Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1910-09-30 / 1. szám
1910. szeptember 30. IGAZSÁG 3 darabot s talán a szükséges hangulatot a közönség körében az első pillanatokban nem tudták felkelteni a kiszakított jelenetekkel. Hegedűsnek méltó partnere Varsányi. Egyformán vezetik a darabot és biztosan a diadal felé. Lengi el Menyhért ezt a két szerepet így képzelté el, de szebben el sem képzelhette. Hozzájárult az est sikeréhez Győző Lajos hatásos felolvasása s a zenekar is megfelelt a a hozzáfűzött várakozásn k. Hát Varsányi azt mondta, hogy lehozzák az „Ördögöt.“ Én sem vagyok babonás s várom az „Ördög“-öt. Krokodil könnyek. Megjelent körünkben a nagy Agrárius, a népnek a gentryk^jóvoltából atyja, gyámolitója. Elsírta baját, elzokogta bánatát s verte a mellét: ha valaki, úgy Ő az, td a nép sorsát a szivén hordja, ki a nép boldogulását egyedül előmozdítja. Körülié a nép : a kis és nagygazdák népe tapsolt mert az ő sorsukról, az ő nyomorúságukról szólt a népatya jeremiádája. — Hogy a hatás teljes legyen, odafordult a füldmivelés- ügyi minisztérium kiküldöttéhez, kacsóit szépen összekulcsolta meghajtva nemes fejét, kérve kérte, hasson oda, hogy keletről ne hozzanak be vágó marhát, mert különben megtörténhetik, hogy leszáll a hús ára, be fog következni, hogy a nép, a kis és nagygazdák népe; valamivel olcsóbban lesz kénytelen marháját eladni és végül beállhat az a szörnyű állapot, hogy a nép fogalmából kizárt tömeg, mely nem a kis • és nagygazdák körébe, hanem a lateiner, hivatalnok, kereskedő és munkás osztályhoz tartozik, -húst ehet. Ez az atyai óhaj lesz az, mely sikeresen megoldja a szociális bajokat, ez fogja megakadályozni a kivándorlás óriási arányait, ez fogja lábra állítani pangó iparunkat és kereskedelmünket. Úgy van, be kell tiltani az állatbehozatalt. A nagy uradalmak had adják el méreg drágán kivénült ökreikeiket, hiszen rájok tér az a többlet, mit az áremelkedés folytán kapnak; az ország többi lakossága fizessen, a népatyja kizárta, eltaszitotta magától, hiszen ők nem nagygazdák, de még nem is kisgazdák; hanem csak hivatalnok, avagy munkás emberek, kiknek a legjobban fizetett része napi 4 - 5 korona fizntés- ből ruházza, táplálja 5—6 tagból álló családját. S amennyire szivén hordja az állam e kizárt és kizsákmányolt nem gazdák sorsát, tényleg elzárja a nemrég megnyitott állatbehozatalt ; haljon meg éhen, vagy legyen vegetáriánus, mert ahhoz, hogy húst egyen pénz kell, még pedig sok pénz; legalább is annyi, mennyit a szegény nagygazdák szive megkíván. És ők jó szivüek. Egyről- másról j A hazátlanok. A kis emberek, az iparosok és kereskedők jogos kívánságáért, igazáért, nincs ki valamit is akarna, avagy merne tenni. Pedig az állami teher horribilis nagy része az iparost, s főleg a kereskedőt nyomja. Ennek ellenében részükre úgyszólván semmit sem nyújt az állam. Huzza a kereskedő és az iparos a nagy terhet, addig mig bírja, aztán össze roskad, kidül. Ezért nincs magyar ipar és kereskedelem. Az egész világon a legnagyobb támogatásban részesítik az ipart és a kereskedelmet, csak nálunk élveznek mindent az agráriusok. A föld urainak adója nem emelkedik soha, legyen a föld értéke bármily magas, mert a mi bölcs parlamentünk kimondotta, hogy menynyinek kell földadóból betolyni, s annál többnek nem szabad; azonban az iparos és kereskedő adója örökösen feljebb és feljebb száll. — Parlamenti szószólónk alig van és aki fel is emeli szavát érdekünkben, hiába panaszolja el az ipar és kereskedelem baját, betegségét, mert az ott ülő sok földmágnás elnyomja, s nem kapunk a fájó sebre gyógyító irt soha. Süket fülekre talál a parlamentben a kereskedők és iparosok szószólója, mert a mi igazságunkat ottan meg nem hallgatják. És ez igy levezethető egészen a községi politikáig, igy van ez a mi városi képviseletünknél is. Mindenki ül abban, csak a kereskedők igaz képviselői nem. Telve gazdákkal, — hogy