Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1910-10-14 / 3. szám

1910. október 14. IGAZSÁG 3 Valami a város rendezésről. A város belterének rendezése tagadhatat­lanul szépen indult. Azonban úgy látjuk, hogy a rohamos kezdetet csakhamar felváltotta az igazán boszantó lassúság. — Nem kell egyebet felhoznunk, csak azt, hogy a legközelebb múlt napokban is a Korona szegletén, hol pedig tudvalevőleg állandóan nagy a forgalom egymás után borultak fel a kocsik s a gödrökben nem egy nehány úri nő is felbukott. Nekünk tehát az a nézetünk, hogy ha a tér rendezése elha­tároztatott, annak foganatosítása a lehető leg­gyorsabban hajtandó végre. - A mostani Kossuth Lajos tér rendezésének befejezését pedig annyi­val is inkább lsürgetnünk kell, mert a városi tanács határozott Ígéretét bírjuk arra nézve, hogy a piacot a régi helyére helyezik vissza. Kereskedőink nagy része már nem bízik az Ígéret komolyságában s már arról is tár­gyalnak, hogy jogos követelésüknek minden módon érvényt szerezzenek. Szerintünk ez a piac kérdés más utón megoldható nem lesz, minthogy a Korona épü­letet körül fogva tovább terjedve a törvényszék épülete felé, vagyis ahol jelenleg is elhelyezve van létesittetik Nyíregyháza város jövendő piaca. Vannak ugyan olyan nézetek is, hogy a törvényszéki fogház mellett bizonyos átvágások utján létesitessék piac tér, melynek előnye abban állana, hogy terjedelménél fogva a térség jóval alkalmasabb ezen célra a jelenleginél; minthogy azonban a városi tanács ezzel a gondolattal még nem foglalkozott, annak taglalását nem tartjuk időszerűnek. * * * Hallomásunk szerint a város vezetősége manapság már komolyan foglalkozik a vízveze­ték létesitésének kérdésével. Hallottunk arról is, hogy erre a célra tekintettel a Morgean tájékán már furatásokat is eszközöltet. Ilyen körülmé­nyek között meglehetősen alapos az a remé­nyünk, hogyha csak leküzdhetetlen akadályok nem merülnek fel, ez az égető és mind- annyiunkra nézve üdvös intézmény nem is olyan nagy időn belül a megvalósulás stádiumába lép. Magáról a vízvezeték előnyeiről hosszasan be­szélni, különösen itt, Nyiregyházán, azt hisszük, teljesen felesleges. Hiszen ha ez meg van. egy csapásra valóra válnak azok a még most szinte álomnak illő ideák, melyeket az öntözés, köz- tisztaság és biztos tűzvédelem fogalma alatt szokott kalap alá vonni a közvélemény. Hisszük, hogy Nyíregyháza város tanácsa és képviselő­testülete szintén át van hatva e kérdés nagy fontosságának érzetétől, s éppen ezért minden uton-módon azon fog munkálni, hogy az mielőbb és sikeresen oldassák meg. — A fene dogozik, de nem én — feleli durván. Azután vallatóra fogja az asszonyt.-- Hová tetted a petrót, te drágái átos ? Megittad előlem ugye, nyavalyás ? Én dógozok, mint valami marha, te meg iszol. Büdös. Elhallgat kissé, majd az egyik gyerekre mutat. — Ezt a kölyköt meg kőtsd fel . . . Nem hallod ? . . . Kőtsd fel! — mer belé rugók ! És már emeli is a lábát, hogy beváltsa aljas fenyegetését, hanem az eddig hallgatag asz- szony most már kiegyenesedve, fenyegetőleg áll elébe, ügy káprázik a szeme, mint valami kölykeit féltő nagy macskának. A szája széle vonaglik, a keze meg karrnolásra görbül. A részeg azonban félre lódítja, s nehéz lábával nagyot rug a szepegö apróságon. Keservesen ordít fel az és sírva bújik az anya szoknyája megé. És most, mint annyiszor, újból megkezdő­dik a csete-paté, aminek a vége éppen úgy mint máskor, most is csak az, hogy a gyermek elmegy a korcsmába, s az elázott ember a hozott szeszből addig iszik, amig végig esik a padlón és elaltatja a zsibbasztó mámor. Elébb azonban széles jókedvében még a fiát is leitatja. A', asszony nem kap annak vérést igér. Nem telik bele egy jó negyed óra, az