Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)

1993-09-01 / 8525. szám

A legkritikusabb időkben is...

Eckhardt Tibor a Magyar Nemzetben

Magyar Nennet, 1993.8.25

Ma ötvenöt esztendeje került utcára Petőfi Sándor Nemzeti dalának betűtípusaival szedett fejléccel a Magyar Nemzet első száma. A lap, amely a magyar függetlenségi gondolat, a szabadságeszmény és az antinácizmus legmarkánsabb orgánuma volt a háborús időkben, magas színvonalú szellemi táplálékot adott a haza sorsáért őszintén aggódó olvasóknak, előfizetőknek. Természetes módon közel állt az akkori demokratikus ellenzéki pártokhoz, így a Független Kisgazdapárthoz is. Az egykori pártvezér - Eckhardt Tibor - már az alapítás idején is sok segítséget nyújtott Pethő Sándornak, majd a megjelenést követően számos, országos érdeklődést kiváltó vezércikkel gazdagította, formálta a lap színes arculatát.

A Magyar Nemzet mindig részletesen tudósított az akkori kisgazdapárt rendezvényeiről, és kitüntető figyelemmel kísérte a pártvezér Eckhardt Tibor megnyilatkozásait, akár a parlamentben hangoztak el azok, akár népgyűlésen, akár valamilyen - akkoriban a politikai élet jeles fórumainak számító - társas vacsorán. A lap és a párt, valamint annak markáns vezetője a legegységesebbek a parancsuralmi törekvések elutasításában, a náci gondolatokkal szembeni heves ellenállásban, valamint az ezzel szembeni küzdelemben t és a sajtószabadság megvédésében voltak. Bár a Magyar Nemzet a konzervatív értékeket is őrizte, ez a legkevésbé sem gátolta abban, hogy helyet adjon a Kisgazdapárt demagógiától mentes földreformtörekvéseinek és Eckhardt Tibor ezzel kapcsolatos megnyilatkozásainak.

A lap már az induló számban íra pártról, hírí adva arról, hogy az országos nagyválasztmány határozata értelmében Eckhardt Tibor a pártszervezési kérdésekkel saját maga foglalkozik, amelynek legyében az év nyarának kezdetén egymás után kereste fel a Kisgazdapárt összes vármegyei szervezetét, és zártkörű üléseken ismertette velük a pártszervezés feladatait. Bőven foglalkozott a lap Eckhardtnak a sajtószabadsággal kapcsolatos állásfoglalásaival. A csodaszarvasos mozgalom megalakulását követő egyik, Gellért szállóbeli szűkebb összejövetelről az 1939. január 20-i számában számolt be az újság, és a kisgazdapárti pártvezető beszédéből a népképviseleti elvet, a gondolatszabadságot és az ezeket szabadon hirdető sajtó fontosságát emelte ki. Még markánsabban fogalmazódott meg mindez az 1940. augusztus 25-i kecskeméti beszédben, amelyről a Magyar Nemzet - szokásához híven - igen részletesen tudósított. Az ottani hallgatóság, illetve a lap olvasói érezték, hogy a

* 0- _L. C

háború második évében, a hazai nácik bomlasztó tevékenysége idején, az ötödik hadoszlop támadásai során milyen töltetűek voltak ezek a mondatok: „A nemzeti szabadság pedig elpusztíthatatlan kincse az emberiségnek. A nemzeti szabadság mellett lehet csak függetlennek lenni, és függetlennek kell nekünk maradnunk kifelé és befelé egyaránt."

Élesen lépett fel Eckhardt a volksbundista törekvésekkel szemben is. A lap teljes oldalt szentelt 1939. március 28-án az azt megelőző húsvéti három gyűléséről, amelye ket Lengyeltótiban, Szekszárdon és Faddon tartott. Szekszárdon ezeket

mondta Eckhardt: „...nyíltsággal szólok a német kérdésről is. Ebben a vármegyében, ahol hosszú évszázadokon keresztül magyarok és németek mindig jó egyetértésben éllek, nagyon szeretném, ha a magyarok és a németek között újból helyreállítható volna a test\'éri egyetértés. Ez a föld, akár magyarok, akár németek laknak rajta, a magyar hazának földje. Amikor mi a népiség tiszteletét német polgártársaink számára követeljük, ugyanakkor követeljük a magyar államhűséget is mindenkitől, aki ennek a szent hazának a földjén él, tehát a népiség hűségét a magyar államisághoz is."