is segítené az a helyi ipart és kereskedelmet fejlődni ? Csak sinylik, sorvad a magyar ipar és kereskedelem, mert az állam, a városok vezetői, képviselő testületé úgy bánik vele, mintha mostohája lenne. Édes gyermeke a nagybirtok urai, ezeknek nyújt segélyt, előnyt kedvezményt, mintha csak jelszava lenne: az ipar és kereskedelem, az állam mostohája, az adjon, ha bele is pusztul, a nagybirtok az állam édes gyermeke, az kapjon, ha semmi szüksége sincs rá. És ha mindezt megállapítottuk, ha szét nézünk egy kissé, lehetetlen, hogy meg ne lássuk azt a hatalmas nagy tömeget, mely a mostohák mostohája, a kis emberek törpéje — a kereskedelmi alkalmazottak tábora. Kettőszázezer kereskedelmi alkalmazott van szerte az országban a legszánandóbb helyzetben. Hányt-vetett életökön senki sem akar segíteni, de valljuk be, ... ők maguk legkevésbbé. Közönyös, semmivel nem törődő csak az igát jajszó nélkül huzó, lekicsinylést, szitkot némán tűrő, a saját énje iránt fásult tömeg ez, mely azt hiszi, hogy sorsa már jobb úgy sem lehet, és hogyha emberi mivoltát érvényesíteni akarná, akkor már lázadó volna. Mert nem tudják, avagy nem akarják megérteni, hogy az ő nagy munkaerejük, alkotó képességük, a tőkével egyenértékű, és hogy ők nem lehetnek a tőke rabjai, szolgái, de a tőke és a munka egyértékre emelve, a munkának teljes értékében való honorálása, — jogos emberi követelés. így van ez nálunk. Szerte forgácsolva élnek városunkban a kereskedelmi alkalmazottak. Közönyösen viseltetnek szép egyletük iránt is, s inkább a kávéházi életre adják fejüket, semhogy saját érdeküket elébbre vigyék. Az eggyé tartozás érzete kihalóban van s már-már összeomlással fenyegeti egyleti életünket a széthúzás átka. Talán ha oda jutunk, hogy az egyletről csak úgy beszélhetnek, hogy „volt“, — akkor majd fájlalni fogják, hogy „nincs“. Nagy, erős munkát kell végezni! Fel kell rázni közönyösségükből, öntudatra kell ébreszteni ezt a hatalmas táíijort; és a szervezettség hatalmával ki kell vívni részökre az őket méltán megillető anyagi jólétet, társadalmi posiciót! Heti krónika. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete ma délután 3 órakor közgyűlést tart melyen több lolyó ügyeket vesz tárgyalás alá, s be mutatja a kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott a fogadó-, vendéglő-, kávéház és kávémérési iparról megalkotott szabályrendeletet. Most jön elintézés alá a bérkocsi állomás helyek megállapítása tárgyában benyújtott javaslat is. — Megyei közgyűlés. Szabolcsvármegye törvényhatósága f. évi október hó 11-én tartja őszi rendes közgyűlését. Az állandó választmány az előkészítő munkálatok eszközlése végett október hó 6-án ül össze. — Kinevezés. Vay Tibor gróf főispán Jónás Sándort Nyirmártonfalvára, Szombathy Istvánt Kállósemjénbe, Dávid Gyulát Vasme- gyerre, Borsy Gyulát Tornyospálczára, Takács Lászlót Nagybákára anyakönyvvezető helyete- sekké kinevezte. — A kivándorlás korlátozása. A belügyminiszter a fenyegető kolera veszedelemre tekintettel elrendelte, hogy azon vidékek lakói részére, hol kolera esetek vagy gyanús megbetegedések fordultak elő, útlevelek ki nem állíthatók. — Búcsú-betiltás. A dadai felső járás főszolgabirája felhatalmazást kért az alispántól az október hó 2-án Rakamazon tartandó búcsú betiltására azért, mert egy egyént megfigyelés végett a járványkórházba szállíttatott. — Október 1. Hej mikor még csak nem is olyan régen hangos volt az utca „Zsindelyezik a kaszárnya tetejét . . .