Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Magyar Nemzet, 1993.7.30 20 Támogatásnövelés helyett árrendezést? Nem működik az agrárpiac (Munkatársuntól) Demonstrációkat esetleg tüntetéseket helyezett kilátásba a Magyar Agrárkamara elnökségi ülését követő tegnapi sajtótájékoztatón dr. Mészáros Gyula, a szervezet igazgatója, ha nem rendeződik hamarosan az ágazat helyzete. Mint elmondta: „Alulról jövő kezdeményezésről van szó, amely a végső elkeseredésből fakad”. A szervezet elnöksége értékelte a kormány és a mezőgazdasági érdekképviseletek közötti tárgyalások erdeményét, és összefoglalta javaslatait az agrárválság felszámolására. Az igazgató kifejtette: Még a jelenleg az ágazat támogatására fordított összeg is elengendő lenne a gondok kezelésére, azonban stratégiai döntésekre van szükség nem pedig „tűzoltás” jellegű beavatkozásokra. A mezőgazdaság jövedelmi helyzetét illetően nem sikerült megállapodni a kormánnyal, ám elsősorban ezt kell rendezni, nem lehet ugyanis bármi áron fenntartani a veszteséges termelést. (Folytatás a 9. oldalon) (Folytatás az I. oldalról) Az élelmiszer-előállítás jövedelmezőségét elsősorban az árak rendezésével kell biztosítani, nem pedig a támogatások növelésével. A kormány felértékelő árfolyam-politikája az exporttámogatásokkal összemérhető kárt okozott a mezőgazdaságnak, három év alatt 50 milliárd forintot. Mészáros Gyula nyugat-európai viszonylatban példátlannak nevezte az élelmiszereket sújtó áfa mértékét. A kamara elengedhetetlennek tartja az ellenzék bevonását az agrárágazatot érintő hosszú távú döntésekbe, mivel szeretnék elkerülni ezek újratárgyalását az 1994-es választások után. Lapunknak válaszolva dr. Körösi Imre, a kamara elnöke elmondta: Nem működik az agrárpiac, az agrárpiaci rendtartási törvény keretében kellene garanciát vállalni egy olyan árra, amely biztosítaná, hogy ne legyen veszteséges az élelmiszerbúza, a takarmánykukorica és a tej termelése. Jövőre ez a három termékből álló kör kiszélesedik a szarvasmarhával és a sertéshússal Jelenleg azonban az árak nem fedezik a költségeket, ami rövid távon a tőke feléléséhez vezet, hosszabb távon pedig a termelés drasztikus csökkenését jelenti. Az idei év „kimagaslóan” alacsony gabonahozamai (van olyan gazdaság, ahol a búza hektáronkénti 50 mázsás hozama 17-18 mázsára csökkent) a termelők pénzügyi nehézségeire vezethetők vissza, mint inkább az aszályra - fejtette ki Körösi Imre. Csökkent az állatállomány és ezzel a szerves trágya mennyisége, a műtrágyaárak pedig megugrottak. A gazdaságok így kevesebbet költenek a talajelőkészítésre, ez pedig jelentkezik a terméshozamokban. Bár ezt már sokszor kilátásba helyezték, de a termelés-visszaesés olyan mértékű lehet, hogy veszélybe kerülhet az ország önellátása mezőgazdasági termékekből. Eddig ez azért nem következett be, mert bár csökkent az ágazat kibocsátása, de visszaesett az állatállomány is, és néhány év alatt 40 százalékkal mérséklődött az élelmiszer-fogyasztás. Az ágazat termelésének visszaesése miatt az ország nem tudta kihasználni az Európai Közösség társulási szerződésében biztosított kvótákat sem. Az élelmiszer-behozatallal kapcsolatban az elnök elmondta: szorgalmazzák a piacvédelmet akár az import mennyiségi korlátozásával, akár más eszközzel. Nem elsődlegesen az a fontos, hogy a külföldi áruk ne léphessék át a határt, de legalább a behozatal lefölözését kellene elérni, és a befolyt összeget az ágazat támogatására fordítani. Czirják Imre
