Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1910-11-25 / 9. szám
1910. november 25. IGAZSÁG 3 I. Ha az elején kezdjük a kérdést, aki a XIX. század első, sőt második felének társadalmi irányát megakarja ismerni, végig kell pillantania a világtörténelmen odáig, hol Kolumbus Amerikát felfedezte. Amerika, a Jó Reménység foka, Austrália felfedezése kapcsán Európa gazdasági életében lényeges változás állott be azért, mert az eddig aranyban szűkölködő európaiaknak megnyíltak a gazdag aranymezők. A viszonyok megváltoznak, az ingatlan vagyont átszárnyalja az ingó vagyon, a kereskedelem értéke megnövekszik s Kolbert a merkantilis^rány képviselője kimondja a jelszót : „Az állam gazdaságának alapja az arany.“ Ennek pedig alapja a k reskedelem, ezt kell támogatni. De ezzel kapcsolatban egy másik gondolat is merül fel, az, hogy az államnak kell minden i ányban közreműködnie. Ez pedig azt követeli, hogy az állam gondoskodjék polgárairól s ez kidomborodik ama nagy mondásban „L’ Eta se Mois.“ Minden hatalma az államnak, minden kötelessége a központból indul ki. Innen keletkeznek a nagy centrális államok. A mercantilis iránynak a társadalomra hatása nem lehet más, mint hogy uj eszme irányok támadnak fel melyek bár megelőzői ugyan, de nem okai a centrális államok keletkezésének. A francia forradalmat a francia királyok költekezései okozták. A verseili kastély, a Louvre, felszívták az ország erejét, nem is szólva a miliárdokba kerülő háborúkról. A Nápoleoni háborúk végig pusztítják Európát, de Franciaországtól keletre óriási fejlődést eredményeztek. A francia elviszi a műveltséget Német-alföldre s a többi leigázott államokba felszabadítja a jobbágyságot s megismerteti a népeket a francia magas igényekkel. Dacára tehát annak, hogy despota, hogy kényúr, engedményeket ad, sőt avval jelen meg. * * * A XIX. század a nagy felfedezések kora. Megjelenik a horrizonton Watt. Stephenson. Megindul a vasút, a gőzhajó, mely akkor sokkal nagyobb jelentőséggel birt, mint ma a léghajó. Ez az óriási perspektíva, a közlekedés tökéletessége, mind nagy hatással vannak a népek gondolkodására. A XÍX. század első felében nyert életbölcselet kifejleszti az egyén érvényesülését és ezzel a polgári liberalismusnak ölső lépését tette. A különféle előjogok megszűnnek s ez a forradalommal függ össze. A háborúk hatása alatt megszűnnek a céhek, melyek nem tudják többé kielégíteni a termelést Mindez Darvin hatása-e tehát ? A Darvin-féle elméletek előtt 1802. és 1809-ben Lammart francia tudós könyvében le vannak fektetve azon eszmék, melyek Darvin 1859-ik évben kiádott munkájában megjelentek, bár ez a munka hozta mozgásba a politikai életet. Darvin könyvében pedig csak óriási adathalmaz van, mig Lammart könyvében tételek. Hogyan van tehát, hogy Lammartnak nincs hatása, hogy Lammartot Darvin után fedezték fel ? II. Darvin úgy fogja fel a természnttudományt, mint egy láncolatot, egy természettörténetet. Mi az tehát, mi Darvinban kiemelkedő. Ez három tény: 1. a fajok varietása, 2. as átöröklés, 3. as egyedek fölös száma. I Fajok, egyedek körén belül az egyének nem ugyanazok, nincs két egyforma falevél sem. Mindennek megvannak az egyéni tulajdonságai. II. Ezek átörökölhetők. S miután ezek igy a folyamaton átmennek, egy uj faj képződött. III. Minden fajtából sokkal több keletkezik, mint a faj fentartásához szükséges. A létérti küzdelemben most már az elsőség azé, ki alkalmasabb. Ez nem tény már, hanem következtetés. Darvin tehát ebben nem tényt szegez, le, hanem csak következtet. Levont két következtetést; a) létérti küzdelem, b) a kiválóbb fennmaradása. Amikor a XIX. század polgársága követeli a létérti küzdelemben a feltételek egyenlőségét, ez nem Darvinismus. A Darvinistikus tanokban az ütköző pont az, hogy Darvin kimondja, hogy állat és ember életfeltételeire vonatkozólag különbség nincs. Ezzel összeütközik a bibliával. Érdekes, hogy Darvinnak tanítója Lien, mikor Darvin előtte kifejtette elveit, azt mondta, hogy „ezt nem szabad mondani.