Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

Népszabadság, 1993.7.30 Megcsapolják az életszínvonalat Az ENSZ-rangsor 2H. helyén - A Világbank pazarló országnak kiáltott ki bennünket Az emberi erőforrások fejlettsé­gét bemutató legutóbbi ENSZ- rangsor 28. helyén állunk. Ke­­let-Közép-Európában egyedül - az azóta megszűnt - Csehszlo­vákia előz meg bennünket, két hellyel Belülről nézve azonban egyáltalán nem így fest. Az el­múlt éveket jellemző adatok ag­gasztó helyzetet mutatnak, és a trendek sem kedveznek ne­künk. Életszínvonalunkra a gyors zuhanás vár, ha nem fi­gyelünk az intő jelekre. Magyarországon száz aktív kereső 143 embert kénytelen eltartani. Ebből 16 munkanél­küli. 68 gyermek. 59 nyugdíjas. Egyes szakértők szerint ez az erők végső kiszipolyozásának határa A többi közt emiatt erősödik a nyugdíjkorhatár fel­emelését szorgalmazó lobby. A parlament év eleji döntése, hogy 1995-től megkezdik a női’ korhatár kétévenkénti feleme­lését már mutatja: a népesség­­eloreszámitások válságintéz­kedések sorát sürgetik. Csak­hogy. miközben a kormány pótköltségvetést nyújt be - közben megemeli á forgalmi adót és más, a lakossági jöve­delmek megfejését szolgáló csa­lafintaságokon is töri a fejét - egyre hangosabban kiabálják a háttérből, hogy mindezt már csak az állásban lévőktől lehet elvenni. Az ö terheiket azonban jó! mutatja bevezető példánk, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal mutatott ki egy év eleji tanulmányában. Alacsony bérek A kormányzat azonban hiányzó anyagi erőforrásait a lakossággal szeretné pótolni. Fokozatosan csökkenő GDP mellett úgy tudnak a szociális célú közkiadások lépést tartani az inflációval, hogy - nem lé­vén társadalmi többlettermelés - vagy az ellátások színvonalát keli csökkenteni, vagv mind többet elvonni járulékokban és adókban az aktívaktól. A nettó keresettömeg 1991-ben az elő­ző évhez képest 118 százalékos volt. ugyanez 1993-ban várha­tóan már csak 109-110 száza­­lek lesz. A bruttó átlagkereset növekménye 124,1% volt, az idén a tervek szerint 116-117 százalékos lesz. A fogyasztói árszínvonal ugyanezekben az években 135. illetve 116-119 százalékra nő az előző évhez képest. Az egy főre jutó reáljö­vedelem 1991-re 96,4 százalék­ra csökkent, az idén ezt 97-98 százalékra becsülik. Az idei adatok azonban igen opti­mistára sikerültek. Tegyük A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI » ./ nr 1992 I*»1992191 1993/92 «Hér* MM Kfatiék Keresetek Bérjellegű jövedelmek Mezógazdasagi kistermelésből szérmazó jövedelem Egyéb vállalkozói jövedelem Pénzbeli munkajövedelem összesen Pénzbeli társadalmi jövedelem Egyéb jövedelem Bruttó pénzjövedelem összesen Jövedelemelvonások Nettó pénzjövedelem Természetbeni munkajövedelmek Természetbeni társadalmi jövedelmek Természetbeni jövedelmek összesen RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM ÖSSZESEN Lakosság nemzeti fogyasztása Megtakarítás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Ebből: Lakás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Pénzmegtakarítás- a rendelkezésre álló jövedelem %-ában 654,0 927,5 1011,0 108.6 109.0 143,1 166.0 234,0 130,0 125.8 23,0 25,0 30,0 108,7 120.0 151,6 190.0 232,0 125,3 122,1 1171,7 1328,5 1507,0 113,4 113.4 441,4 544,0 663,7 123,2 122,0 155,0 166,1 186.3 107,2 112.2 1768,1 2038.6 2357,0 115,3 115,6 304.6 363,4 428,3 119,3 117.9 1463,5 1675,2 1928,7 114,5 115,1 55,0 70,2 84,6 127,6 120,5 301,4 345,0 379,5 114,5 110.0 356,4 415,2 464,1 116,5 111.8 1819,9 2090.4 2392,8 114,9 114.5 1538.7 1808,6 2120,1 117,5 117,2 281,2 281,8 272,7 100,2 96.8 15,5 13,5 11,4 i-29,2 45,8 48,7-156.8 106.3-1,6 2,2 2,0 310,4 236,0 224.0 76,0 94.9 17,1 11,3 9,4 ezert mögé azt is, hogy például a munkanélküliek 1991. évi 227 ezres átlaga ebben az év­ben 820-830 ezerre nő. A GDP-t is érdemes megnézni. Az előző évhez képest például 1991-ben 88.1. 