Államilag segélyezett evangélikus főgymnasium, Igló, 1899
14 A visszaemlékezés és a hála két évtized múltán is vissza hozták Önöket. Visszaemlékezés éltök legszebb korszakára, azon évekre, midőn szellemi látkörük szélesbiilésével nőtt bensőségben érzelmi világuk, nőtt tisztaságban azon ideálok iránti lelkesedésük, mely létesité Önök között az egymás iránti érdeklődésnek, a barátságnak azon kapcsát, melyet az évek hosszú sora sem volt képes meglazitani. Az iglói főgymnasiumban nyert szellemi és erkölcsi alapon fárasztó munkában tovább építettek s önerejükből kivívták maguknak azon társadalmi positiót, melyben köztisztelet és közelismerés osztályrészük. Ennek tudata kell, hogy önérzettel töltse el szívüket ez órában, melyből két decenniumnak munkájára pillantanak vissza. Örömünkre szolgál tapasztalnunk, hogy ezen önérzet mellett tág teret engedtek szívökben a hálának azért, hogy e fejlődésnek szellemi és erkölcsi alapja szilárd és biztos volt; a hálának azok iránt, kik két évtizeddel ezelőtt szellemi éltök mozgató erői, az alap felépitésében vezetőik, munkatársaik valának. Megnyugvásunkra szolgál tapasztalnunk, hogy a társadalomnak materialistikus viszonyai között megőrizték az ideális irányt, melynek kifolyása e hála, hogy megőrizték e nemes érzelemnek melegét azon hideg daczára is, mely az élet viszontagságaiból, küzdelmeiből az emberi szív felé áramlik. Ezen örömmel és megnyugvással párosul büszkeségünk, hogy az intézet Önökben tisztelt Uraim a magyar társadalom ily kiváló, számottevő, vezető szerepet játszó tagjait látja. . Mind ezen érzelmeknek kifolyása pedig azon tudatunk, mely ez alkalommal is újabb tápot nyert, mely a tanári kar fárasztó munkájának legszebb, legméltóbb jutalmát képezi, hogy az iglói főgymnasium híven teljesítette a múltban, — s minthogy megőrizte régi irányát, híven teljesíti a jelenben is hivatásszerű kötelességeit szeretett hazánk, a magyar társadalom és protestáns egyházunk szolgálatában. Szívből üdvözlöm Önöket tisztelt Uraim az iglói főgymnasium nevében!« E szavak után Bartha Béla jogakadémiai dekán a tanulótársak nevében megköszönvén e fogadtatást, meleg szavakban tolmácsolja tanáraik és a főgymnasium iránti érzelmeit, melyeknek külső jele gyanánt »Húsz éves jubileumi alapitvány»-uk fogja a mai lélekemelő napnak emlékét megőrizni. Az alább közölt alapitó oklevélnek kihirdetése után, Pákh Károly nyulgalmazott tanár köszönte meg a tanulótársaknak volt tanáraik iránti érzelmeit, majd Topscher György egyházfelügyelő a főgymnasinm fen- tartó hatósága nevében az alapítványt, mire a tauulótársak a honvéd