itta­sok nehéz álmát alussza az egész nyomorult család. Kivéve az asszonyt.. Ö még ébren van most is. Sőt, most van csak ébren igazán ! Gondolkozik. Fakó arcán tüzrózsák gvulnak. I Nem hallgathatjuk el a felett való örömün­ket sem, hogy a város az újabb időkben igazán példás belső politikát folytat. A virágos kertek létesítése, utcák, terek lassú bár, de folytonos rendezése mind erre vallanak. És ez a körül­mény adja meg nekünk a reményt arra, hogy bizalommal nézzünk a jövő elébe és reméljük, hogy továbbra is ehez hasonló helyes belátással fogják intézni városunk sorsát az arra hivatott körök. Heti krónika. — A biróság köréből. Dr. Oláh Lajos kir. törvényszéki jegyzőt, az igazságügyminiszter a debreceni kir. ítélő táblához tanácijegyzővé rendelte be. — Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Sörés János ügyéd nagykállói lakost tiszteletbeli vármegyei alügyészsze, továbbá, Okolicsányi Zoltán, Nozdroviczky László és E^va István I. oszt. szolgabirákat tb. főszolgabirákká nevezte ki. — Uj adomány a Kossuth szoborra. Propper Sámuel túrái lakos Kossuth Lajosnak 110-id születésnapja alkalmából Nyiregyházán fellállitandó szobrára 300 koronát juttatott a vármegye alispánja, mint a szoborbizottság elnöke kepeihez. Itt említjük, meg hogy a tör­vényhatóság a héten tartott közgyűlésében hagyta jóvá Nyíregyháza képviseletének azon határozatát, melynek alapján újabb 10000 ko rónát szavazott meg a szobor céljaira. — Közigazgatási bejárás. A nyíregyháza vidéki kisvasutak Nyíregyháza—sóstói vonalá­nak villamos üzemre átalakítására a közigaz­gatási bejárást a kereskedelemügyi minisler november hó 5 napjára tűzte ki. — A nyirbaktai ftörjegyzöség kettévá­lasztása tárgyában hozóitíörvényhatósági hatá­rozattól a belügyminiszter, a jóváhagyást meg­tagadta. — Vármegyei közgyűlés. Lélekemelő ünnepély vezette be a Vay Tibor gróf elnöklete alatt folyó hó 11 és következő napjain lefoly­tatott vármegyei őszi rendes közgyűlést. Id. Vastag György festőművész elkészítette II. Rá • kóczi Ferencznek a közgyűlési terem számára megrendelt arczképét, melyet ez alkalommal lepleztek le Mezőssy Béla törvényhatósági bizott­ságitag emlékbeszéde kapcsán. A mély hatást keltett emlékbeszédet a kőzgvülés jegyzőkönyvi lapjain örökitette meg és Kovács István biz. Zavaros agyában őrültebbnél őrültebb gondola­tok kergetik egymást. Komázik a halállal. Odamegy az ócska, nagy ládához és ron­gyokat szed ki belőle. Gondosan bedugdossa vele a fal és az ajtó hasadékait, azután tétova léptekkel kifelé indul. Azon pőrén, egy ingben csoszog az udvarra. Ezalatt odakint esni kezd a hó Hull, hull szép lassan a csupasz vállaira és nem veszi észre. Meztelen két lába meg­megbotlik a jéghideg kövön, nem törődik véle. Mint aki jól ismeri a dürgést, egyenest a sze­nes kamra felé tart. Ámde az be van zárva, széles vaspánttal jól elreteszelve. Valami nehéz tárgy után kutat a hóban, amivel kinyithatná. Egy darab követ vesz fel és nyögve, izzadva veri az ajtót. Véres a tenyere, csak úgy csu­rognak róla a karminpiros cseppek bánja is ő. Lopni akar, utoljára, — lopni, hogy boszut, rettenetes boszut álljon. Hah! már recsen egyet már enged a pánt. A zár vas tolókája lehajlik — pár pillanat és szabad az ut. Örült örömmel rohan a szénhez, kosárba hányja és szinte rohanva szalad fel vele a szobába. Teletömi vele a kályhát és alágyujt. Dülledt szemekkel nézi néhány percig a kékes lángok iszonyatos táncát aztán ledől a két gyermek mellé és imádkozni kezd. A szobát betölti a fojtó füst. Csend van. Csak az alvók nehéz, hörgő lélegzése hallatszik, meg az asszony folyvást gyöngülő hangja: Mi atyánk’ ... ne vigy minket a kisértetbe, de szabadíts meg a gonosztól . . . Borbély Sándor. tag indítványára