatás. — Havonként két írásbeli dolgozat. Hoch. 4. Görög nyelv, hetenként 5 óra. K. k. Dr Maywald József: „Görög nyelvtan“ és „Görög gyakorló- és olvasókönyv I.“ — Olvasmányok: 1 —10., 13—28, 31., 35-38., 41—43., 47—48., 51., 53., 55., 57., 59., 61-, 66., 73., 75., 81., 84. — A nyelvtanból a névszók és a *„m“ végű igék alaktana; mondattani sajátosságok. — Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Kiss. 5. Görögpótló irodalom, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Csengeri János: „Homeros Iliasa.“ Kempf József: „Homeros Odysseiája.“ Dr. Geréb József: „Szemelvények Herodotos történeti művéből.“ Dr. Badics Ferenc: „Magyar irodalmi olvasókönyv I “ Homeros élete és művei. Az íliasnak és Odysseiának szemelvényeken alapuló olvasása tárgyuk, szerkezetük és epikai előadásuk megismertetésével. A homerosi kérdés ismertetése, a homerosi époszok története. A homerosi mithologia és reálék összefoglaló tárgyalása. -- Herodotos élete ; történeti művének tárgya és szerkezete, világnézete, történetírói felfogása és a mondákhoz való viszonya. Válogatott fejezetek történeti művéből. — A magyar irodalmi olvasmányok tárgyául Tinódi Sebestyén, Gyöngyösi István és Arany János epikus műveiből vett szemelvények szolgáltak. A magyar nyelvű történetírás fejlődésének tárgyalása után a régi magyar történetírók közűi Heltai Gáspár, Kemény János, Szalárdi János, Bethlen Miklós gróf, Cserei Mihály és Apor Péter báró szemelvények alapján. Marcsek. 6. Görögpótló rajz, hetenként 2 óta. Síkidomok, stereometriai testek (kocka, hasáb, gúla) és ezek összetételeinek, továbbá egyszerűbb edények, használati tárgyak szemlélet alapján való rajzolása és festése. Vázlatok rajzolása. Bkkzeviczy. 7 Német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Schuster Alfréd: „Német nyelvtan II. rész.“ Nyelvtan és mondattan tüzetes átismétlése. Olvasmányok magyarázása, fordítása; költemények emlékelése. Beszéd- és helyesírási gyakorlatok. Kéthetenként iskolai Írásbeli dolgozat. Hoch. 8. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos: „Az ókor története.“ Helmár Ágost: „Iskolai atlasz az ókori történelem tanításához.“ Az ókor történelme a nyugat-római császárság bukásáig (476 Kr. u.) a földrajzi ismeretek ébrentartása mellett és különösen az erkölcsi, művelődési és művészettörténeti mozzanatok kiemelésével, a) A prae historikus kor. A társadalmi és vallási fejlődés első mozzanatai b) A keleti népek: egyptomiak és sémi népek; akkadiak és chaldausok ; assyrok és héberek. A legrégibb zsidó történelem bírálata. A phoenikiaiak kereskedelme és gyarmatai. Brahmaismus és Buddhismus. A babyloni és perzsa birodalom, c) Görög történelem. A hőskor vázlatosan. Lykurgus törvényhozása. Az athéni állam történelme Solonig, kiterjeszkedve a Drakon-féle eupatrida uralomra. Solon timokratiája. Kleisthenes, Aristeides, Ephialtes és Theramenes demokratiája. A 30 zsarnok uralma. Athenae bukása 404. A thebaei hegemónia. A makedón uralom. II. Fülöp és