“ Hol vagyunk ma ettől az időktől? Oda a népdal, nincsen a népszínműnek már kultusza, oda a kackiás legénykedés is. Szomorúság fogja el a magyar fiú szivét, ha katonának viszik. Nincs már vonzó ereje a legényéletnek, de a fáradalma, a vele járó nélkülözések kétszeresen súlyosodnak a berukkol- takra. — Öröműnnep. A gégényi református egyház elöljárósága tisztelettel meghivja 1910. évi október 9-én d. e. tartandó orgonaavatási ünnepélyére és ezzel együtt lelkésze, Vas Mihály huszonötéves lelkészségének örömünnepére; továbbá az ugyanaznap délután a református énekvezérek által, az ország legjelesebb énekvezérei közreműködésével tartandó templomi hangversenyre és este, az egyház javára tartandó táncmulatságra. — A d. u. 3 órakor kezdődő templomi hangverseny műsora: 1. XXXIII. Zsoltár 1. vers. Orgonakiséret mellett énekli a közönség. 2. Guilmant A. o. 56. a) Preludio. b) Adagio Molto. Játsza Kovács Dezső sárospataki tanítóképző intézeti zenetanár. 3. Ima. Előadja az énekvezérek kara. 4. Isten hatalma Énekli Nagy András debreceni énekvezér. 5. Istenért és szabadságért. Melodráma. Szavalja Éles István zeherjei ref. lelkész; a zenerészt orgonán játsza ifj. Fövenyessy Bertalan sárospataki énekvezér. 6. Sarastro főpap imája. Mozart „Varázsfuvola“ című dalművéből. Énekli Jánosi Antal (mély bass-bariton) püspökladányi énekvezér. Orgonán kiséri Tóth Lajos szoboszlói énekvezér. 7. Fohász. Előadja az énekvezérek kara. 8. Vallásos hangok. Orgonakiséret mellett énekli Darabos Lajos hódmezővásárhelyi énekvezér. 9. Mendelssohn B.: V. orgona-sonata. Játsza Kovács Dezső sárospataki tanitóképző-intézeti zenetanár. 10. 75. Dics. 2., 3. vers. Orgonakiséret mellett énekli a közönség. — Ingatlanok forgalma. Az elmúlt héten a következő házak és házhelyek írattak át vétel következtében: Járó József és neje Bácskái Ilona eladók, Britz Miksa vevő. Vételár: 16000 kor. Nyíregyházi 5017. sz. betét, Rákóczi-utca. Özv. Palitz Lajosné eladó, Murár András és neje vevők. 2340 korona vételár, Érkert. Nyíregyházi 3656. betét. Dr. Szikszay György eladó, Szmolár Pál vevő. 17000 korona vételár. Nyíregyházi 7181. betét. Szentmihályi-utca porta. Dankó János eladó, Smiják István és neje vevők. 1100 korona vételár, Nádor-utca 29. sz. porta. Nyíregyházi 8619. betét. — Ismét a cigányok. Folyó év szeptember hó 22-étől a nyíregyházi határban kóbor cigányok tartózkodnak. A csendőrség a karavánt letartóztatta, azonban a férfiak elmenekültek s igy csak az asszonyok közül lettek 4-en letartóztatva, kiknél több lopott dolgot találtak, töbkek között lopott lovat és lószerszámokat. A lopásra egy 9—10 éves cigányfiu vezette rá a csendőrsége*. Jelenleg 2 asszony a kir. törvényszéki fogházban van letartóztatva s még több letartóztatás is várható. Sorsolás. A Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület által rendezett kiállítás alkalmával a következő számok jöttek ki nyertesen az urnából, melyeknek tulajdonosai kisorsolt nyereményeiket 8 napon belül átvehetik. A főnyereményt 3729. szám nyerte, melynek tulajdonosa Lengyel Nándor, a Kereskedők és Gazdák Körének cukrásza. I. 21421. II. 23968, 2370. III. 24240, 12278, 10379, 9563. IV. 2582, 19351, 14283,18805, 4166, 2505, 13295, 2243, 9275, 3507, 22365 . 21680, 9107, 14334, 9969, 1001, 19511, 23338, 2920, 24391, 17962, 10790, 2483, 24448,12458,19918, 22328, 21807. 13792, 5767, 5803, 10981, 349, 6638, 16391, 8537, 1467, 9592, 27, 24072, 16121, 18354, 22062, 8254, 20883, 4693, 24110, 1312, 10459, 9705, 21265, 21165, 21670, 19054, 21285, 3159, 14047, 4001, 14465, 13993, 10314, 11900, 898, 16484, 24887, 19447, 3306. 11924, 20064, 10696. 13895, 5200, 22843. 12257, 7456, 23737, 8926, 19109, 24068, 4144, 17704, 12348, 2885, 3861, 14372, 20230,14949, 11714, 23734, 8982, 22941, 1234, 16340, 20978, — Virrad címmel uj napilap indul Budapesten, melynek főszerkesztője Nagy Endre, az ismert kabar t-iró lesz. A lap 30000 példányban fog megjelenni s célul a modern eszmék terjesztését tűzte ki. — A Pannónia kávéházba pár nap múlva megérkezik Vörös Miska ismert fővárosi prímás elsőrangú zenekarával. — A Korona kávéház ismét átvette az első kávéház szerepét. Berendezése állandóan vonzza a kiváncsiakat, a kiszolgálás is kifogástalan és Papp tulajdonos mindent elkövet, hogy vendégei bizalmát és támogatását kiérdemelje.