“ Nem mondta, hpgy azért mert nem igaz, csak azt jelentette ki, hogy kegyeletet sért. III. Szabad gondolat. A szabad gondolat a közönséges életben egyezik az atheismussal. A szabad gondolat lényege abból áll, hogy bizonyos tényekből minden téren merjünk következtetést vonni. A tér tehát széles, túl megy a valláson, átterjed a jogéletre, az iskolára, átalakítja a világnézetet, hatással van a társadalomra. Aristoteles is tudja, hogy a kosmosnak nem középpontja a földünk. A hiúság tartja fenn ma ezt a goecentrikus világnézetet. A tudomány és vallás itt ellentétben áll. Minden vallás geocentrikus. A tudomáuy a naprendszerben más közpo' tokát jelez, s lehetségesnek tartja, hogy rajtunk kívül tökéletesebbek lehetségesek. * * * A tudomány és tudás úgy áll egymás mellett, hogy vannak tudósok és vannak szaktudósok. A nagy, átfogó képességű emberek még nem bizonyítják a tökéletességet. * * * A szabad gondolatot a gazdaság terén a a munkás gondolatköréből kell levezetni. Ha lehetséges volna, hogy a vándor apostolok hatással volnának a munkás életére, úgy sokkal többet járnának az apostolok. Minden munkás saját gondolata a haladás iránya, ügy látja a világot. Nem kell hozzá Darvin. Mig dolgozik, ott van a gazdaságban, mihelyt nem dolgozik, ki is kerül onnan. A modem munkás előtt ez a kép lebeg. Nincs neki fogelma a Darvinismus- ról, s még sem úgy gondolkozik, mint száza- dokkat ezelőtt. Ezen világnézletben is van különbség a szabad és kötött gondolat között. Egyik maga alkotja, a másik ráköti a világnézetét. Pedig egy kész világnézetet az emberi lélekbe önteni hiába való fáradság. Az iskola rendszere e tekintetben csődöt mond, mert elégedetlen embereket önt ki a világba, kik a legelső összeütközésnél félre állanak, mert megrendül bennük a hivés; a magukkal hozott ismeretekről az élet igazságainak rányomulásával lepattannak a zománcok. * * * A múlt gazdasági életben a küzdelem mindig a földesur ellen irányult Ha úgy tetszik, az Isten ellen. Ma a természeti erő ellen történik a küzdés. Az emberi lélekben megjelenik a gondolat, hogy igába hajtsa a természetet s ez van csak hatással világnézetének, kialakulására. Egy személytelen töke ellen irányul tehát a gazdasági harc, mely közvetlen szemléletből szűrődik le. Ellentétes a régi erkölccsel, a régi joggal; s a modern gazdasági élettel jobbat, tökéletesebbet óhajt alkotni. * * * A szabadság iránti törekvés már Darvin előtt is megvan. A Darvinisták a polgári mozgalomnak törekvését tudományos sanctioval látják el. A kíméletlen küzdelemben ez az irányvonal. Arra a kérdésre, hogy Darvin hatása-e ez az irány, felelet: nem. Darvin az összes élő lényekre vonatkozó azonos fejlődési törvények bizonyítása által a liberalismusnak tudományos alapját szolgáltatta, s igy azzal a tekintéllyel ruházta fel, amellyel minden bizonyított tudományos igazság rendelkezik, de e tanok már előtte is éltek s hatottak, csak rendszeres összefoglalásuk s bizonyításuk hiányzott. A szabadgondolkozás iránya egyesülését képezi a dolgozó kéz és dolgozó agy együttes munkájának. Kell, hogy lerázzuk a bilincseket, mert ez biztosítja annak lehetőségét, hogy az emberiséget jókká, nemesekké tegyük, s legalább a kenyeret biztosítsuk részére. Q — Nőegyleü bál. A nyíregyházi jótékony Nőegylet, mint minden évben úgy az idei farsangban is megtartja a hagyományos nőegyleti bált, a hol a hálózni kezdő fiatal lányokat bemutatják. Nyíregyházán sok a mulatság, de kimondott bál csak egy van minden farsangon és ez a nőegylet által rendezni szokott bál, a mely, mint egyedül álló, határozottan hiányt pótol és reméljük, hogy mint eddig úgy most is sikerülni fog. Mint értesülünk a bál január első szombatján 7-én lesz a Korona-szálló összes termeiben. — Eljegyzés. Klein Lajos jegyet váltott Róth Ilenkával Mátészalkán. (Külön értesítés helyett.) — A leány-egyesület első tea délutánját november hó 27-én tartja a Korona-szálloda nagytermében. A leány-egylet a szenzációsnak mutatkozó program mellett ez alkalommal