Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)

1993-09-02 / 8526. szám

pedig erről szó síik5, viszont úgy gondoljuk, az országban egyetlen in­tézményre azért szükség van, amely nagyjíl>6l tájékozott arról, melyik ki­adó milyen tankönyveket ad ki — Ezek szerint számos olyan tan­könyvből tanítanak az országban, amelyet önök nem is ismernek I — Előfordulhat llis7en Ióir7tirk olyan tankönyvek, amelyeket a mi ■lisztéi inni elŐ7elesen nem vizsgált meg. nem hagyott jóvá. Ha S7 In vo­nalasak e7ck a munkák, nincs sem­mi baj, his7en alternatívát jelente­nek a tanárok és a diákok számára. Baj csak akkor van, ha hiteltelen fércniű fnnkrionál tankönyvként. A minisztériumi „pecsét" hiánya árért is hátrány jelent, mert a tárca csak olyan tankönyvet támogat anyagi­lag, amely felkerült a hivatalos tan­könyvlistára. Vagyis, amelyért teljes mértéktren felelősséget tud vállalni. Kétségtelenül létezik bizonyos konf­liktus a tankönyvkiadók és a minisz­tériumok között, hiszen a „szélsősé­gesek" azt mondják, miért ne lehet­ne egy tárgyból akár harmincféle tankönyvet is megjelentetni? A tárca álláspontja — úgy gondolom — en­nél józanabb, szerintünk a túl sok változatot a tanárok már nem tudják követni A tapasztalat azt mutatja, körülbelül háromféle tankönyv az, amely egy tantárgyból még választá­si lehetőséget, nem pedig anarchiát teremt. — Mint említette, az érdemi mun­ka 1992-ben indult. Hol tartanak most a világbanki hitelszerződés ki­munkálásábanT — Néhány héttel ezelőtt Irta alá a miniszter úr a japán segély átvételét, így az a 800 ezer dollár már rendelke­zésre áll, bármikor használni lehetne. Csakhogy még nem alakult ki hozzá a szervezet, bár körvonalazódik már a team, amely fogadni tudja ezt a pénzt, mozgatni tudja a szakértőket, szervez­ni képes a tanulmányutakat. A minisz­teri értekezlet döntése szerint ez a szervezet a Professzorok Házában az Ajtósi Dürer soron, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap irodájának részeként működik maja. — Milyen alprogramokból áU a megvalósítandó tervezett — A közoktatási tankönyvek, a felsőoktatási tankönyvek és a felső-' oktatási könyvtár, valamint informá­ciós hálózat megújítása jelenti a há­rom alprogramot. Ezek egyelőre egymás mellett futnak, hiszen most kell megállapítanunk az arányokat. Az egyes alprogramokon belül, pél­dául az elsőnél valószínűleg kisebb összeget fordítunk a fejlesztésre és többet a gyártás megfelelő színvona­lú kialakítására, mert ahogy kalku­láltuk, körülbelül két és fél millió fo­rintba kerül az új tankönyv létreho­zása és kipróbálása — Ebból mennyit kap a szerzőt — Évenként Í5 ezer forintot, te­hát egy tízéves könyv esetében 150 ezer forintot. — Elég csekély összeg egy ilyen horderejű szellemi munkáért. A nem­zetközi gyakorlatban is ilyen színtű a szertói honorárium! — Nagyjából hasonló. Arányában talán valóban kevés, de lehet valame­lyest több is, e7 döntés kérdése. Persze még ott vannak a lektorok, a szerkesz­tők, a kis példányszámú kinyomtatás a kipróbáláshoz. A bírálati mechaniz­mus egyes fázisaiban mindazoknak fi­zetni kell, akik elolvassák a kéziratot vagy a kísérleti tankönyet, és véle­ményt mondanak róla. — Gondolom, az egyes termé­szettudományi tárgyak lankönyi'einek tartalmi megújításával nincs sok gond. Hiszen a különféle tudo­mányterületek