Evangélikus főgimnázium, Igló, 1908
6 értekezleteink állapították meg. Felhasználtuk az intézet gazdag múzeumainak, szertárainak összes segédeszközeit, hogy szemléltetés utján megkönnyítsük az ifjúság tanulmányi előmenetelét; magyarázatunk azt tűzte ki célul, hogy a tanuló lehetőleg már a tanórán sajátítsa el a megkövetelt ismereteket s hogy azok az értelmi képzés hathatós eszközeivé váljanak. A tanulók házi munkásságának helyes irányításával és gondos előkészítésével elejét vettük a túlterhelésnek. Fontos feladatunknak ismertük, hogy igénybe vegyük az egyes tudomány- szakok kedélynemesítő és jellemképző momentumait. Atyai jóindulat, az ifjúság iránti szeretet irányította munkánkat. Az ifjú kötelességérzetének, munkakedvének, tudományszomjának felébresztése voltak az egyéni befolyásnak eszközei; elismerés, dicséret s ha annak szüksége fennforgóit, szigorúság voltak az iskolai év sikerének biztosítására irányuló törekvésnek eszközei. Igénybe vettük a szülei háznak közreműködését. Szükség esetén azonnal léptünk érintkezésbe a szülőkkel; azonfelül a tanév folyama alatt minden tanuló szülei kétszer, — a gyenge vagy elégtelen előmenetelű tanulók szülei négyszer nyertek értesítést a tanulmányi állapotról. Az igazgató még az 1908. évi junius 14-én tartott gimnáziumi tanácsi ülésben indítványozta, hogy a fegyverkezelésnek, a céllövésnek és az ezekkel kapcsolatos katonai gyakorlatoknak a m. kir. honvédelmi miniszter által rendezendő oktatása az iglói főgimnáziumban is azon rendelet intézkedéseinek betartásával szerveztessék, melyet a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ez ügyben 1908. évi március 19-én, 191485/1907 szám alatt kiadott. A gimnáziumi tanács hozzájárult a tett indítványhoz; határozatát a felekezeti főhatóság 1908. évi augusztus 1-én, ^672. szám alatt kelt rendelettel megerősítette s miután az igazgatónak 1909. évi augusztus 10-én kelt felterjesztésére a honvédelmi m. kir. miniszter a tanfolyam szervezését elrendelte és megengedte, hogy a helybeli honvédzászlóalj bocsássa rendelkezésünkre a szükséges fegyvert és lőszert, az igazgató 1908. évi október 20-án ünnepélyes formában megnyithatta a tanfolyamot. A tanfolyamban, — melynek vezetésére a zászlóalj parancsnokság Szentgyörgyi Béla honvédfőhadnagyot és Malártsik Árpád honvédhadnagyot rendelte ki, a VII. és VIII. oszt. tanulók vettek részt. Hetenként egyszer, minden kedden 3—5-ig voltak a tornacsarnokban a tanfolyamnak elméleti és gyakorló órái, melyeken a tornatanár és váltakozó sorrendben 2 2 tanár gyakorolta a felügyeletet. A tavaszi és nyári hónapokban a tanulók szigorú katonai felügyelet alatt a katonai lövöldében végezték gyakorlataikat. A tanári kar mindenkor nagy súlyt helyezett az ifjúság önképzésére s azért a lefolyt tanévben is előmozdította az önképzőkörök megalakulását s összhangba hozta azok működését az oktatás és nevelés követelményeivel,