Széles teret adott az újság a Kisgazdapárt és annak vezetője földreformjavaslatainak is. Az 1939. március 28-i szám háromhasábos címe: „A föld népe a nemzet fundamentuma - hirdette Eckhardt három dunántúli beszédében." Húsvét vasárnapján Lengyeltótiban a telepítési törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának megkezdését, majd ezeket mondotta: „Nem ellenzéki gáncsoskodás, amikor azt mondom, hogy hárommillió holdon nyomban meg kell kezdeni a földbirtokreformot és öt éven belül be is kell fejezni. Évi 600 000 holdat kell a föld népének tulajdonába adni, szemben a kormány javaslatával, amely ennyi föld kiosztásához legalább harminc évet igényel. A különbség a mi politikánk és a kormány politikája között éppen abban áll" - emelte ki egyebek között ezeket a gondolatokat Eckhardt beszédéből a lap, majd nem feledkezett meg a pártvezérnek azokról a szavairól sem, amelyek határozottan leszögezték, hogy „szemben állunk a kormány politikájával, de szemben állunk a nyilas politikával is".

Az ezt követő, május 2-i számban háromhasábos, részletes beszámolót találhatott az olvasó Eckhardtnak a Kisgazdapárt nagyválas/t mányi ülésén elhangzott beszédéből. „A népi politika kiindulópontja - mondotta - a földkérdés becsületes megoldása”, majd hivatkozott a Kaposváron alig egy évvel azelőtt meghirdetett hatpontos javaslatára; a nemzet felemelkedésének zálogául a magyar gazdatársadalom polgároso dását jelölte meg, amit egy szemléletes külhoni példával is bizonyított. Utalt a finn miniszterelnök akkor néhány hete történt budapesti látogatására, amelynek során az elmondotta, hogy Finnországban, amikor a bolsevik orosz katonaság oda betört, az a rész, amely feltétlen hű maradt hazájához és szembefordult a bolsevista oroszokkal, az a 110 000 kisgazda volt, akiket nem lehetett megingatni hazafias magatartásukban.

Se szeri, se száma a korabeli Magyar Nemzetben Eckhardt Tibor megnyilatkozásainak, a róla szóló cikkeknek, írásoknak. Különös figyelmet fordított a lap Imrédy 1938. november 23-i bukására, amelyhez az akkori Kisgazdapárt parlamenti képviselői szavazataikkal, Eckhardt Tibor pedig nagy hatású beszédével jelentősen járultak hozzá. Az újság hűen adta vissza a híres kormánybuktató ülés lefolyását; a nyilasok és a kormánypárt szélsőjobbján elhelyezkedők - Rajniss Ferenc, Baross Endre és Zsindely Ferenc - közbekiabálásait. „Hogyan zajlott le a képviselőház kormánybuktató ülése" címmel külön is beszámolt a hírneves ülés atmoszférájáról, hangulatáról. Egyebek között ezeket írta: „Eckhardt Tibor volt az, akinek legvilágosabban sikerült megadnia a mai helyzet diagnózisát. Tökéletes mérséklettel és hibátlan önmérséklettel beszélt." Egyébként a Magyar Nemzetnek ez a cikke idézte Bethlen István híresen maliciózus, de végtére is igaz mondását, amely szerint „az utolsó évtizedek legalkotmányosabb miniszterelnöke Imrédy Béla, mert íme ő a parlamentben bukott meg".

A lap sokat foglalkozott azzal az áldozatos, fáradhatatlan munkával, amelyet Eckhardt az 1939. májusi