elhatározta, hogy azt kinyo­matja és minden bizottsági tagnak megküldi. Ezután a 3152 pontból álló tárgysoruzatot tár­gyalták le. — Doktorátus. A budapestijudományos egyelem Mannheimer Ármin helybeli ügyvéd­jelöltet a jogtudományok doktorává avatta fel. — Baleset. Nagy István és felesége sós­kút bokori lakosok október hó 11-én este haza­felé tartottak szekerükön. Amint a vasúti sínen át akartak menni a nagy sötétségben nem vet­ték észre, hogy a vasúti őr a sorompót éppen akkor engedte le. A lovak a leereszkedő rudtól megbokrosodva feldöntölték a szekeret s Nagy István és felesége súlyos belső sérüléseket szenvedtek. — Mulatságok. Hervadó ősz végén, kar­öltve a zimankó? téllel beköszöntenek lassanként a mulatságok is. Tudtunkkal a leányegylet tea­délutánjai kezdik meg a sort, s versenyezve követik majd a mulatságok rendezéséin a nőegylet. Arra tekintettel, hogy e mulatságok egyúttal a nyomor enyhítésének is hűséges szolgái, mi is sikert és jó mulatóst kívánunk hozzájuk. — Nem kell már tandíjat fizetni. Az elemi népoktatás ingyenességéről szóló 1908 évi 46 t. c. mely az állami elemi népiskolákban a tandíjmentességet már 1909 évi szeptember 1-től kimondotta, a községi és felekezeti nép­iskolákat érintőleg folyó évi szeptember hó 1-én lépett életbe. A törvény értelmében tehát az említett iskolák úgy mindennapi mint ismétlő tanfolyamában az oktatás teljesen ingyenes, sem tandíj, semmiféle című járulék, kivivé az 50 fillért meg nem haladható beiratási dijat,- nem szedhető. Ez üdvös törvény a községi és felekezeti iskolákat érintő rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kelt kultuszminiszteri rendelet e hét folyamán érkezett le a vármegye közigazgatási bizottsághoz. Ajánljuk ezt az i’lelékes hatóságok szives figyelmébe. — Athletikai verseny. Pompás időben folyt le e hó 9-én, vasárnap délután a bujdosi sporttelepen a Nyíregyházi torna és vivő egylet pályaavató országos athletikai viadala. A disz­koszvetés bajnokságát Mudin István a M. A. C. jeles tagja védte sikerrel, ezuital másodízben, mig a sik futásban a kassai Szloboda szerzett meglepetést. A mi athletáink is szépen szere­peltek, különössen Pivnyik, Szamuely és Cser­nyák érdemelnek említést. — Apolló. A vármegyeháztéren minden este gyújtogatja villamos cégtábláját a nyíregy­házi mozi. Dicséretére legyen mondva a vezető­ségnek, a folytonosan friss és aktuális műsor még a szemafoonál is jobban vonzza a közön­séget. Nem mulaszthatjuk el azt sem, hogy ez utón hivjuk fel a közönség figyelmét azokra a tanulságos, tudományos színezetű felvételekre, amelyek üdvösen egészítik ki sok mulattató számot. — Betörés. E hó 13-án éjjel 3 üzletet tör­tek lel a Tokaji-utcán. Nincs kizárva, hogy is­mét vándor cigányok garázdálkodtak. A rendőr­ség erélyesen nyomoz, s remélhetőleg rövidesen kideríti a tetemeket. — lakatlanok forgalma. Az elmúlt két héten városunk területén a következő telek­könyvi átírások történtek: 8432. sz. betét. Bujtosi házhely. Vételár 600 K. Eladó Friedmann Sélig, vevő Friedmann Herman. 5105. sz. betét. Bujtosi házhelyek. Vételár 6000 K. Eladó özv. Stern Jenöné, vevő Fried­mann Herman. 6583. sz. betét. Kéz-utca 24. sz. ház. Vételár 3800 K. Eladó Tóth Ilona, András, Erzsébet, Gyula, Mária és Juliánná, vevő id. Molnár Jó­zsef, Mihály, Jusztina, Mária, József és Erzsébet. 1948. sz. betét. Kéz-utca 35. sz. ház. Vételár 3400 K. Eladó Rakits József, vevő Huezman Mihály és neje és Koska János és neje. 6219. sz. betét. Morgó-zug 4/a sz. ház. Vé­telár 2000 K. Eladó Torma Imre és neje, vevő Kiss Gábor és neje. 7507. sz. betét. Érkerti házhely. Vételár 1460 K. Eladó B’riedmann Henrik, vevő Gutyán Mihály és neje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom