Evangélikus főgymnasium, Igló, 1889
9 IV-ik osztályban 46 tanuló mellett 30-al, az Y-ik osztályban 52 tanuló mellett 4-el szaporodott ugyan, de a Vl-ik osztályban 36 tanuló mellett 22-vel, a VII. osztályban 48 tanuló mellett 7-el csökkent, a VIII-ik osztályban pedig 55 tanuló mellett 3-al szaporodott. A statisztikai adatok, melyek a tanuló ifjúságnak az iskolai év folyama alatti tanulmányi állapotát tüntetik fel, igazolják, hogy a tanulmányi állapot a második évharmad folyama alatt tetemesen javult, de mutatják azt is, hogy az elégtelen tanjegyeknek száma túlnyomólag nagyobb az algymnasiumban, mint a felső, négy osztályban. Ugyan ilyen számarányokat tüntetnek fel az alább következő s az évvégi vizsgák eredményére vonatkozó statisztikai kimutatások is. Oka e körülménynek abban keresendő, hogy — mivel hazánk sok megyéjében még mindég hiányoznak kellő számú polgári és felső népiskolák, — a növendékek igen sok esetben csupán a négy elemi osztálynak, gyakran falusi iskolának elvégzése után kellő előkészült- ség és kellő értelmi fejletség nélkül jönnek a gymnasiumba s az országos törvény értelmében a 15-ik életkorukig iskola-kötelesek lévén, gyakran olyanok is, kiknek a tudományos pályára sem hajlamuk, sem képességük nincsen, s kik a IV-ik osztálynak elvégzése után vagy még elébb is más pályára lépnek. Jónak mondandó főleg a német nyelvben a tanulmányi állapot, ha tekintetbe vesszük, hogy a kileucz osztályban 431 rendes tanuló mellett, kik közül 253-nak anyanyelve magyar, az első évharmadi osztályzat megállapításánál csak 10, a második időszaki classifica- tióban csak 11 tanuló nyert elégtelen tanjegyet. Sok alkalom nyílik a tanulónak Iglón, hogy a német nyelvet elsajátítsa: német szót hall az utczán. szállásán, az iskolában német ajkú tanuló társaitól; a német nyelvnek nagy intensitással való tanítására nagy súly lesz fektetve, de sőt a többi algymnasiumi tantárgyakban a németajkú növendékekre való tekintetből a feladott leczkék német nyelven is magyaráztatnak. Az észlelt eredmények megfelelnek a várakozásnak, sok magyar növendékünk már az első év végén kezd németül beszélni; tapasztalataink igazolják Dr. Heinrich Gusztáv, a budapesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanárának és az 1887—88-ik iskolai évi érettségi vizsgálatok kormányképviselőjének, azon szavait, hogy az iglói főgymnasium még azon kevés hazai tanintézetek közé tartozik,
