Evangélikus főgimnázium, Igló, 1910

33

Költői olvasmány P. Ovidius Naso Metamorphosisaiból: A világ teremtése (I. 5—88), Philemon és Baucis (Vili. 611—724.), Daedalus és Icarus (VIII. 183—235). Orpheus az alvilágban (X. 1—63), Midas XI. (85—145). Nyelvtanból a III. osztály anyagának átismétlése után : Az állítás módja (kijelentő, felszólító és óhajtó mondatok, kérdő mondatok); az összetett mondatok (a mondatok mellé- rendelése, a mondatok alárendelése); oratio obliqua; szórend. A hexameter. Fordítás magyarról latinra a nyelvtani anyag begyakorlására. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Hoch.

4. német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Albrecht János: „Német nyelvtan“ és „Német olvasókönyv II.“ Mondattan: Prózai olvasmányok alapján az egyszerű mondat és részei, az egyszerű mondat szórendje. Az összetett mondatok : a) mellérendelt mondatok, b) alárendelt mondatok. Az összetett mondat szórendje. A többszörösen összetett mondat és a körmondat. Költemények fordítva és emlékelve. Beszédgyakorlatok. — Kéthetenként írásbeli dolgozat, kapcsolatban az elvégzett nyelvtani anyaggal. Stromp.

5. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos: „Magyarok története II.“ Kogutowitz Manó: „Tíz térkép a hazai történelem tanításához.“ A magyar nemzet története 1526-tól 1867-ig. Az ország három részre oszlása. Zrínyi Miklós. A reformáció elterjedése és hatása. A nemzeti felkelések kora. Bethlen Gábor udvartartása. Thököly Imre. Az eperjesi vértörvényszék. Az 1687-iki országgyűlés. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. A dinasztikus reformok kora. A nemzeti reformok kora. A szabadságharc. Bach- és Schmerling- korszak. Deák Ferenc és a kiegyezés. Magyarország politikai földrajza: természeti viszonyok, közgazdaság, lakosság, nemzetiségi, felekezeti viszonyok. Egyházak. Közműveltség. Alkotmány. Állami szervezet. Állami háztartás. Horvátország. Közös ügyek. Ausztria földrajza, történelme és alkotmánya.

Ifj. Marcsbk A.

6. növénytan, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó: „Növénytan.“ Néhány őszi virágos növény leírása után az általános növénytanból: a növény szervei (gyökér, szár, levelek, virágok) s azok biológiája. A sejt- és szövettan elemei. Kémiai alapismeretek s a növény életére nézve fontos elemek és vegyületek. A növény táplálkozása, lélekzése, mozgástüneményei és szaporodása. — A rendszertanból: Linné mesterséges rendszere. Természetes rendszer Braun és Eichler után. Főbb vonásokban: telepes növények (moszatok, gombák, zuzmók), mohok (máj- és lombos mohok), edényes virágtalanok (harasztok, zsurlók és korpafüvek). Részletesebben : a virágos növények közül a nyitvatermők (tűlevelűek) és zárvatermők (egy- és kétszikűek) főbb családjai. Növénygyűjtés. Thirring.

7. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. K. k. König-Beke: „Algebra.“ — Az algebra jelei. A negativ számok. Algebrai egész kifejezések összevonása. Algebrai egész kifejezések sokszorozása. Az osztás és a törtek A legfontosabb szorzatok alakjai. Közös osztó és közös többes. Az elsőfokú egyenlet. Szavak3