Evangélikus főgimnázium, Igló, 1910

61 csaták gyakorlati bemutatása és végül napirenden levő történelmi kérdések megvilágítása. A történelmi kirándulások tervszerű előkészítése végett a szeminárium vezetője a kirándulást megelőző napon nagy vonásokban megismerteti a meg­tekintendő műemlékek történelmi jelentőségét és a műemlékekkel biró városok vázlatos történelmét. A kiránduláson, valamint a kirándulást előkészítő ülésen a művelt közönség is részt vehet, hogy az érintkezés iskola és szülők közt bensőbb legyen, de meg azért is, hogy a történelmi érzéket azoknál is ápoljuk és fejlesszük. A történelmi szeminárium a helyszínén tanulmányozott műemlé­kek ismertetésére és lerajzolására pályadijakat tűz ki. A történelmi szemináriumnak ez évben (VI—VIII. o.) 117 tagja volt. A történelmi szeminárium az idén egy két napos és két egynapos kirán­dulást rendezett. A) I. A szeptember hó 29-én és 30-án tartott podolini—lublói—vörös klastromi és sczavnicai kiránduláson résztvett a történelmi szeminárium 48 tagja dr. Bruckner Győző, Berzeviczy Béla, Mahler Oszkár, ifj. Marcsek Andor és Thirring Gyula tanárok vezetése alatt. Podolinban megfelelő magyarázatok mellett megtekintették a város neve­zetességeit, melyek névszerint a következők : 1. A harangtorony. 2. A róm. kath. templom újonnan felfedezett XIII. sz.-beli freskóival. 3. A piarista kolostor a Rákóczi-toronnyal. 4. A város várfala bástyáival. Podolinban ismertette még a szeminárium vezetője Krúdy Gyula: „A podolini kisértet“ c. regényének tartalmát. Ólublón megtekintettük a várost, majd elbeszélte a szeminárium veze­tője Mikszáth Kálmánnak »Kísérlet Lublónt. c. regényét és ismertette a regény történelmi forrásait. Végül megmásztuk a lublói várromokat, ahol a középső várba jutva, dr. Bruckner Győző ismertette a vár szerkezetét és beosztását, majd annak történelmét és a várhoz fűződő mondákat. Schwarcz Henrik VIII. o. t. pedig elszavalta itt Tompa Mihálynak: „Hegyeskő“ c. költeményét, amelyben a költő feldolgozta a lublói várról szóló egyik mondát. A fellegvárból nyiló kilátás a gyönyörű, tiszta időjárás mellett feledhe­tetlen nyomot hagyott mindenkiben. Szeptember hó 30-án létrás szekereken Folyvárk és Nagylipniken át Koronahegyfürdőbe értünk, majd felkerestük a „Veresklastrom“-ot, ahol a szeminárium vezetője előadta a karthauzi kolostor történelmét s méltatta a még meglevő műemlékeket. Azután 10 négyestutajon indultunk a Dunajecen a hires lengyel fürdőbe : Sczavnicára. A dunajeci tutajozásnak a pompás, derűit őszi idő kedvezett, úgy hogy a sziklás partok egyes festői részletei kiválóan érvényesültek. A fürdő

Next

/
Oldalképek
Tartalom