Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-02 / 8526. szám
Erdélyi Napló, 1993.8.5 33 TŐKÉS LÁSZLÓ EGY KIFEJEZÉS - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Beszéljenek a számok, adatok, statisztikák a nagy port kavart etnikai tisztogatásról (2.) Az előző lapszám bon szemléltettük Erdély megyéi etnikai összetételének alakulását 1910-től. Ha rátekintünk a statisztikára, látjuk az eredményt. Ám a mostani román hatalom nemhogy szakított volna a régi hagyományokra visszanyúló kisebbségellenes politikájával - amint ezt 1989 fordulóján ígérte hanem tovább fokozta a magyarellenességet, s közvetve vagy közvetlenül elősegíti a nemzeti homogenlzáclós törekvéseket, amelyek - kifejezésünk szerint - egyet jelentenek az .etnikai tisztogatással". A nacionalista kurzus ékes példája, alappillére és megfellebbezhetetlen dokumentuma a román Alkotmány első cikkelye, mely több milliónyi más nemzetiségű állal (is) lakott hazánkat ,.egységes román nemzetállamként" határozza meg. Következésképpen kodifikálja A román ellenzék - gyengeségből, nemzetpolitikai koncepció hiányában vagy a helyzet nemismeréséből fakadóan, jobbára asszisztál a román kormány és a hatalmon lévő pártok alkotmányszentesítette elnemzetlenítő programjához. Erőtlen kisebbségbarát megnyilvánulásait leszámítva - a nagyromán nacionalizmustól szintén megfertőzve vagy annak kényszerítő hatása alatt - nem képes reált* és méltányos alternatívát nyújtani az ország kisebbségeinek, a kétmilliónyi magyar népközösségnek . Még a kisebbségi problémák mélyebb megértéséig, az „etnikai tisztogatás" lényeivel való szembenézésig sem tud eljutni. Bizonyítja ezt az ellenzéki pártok egységes felsorakozása a márciusi hatalminacionalista uszítás és a botránykeltők oldalán. Sajnos, sem az ellenzék, sem a jóhiszemű, de megtévesztett román polgárok nem ismerték még fel. hogy változatos, rafinált módszerekkel ma is tovább tart nz etnikni tisztogatás, a magyarság társadalmi lesüllyesztése, ki- és háttérbe szorítása. A némclek és a magyarok - általában az erdélyiek - országos szám-arúi^aikhoz képest jóval nagyobb mértékben vándorolnak ki az országból. hagyják el végleg szülőföldjüket. A magyarság kivándorlásának'- ■'gazdaságiak melletP-zdÖDtő mértékben etnikai okai vannak. Példa erre Marosvásárhely, melynek magyar lakosai és ifjúsága az 1990 márciusi vátrás pogromkísérlet nyomán támadt megfélemlítettség légkörében ezrével hagyták el szülőhazájukat. Hasonló hatást vált Id a kisebbségi magyarság körében az az ellenforradalmi jellegű, diszkriminatív törvénykezési gyakorlat, mely az 1989 decemberi székelyföldi (Zetelaka, Oroszhegy stb.) események jó néhány részvevőjét sújtotta. Ugyanilyen hatást vált ki a magyarság tömegeiben hátrányos helyzetünk az oktatásban, a magyar dolgozók országos állagnál magasabb munknnélküli aránya, nagy mérvű kiszorítottságunk a társadalmi élet egyes szféráiból (állami és intézményi csúcsvezetés, közigazgatás, vasút. posia, egészségügy stb ), vagy éppen a magyar televízióadás műsoridejének önkényes csökkentése, a Kovászna és Hargita megyei román nemzetiségű prefektusok méltánytalan kinevezése. A magyar tanulók jelentős részének - 31 százalékának, tehát közel harmadának - nincs módja anyanyelvén tanulni! Különösképpen a jövendő értelmiségijei és szakemberei képzésének szempontjából meghatározó fontosságú liceális (60,4 százalék) és szakoktatásban (22,7 százalék) hátrányosan alacsony az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya Másfelől drámai a helyzet a magyar pedagógus utánpótlás terén - az anyanyelvű oktatásban részlevő pedagógusok 20 százaléka szakképesítetten! - s ez csak tovább rontja az oktatásügyi viszonyainkat. A megyei és községi állami adminisztrációból szinte teljes mértékben kiszorították a magyarokat. A prefektúrákon és polgármesteri hivatalokban alig dolgoznak magyar nemzetiségű alkalmazottak (1. táblázat). Az igazságszolgáltatás intézményeiben is nevetségesen alacsony mértékű a jelenlétük. Olyan, jelentős arányban magyarlakta megyékben, mint BihárrSzatmár és Szilágy - egyetlen magyar közjegyző sincsen, A gazdasági szférában is hátrányos megkülönböztetés sújtja a magyarokat. Vállalatvezetői, gyárigazgotói tisztségbe - állami tulajdon esetén - alig kerülhet magyar ember. Még az abszolút magyar többségű Kovászna megyében is aránytalanul kevés a magyar vállalatigazgató (2. táblázat). Aligha lehet egykönnyen a végére érni a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető, őket másodrendű polgárokként kezelő állampolitika égyértelmű és bizonyító erejű lényeinek. íme, ezt tartalmazza az „etnikai tisztogatás" kifeje7.és - romániai magyar olvasatban Ezek a tények - a lobbi tudatlanság vagy politikai mellébeszélés, félreértés vagy szándékos nacionalista uszító propaganda A Romániai Magyar Demokrata Szövetség készülő Fehér Könyve minden bizonnyal ennél szélesebb s így meggyőzőbb képéi nyújtja a romániai magyar kisebbség valóságának. írom mindezeket Királyhágó-mclléki Református Egyházkerületünknek a rezsim által másodszorra is elkobzott püspöki székházában - tiátinikor esedékes kilakoltatásnak nézve elébe írom a Ion Anlonescu marsaiból, fasiszta diktátorról elnevezett utcában, arra gondolva, hogy a Szent László király alapította városban a 746 utca közül összesen nyolcnak (8!) van magyar vonatkozású neve. (3. táblázat)