1992-ben pedig 95,0 szá­zalék volt reálértéken. Hogyan alakulnak ezzel szemben például a családok tá­mogatásai? Amíg 1980-ban családi pótlékra a GDP 1,9 szá­zalékát költötték, 1991-ben már 3.3 százalékot. Közben a családi pótlékban részesülő családok száma csaknem 50 százalékkal nőtt. Az átlagos családi pótlék 1980-ban az át­lagbér 24,4 százalékát tette ki, 1991-re ez már elérte a 43,4 százalékot Ez utóbbi azt mu­tatja, hogy a családi pótlék összege gyorsabban nőtt, mint a bér. J övé re valószínűleg meg­áll ez a folyamat, mert az elő­rejelzések szerint a családi pót­lékra jutó keret egy fillérrel sem növekszik. Az egy keresőre jutó reálbér az utóbbi években fokozatosan csökkent. Az előző év százalé­kában ez 1991-ben 92, 1992- ben 97 százalék volt. Erre az évre optimista jóslatok 99-100 százalékot kalkuláltak. A má­sodik félévi forgalmiadó-eme­­lés mellett ebben aligha lehet már hinni A bér egyébként Magyaror­szágon híresen alacsony. A 25 ezer forintos átlagbérből nem lehet fényűzően élni. Ha a köz­terheket nem vonjuk le, egy hamburgerért 36 percet, egy ki­ló kenyérért 24 percet, egy gar­zonlakás fenntartásáért 25 órát kell dolgozni. Ha valaki garzon­lakást szeretne venni, azért leg­alább öt évet kell dolgoznia. Egy használt nyugati kocsiért minimum 2 évet kell hajtani. Ha a közterhek és rezsiköltségek megfizetése után megmaradó jövedelemrésszel kalkulálunk, egy hamburgerért 75 percet, egy kiló kenyérért 50 percet, egy garzonlakás fenntartásáért 55 órát kell dolgozni. A kislakás vásárlásának költségéért tíz évig kell robotolni, a használt nyugati autó ára is legfeljebb négy-hat év alatt jön össze. A lecsúszás fenyegetése ' A jövedelemfelhasználás szer­kezete is szemléletesen változik. Az aktív háztartásokban 1989- ben az egy főre jutó személyes kiadások 29,8 százalékát élelmi­szerre, 8,8 százalékát ruházko­dásra, 19,7 százalékát egyéb fo­gyasztási cikkekre fordították. Nagy értékű tartós javakra 10,5, lakásépítésre 11.3 százalékot költöttek. Ugyanezek az ará­nyok két évvel később így fes­tettek: 31,5 százalék ment élel­miszerre, 9,3 ruházkodásra, egyéb fogyasztási cikkre 23.7 százalék, nagy értékű tartós ja­vakra 6,0 százalék jutott, míg lakásépítésre 7,8 százalék. A lecsúszás nemcsak a jó­részt létminimum körül élő nyugdíjasokat, hanem az aktiv háztartásokat is fenyegeti, kö­zülük is főként a kisgyerekei ­ket. Számuk meghaladja a fe'­­milliót. ez tehát családonként három fővel számolva 1.5 mil­lió ember vészhelyzetet jelenti Az aktiv keresőknek körülbelül 40 százaléka az alsó jövedelmi határok körül keres, s ez őket a létminimum szintű fogyasztás közelében tartja. Erre utal az is, hogy az Érdekegyeztető Ta­nácsban tavaly év végen a 9000 forintos minimálbérben tudtak csak megegyezni, miközben minden tárgyaló fél tudja, hogy az összegnek már régen a 10 ezer fölött kellene jarnia Négymillió olyan magyar ál­lampolgár van tehat. akik rendszeresen szembenéznek a szűkös táplálkozással, akiknél az állami szociális gor.doskodó­­sa lehet az egyetlen segi’ség. Ebben azonban tűi sokra nem számíthatnak. A támogatási összegeket az idén eleibe lépett szociális törvény igen alacso­nyan szabja meg és a feltételei erősen a rászorultságtól függe­nek Valamilyen fajta ellátásra egyébként 1990-ben körülbelül 600 ezer ember szorult. 1993-ra ez az adat egyes becslések sze­rint megközelíti maid az egy­milliót is. A magyar népesség ! körülbelül 10 százalékát szo­ciálisan gondozni kell. amely­hez egy erősen toldozott-foldo­­zott, számos lyukkal tátongó szociális hálót tudunk csak ki­feszíteni. Rendszeres szociális segélyt 1980-ban még 51 ezren kaptak, 1989-ben mór csak 4c ezren. Szociális étkeztetést

Next

/
Oldalképek
Tartalom