is egy-egy csésze teát szervíroz mindenkinek teljesen díjtalanul. — Elhagyott gyermek. Bocskai Ferencné debreczeni mester utaczai lakoshoz, még a múlt hónapban beállított egy cselédforma nő, s végtelenül kérte, engedje meg, hogy pár hetes gyermekét nála hagyhassa, mig dolgát elvégzi, mert Nyíregyházán lakik és itt nincs senki ismerőse. Bocskainé kissé vonakodva ugyan, de elfogadta a gyermeket, az anyja távozáskor újra erősitetfe, hogy egy óra múlva érte jön. —• Elmúlt azonban egy nap, sőt hét is, de az anya csak nem jött s igy a gyermeket Bocskainé bevitte a lelenczbe, és most nyomozza a hatóság a lelketlen anya kilétét. — Nagy verekedés Hatházou. Budai Gyula hatházi lakos zenész, 15 éves leányát megakarta verni. — A leány sikoltva kifutott a lakásból mire a többi zenészek is oda jöttek, s kérték Budait, hogy ne bántsa a leányt. — Ez azonban a kérés dacára újra ütlegelni kezdte, mire vagy hat asszony és három férfi neki ment, és Budait úgy helyben hagytak, hogy nyolcz napig nyomhatja az ágyat. — Történelmi esték az Apollóban. Az Apolió-szinház ténykedésével mindinkább rászolgál arra, hogy városunk történelmi életében fontos kulturális tényezőnek teiintessék. E heti programjában ismét két történelmi színmüvet métát be, a legnagyobb művészektől interpretálva, szigorúan történelmi alapokon, precíz korhüséggel. IV. Edward gyermekei. Episod Anglia történetéből (1483.) és Napoleon trombitása. Csataképek a nagy császár hadjárataiból. A czimszerepeket Le Bargy, Mile Demidoff és Charles Krauss világmesterek jatszaK. Természetesen lesznek tájkép felvételek is es igen jó komikus újdonságok. — A nyíregyházi tanítók művész-estéje. Eszembe jutnak a régi passió játékok, miket a papok és tanítók rendeztek hajdanán és ilyen hangulat mellett fogok a kritika megírásához, hogy fölemelkedett hangulatban nyilatkozhassam. Megvallom, hogy ha egy kis fényt látok kiemelkedni bármiben kisded hibákon meg nem botránkozom. Ha azonban a tanitók rendeznek művész-estét, ott nem látom jogosultságát a jóakaratnak. Ott már igényekkel lépett fel s kérdezem, hogy ott, hol oly tekintélyes számú tanítóság van, miért csak két tanító lép fel a világot jelentő deszkákra? No de hát ez mellékes. Fő az, hogy az estélyek sikerültek. Volt publicum s mihelyt a műkedvelőknél nincs deficit ez már jó jel. Vajda Ilonka nyitotta meg az estélyt egy meglehetős csenevész prológoeskával, amiből legnagyobb jóakarattal sem lehetett kihozni semmit. Vajda Ilonka különben igen szinpatikus jelenség a színpadon s ha a komolyabb tárgyú szerepekkel fog megpróbálkozni biztató tehetsége érvényesülni is fog. Mellette ki kell emelni Varga Ferencz tanítót, a ki egymaga rendezte úgyszólván az egész estélyt és László Zoltánt a ki ügyes előadónak bizonyult. Dr. Ernyeiné, Bozán Ilonka, dr. Demjén és Szabó József jó játékot produkáltak. Teljesen precíz volt a Lőjek, Vertse, Hoffmann trio. A legnagyobb örömmel látjuk tanítóinkat továbbra is a színpadon, de várunk tőlük egy kis irodalmat is. O — Ingatlanok forgalma. Az elmúlt két héten városunk területén a következő telekkönyvi átírások történtek : 1067. sz. betét. Rózsa-utca 36 sz. ház. Vételár: 3450 kor. Eladó : Kovács József és neje, vevő • id. Kecskeméti Mihály és neje. 3250. sz. betét. Vasuti-u. 20 sz. ház. Vételár: 30.000 kor. Eladó : Klein Ignácz és neje. vevő: Kéri József és neje. 318 sz. betét. Dohány-u. 3 sz. ház. Vételár: 6010 kor. Eladó : Juhász Ferencz, vevő : Győri Mihály és neje. 2269. sz. betét. Honvéd-u. 35. sz. ház. Vételár : 9400 kor. Eladó: Stark Éhás, vevő : Klein Henrik és neje. 7689. sz. betét. Csipke-u. 5 sz. ház. Vételár: 1580 kor. Eladó: Soltész Zsuzsanna, vevő: Honig Antal. 6149. sz. betét. Ligetsori ház. Vételár: 2800 kor. Eladó : Varga Sándor és neje, vevő : Soltész Zsuzsanna. 3671. sz. betét. Kürt-u. 6 sz. ház. Vételár : 5000 kor. Eladó : Katz Farkasné, vevő : Schvarcz Jakab Jenő és neje. Imái divatáruiul za Állandó-X W nagy raktár nyakkendők, ingek, gallérok és . .r= kézelőkben. =====