eredményei objektív lé­nyek. Egyedül arra kell törekedni, hegy a leheló legfrissebb tudományos eredmények kerüljenek bele az új tan­­kónyi'be. — Ez nem ilyen egyszerű. Bizo­nyos mértékű átdolgozásra minden tankönyv rászorul; még a matemati­ka példatár is, éppen a példák anak­ronisztikus szövegezése miatt. Gon­dolja csak cl: „Megy nyolc úttörő az úton, ölön van nyakkendő, hármon nincs..." E>1 persze könnyű „vonal­­mentcslteni”, a nehéz feladat nyil­vánvalóan a filozófiai jellegű, törté­nelmi, földrajzi tankönyvek újraírá­sa Hiszen világrendszerek dőltek össze, vadonatúj országok alakullak, L amióta a legutolsó tankönyv megje­lent. Bizonyos történelmi folyama­tok az elmúlt évek során átértéke­lődtek, illetve a függetlenebb tudo­mányos vizsgálódás és a távlatosság miatt ma már sok mindent képeseit vagyunk árnyaltabban látni. A törté­nészeknek korekt módon újra ele­mezniük kell a magyar történelem egyes korszakait, epizódjait, szerep­lőinek tevékenységét, hogy teljesen pártatlanul, mindenféle elfogultság nélkül lehessen megtanítani mind­ezt a gyerekeknek. — Léteznek ma egyáltalán úgyne-I vezeti ^független" szakértők, akiket {el lehet kérni szx,elfogulailan fíjrntfté-, elé éré, {Hetze az újraértékelés bírálatá­­baflTxszen a legtöbben elkötelezték ma­gukat valamilyen párt mellett. — Természetesen akadnak ilye­nek. Mindig több szakértőt is meg kell hallgatni, hogy a különféle vélemé­nyekből ki lehessen szűrni azt amellyel a minisztérium egyetért. Na­gyon lényeges, kiépül-e egy „garan­cia-mechanizmus”, amely valóban ké­­es igazságot tenni az ellentétes véle­­edések között. Nem szabad megfe­ledkeznünk a szakmai tankönyvekről sem, amelyek megújítása más szem­­ontból nehéz. Hat különböző tárcá­­oz tartozóan körülbelül háromezer szakmai tankönyvből tanítanak ma Magyarországon, mintegy négyszáz szakon. Mindezek összehangolása rendkívül bonyolult feladat. A hitel felosztásánál fel kell építeni a pályáza­ti, kuratóriumi rendszert, amely az egyes tárcákat a megfelelő módon „engedi be" a programba. Termé­szetesen mindegyik alprogramná! és minden szinten kuratóriumok írják maid ki a pályázatokat, és a beérkezett pályamű veket ők bírálják el. — Van már végleges döntés arról, j hogy a hitelből mennyit fognak kapni az egyes alprogrtsmok!— A jelenlegi el­képzelések szerint a közoktatási tan­könyvek 35 százalékot a felsőoktatás 10 százalékot a felsőoktatási könyvtár és információs rendszer 55 százalékot kap majd. Persze ez még nem végle­­p, a szakértői vélekedések módosít­hatnak rajta, ahogy magát a hitd összegét is befolyásolhatják némi­képp. Lehet több is, kevesebb is. Ami az egyes alprogramok arányát illeti, én úgy érzékelem, a közoktatási tan­könyvekre fordítandó rész kicsit ke­vés. Hiszen a felsőoktatás az elmúlt években valamivel „jobban voh el­eresztve". Talán a könyvtár rovására 1991 1992 1993 tetlasftsz­szegMFt közoktatás sp. Maflátok nWkül tanulók száma ezeilóben átlagos tankónyvl támogatás FW6 650 560 1653 339 1227 715 1617 *42 1818 1082 1510 717 A tankönyvi támogatás Összehasonlító adatai (1991 -1993) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 Asuthnimlltát 1991 1992 1993 I tsfjasótszsg MR □ tóztáffltásip Mafla** néká I anáflk számi tz*tft*i I tflagos tmtónjV támogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom