Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-02 / 8526. szám
Az ügyészség alkotmányos helyzetéről „Két úr szolgája?” címmel cikket közölt a Heti Világgazdaság július 31-i száma. A szerző többek között azt írja: „A testületet a köztársaság hatályos alaptörvénye alkotmányos csúcsszervnek tekinti, s az állami szuverenitás egyik letéteményeseként határozza meg. A kormányzat ezzel szemben időnként úgy kezeli, mintha a vádhatóság máris a végrehajtó hatalom egyik alárendelt hivatala volna, vezetője pedig az igazságügy-miniszter kvázi beosztottjaként működne.” A Magyar Nemzet arról kérdezte dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt, hogy milyen most az ügyészség helyzete, mi jellemzi hivatali viszonyát az Országgyűléssel, valamint a kormánnyal. A törvényességre ügyelve- Értékelése szerint melyek az ügyészi tevékenység legfőbb jellemzői a rkhdszérváltozást követően? v- A rendszerváltozást követő első hónapokban az egyik legfontosabb kérdés a magyar igazságszolgáltatási szervezet működőképességének a biztosítása volt. A kormány a szükséges új törvények tervezeteinek elkészítésével, az Országgyűlés azok hatályba léptetésével és a lehetséges költségvetési támogatással megteremtette a bíróságok és az ügyészségek alkotmányos működésének feltételeit. Valamennyi ügyészi feladat teljesítése során alapkövetelmény, és így munkánk fő jellemzője a törvényesség érvényesítésére való törekvés. A hatályos alkotmány , szerint az ügyészi szervezet az Országgyűlés alárendeltségében, más szervektől függetlenül, az alkotmányban és a törvényekben meghatározott hatáskörben működik. Tevékenysége szorosan kapcsolódik az igazságszolgáltatáshoz, de nem tekinthető önálló hatalmi ágnak. Fontos jellemző vonás még, hogy az ügyészek semlegesek, a politikai pártok befolyásától mentesen végzik jogalkalmazói munkájukat. Sokan depolitizált ügyészségnek nevezik a mai szervezetet. Megjegyzem, ez a meghatározás nem teljes, nem is szép, de kifejezi a lényeget.- A kormány állítólag ,. udvari főjogász" szerepét szánta, illetve szánja a legfőbb ügyésznek. Egyesek véleménye szerint ön a hivatali kapcsolatokban mintegy alárendeltje a miniszterelnöknek, illetve a kormány tagjainak.- Nekem nincs olyan benyomásom, hogy „udvari főjogász" szerepet kaptam. A legfőbb ügyész feladatai! az alkotmány és a törvények határozzák meg. Az tény, hogy hivatali tevékenységi köröm törvényi szabályozása nem teljes. Az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzete és feladatai, valamint az alkotmányban rögzített politikai semlegesség következtében nem mentes az ellentmondásoktól a legfőbb ügyész és az Országgyűlés, valamint a kormány kapcsolata. Hangsúlyozom: a ma hatályos alkotmány és ügyészségi törvény szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, annak felelős, és a szervezet működéséről köteles beszámolni. Ennek idejét és módját azonban sem az alkotmány, sem más törvény nem határozza meg. Tehát a mai alkotmányjogi államszerkezetben a kormánytól, a végrehajtó hatalomtól a legfőbb ügyész és ügyészségi szervezet független. Megítélésem szerint a legtöbb probléma abból adódik, amikor egyesek az ügyészségnek és a legfőbb ügyésznek - alkotmányellenesen - politikai szerepet kívánnak adni. A különböző pártok és politikai erők esetenként saját érdekeik szerint értékelik az. ügyészek munkáját, illetve az. érdekeik érvényesítésére kívánják felhasználni a vádhatóságot.- Vannak, akik úgy tudják, hogy Boross Péter, Balsai Isn án és más kormánytag is néhány alkalommal utasítást adott önnek, illetve helyetteseinek.- A belügy-, az igazságügy-miniszter és más kormánytag nincs abban a helyzetben jelenleg, hogy akár a legfőbb ügyésznek, akár más ügyésznek utasítást adjon. írásos tájékoztatás- Állítása ellenére néhány esetben mégis úgy tűnik, hogy személy szerint statisztált a kormánynak. Például a már említett Hankiss-ügyhen. A |Magyar Nemzet úgy értesült, hogy legutóbb Antall József piiniszterelnöknek adott szakvéleményt a Lengyel László politológus ellen rágalmazás miatt tett feljelentés előtt.- Hankiss Elemér tv-elnök fegyelmi ügyével kapcsolatban több alkalommal is megtörtént, hogy a miniszterelnök úr, illetve a Miniszterelnöki Hivatal a Legfőbb Ügyészséghez fordult a hatályos jogszabályok tartalmát és értelmezését érintő kérdésekben. Más polgárok, hatóságok és társadalmi szervezetek is rendszeresen megkeresik az ügyészséget jogi felvilágosításért. A Hankiss-Ugyre is vonatkozó hatályos jogi rendelkezés szerint a fegyelmi eljárás lefolytatására a kormány által kijelölt miniszterekből álló fegyelmi bizottságot kell megbízni, és közreműködésre fel kell (!) kérni a legfőbb ügyészt. Ilyen felkérést valóban kaptam, ezt azonban kirendelésnek, a fegyelmi tárgyaláson való megjelenésemet pedig statisztálásnak nevezs (Drt-KOüO OJ oo ro CT* ÍO f Kinek a szolgája az ügyészség és a legfőbb ügyész? Dr. Györgyi Kálmán a szervezet függetlenségéről, a nyüvánosságról és a saját hivatali szerevéről
