Evangélikus főgymnasium, Igló, 1893
8 Az 1867-ik évben a fentartó hatóság emeletes épületet építtetett főgymnasiuma számára ; 1873-ik évben pedig tágas téli torna- csarnokot. Az 1878/79-ik tanévben a tanulók rohamos gyarapodása miatt az egyházközség az első osztály mellé — jelenleg is fentar- tott párhuzamos osztályt létesített. Ezen, hazánk szolgálatában hozott áldozatok, melyek kimerítették a kis egyházközségnek erőit, indokolttá teszik az államsegélyért benyújtott folyamodványt, de egyúttal indokolttá azon reményt is, hogy a magyar tanügyi kormány, méltányolván az intézetnek a múltban szerzett érdemeit s a jelenben is hozzáfűződő nemzeti és közművelődési nagy érdekeket, meg fogja adni az iglói főgymnasiumnak a módot, hogy a lerakott biztos alapon korszerűen tovább fejlődjék a hazai tanügy javára. Intézetünk hagyományos törekvése: a hozzánk sereglett ifjak- ból kötelességérző tagokat nevelni a magyar intelligentia számára, méltó tagokat azon középosztály számára, mely a hazafiúi önzetlenségben mindig előljárt, mely a történelmi előjogokból semmit sem tartott meg magának, csak a haza iránti kötelességeket és a nemzeti egységért való áldozatkészséget, s melynek érzése, önzetlensége mindig elfogúlatlan és igaz volt, mely mindig küzdött, fáradozott a nemzeti eszmék szolgálatában s melynek összeforrasztó kapcsát a magyar alkotmányos szent korona iránti hűség alkotta és alkotja. Ez egyik elve nevelési munkánknak. Ebből kifolyólag megragadunk minden alkalmat, hogy fejleszszük az ifjúság szívében a haza iránti kötelességek tudatát, a nemzeti egység érzetét. Október 4-én 0 Fölsége névnapja alkalmából résztvett a tanári testület és a tanuló ifjúság a hálaadó istenitiszteleten; 1894-ik évi január hó 8-án Jókai Mór nagy írónk 50. évi írói jubileuma alkalmából intézeti ünnepélyt rendeztünk ; márczius 15-én a szokott módon emlékünnepélyt tartottunk és az intézet április 2-án résztvett a gyászistentiszteleten, akkor, — a mikor nemzetünk Kossuth Lajos, azon férfiú ravatala fölött könnyezett, ki megalkotta a modern Magyarországot, ki lángeszű reformátor és vértanú volt egyszerre, kinek életében a szabadság eszméje tiszta ve- gyületben olvadt össze a nemzet ideáljaival, ki, ha hős volt, úgy a nemzeti szabadság hőse vala, ki, ha forradalmat csinált, úgy az egyszersmind egy egész nemzet szabadságharcza vala.
