Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Új Magyarország, 1993.7.31 r* r. Mi hangzott el Los Angelesben? A Magyar Fórum e heti számának első oldaláról: „Következő lapszámunkban pontot kívánunk tenni a Magyar Köztársaság külügyminisztere és a Magyar Fórum között kibontakozott vita végére, melyet Jeszenszky Géza a kaliforniai Rassidon Hotelben Csurka Istvánnal i kapcsolatos kijelentései váltottak ki. A helyszínen készített hangfelvételekből és a rendelkezésünkre álló tanúvallomásokból pontosan nyomon követhető, hogy Csurka István képviselő töredékét sem idézte annak, amit önmagára nézve sérelmesnek tart a külügyminiszter kijelentései közül.” A Magyar Fórum jelzett öszszeállítását megelőzendő .Jeszenszky Géza külügyminiszter cikket írt lapunk számára, amelyet a 6._oldalon közlünk. Csurka úgy beszél, mint egy részeg A Magyar Fórum című heti£ \ lap július 29-i száma a címoldalon bejelentette, hogy (következő lapszámában) „pontot kívánunk tenni a Magyar Köztársaság külügyminisztere és a Magyar Fórum kozott kibontakozott vita végére, melyet Jeszenszky Géza a kaliforniai Rassídon Hotelben Csurka Istvánnal kapcsolatos kijelentései váltottak ki. A helyszínen készített hangfelvételekből és a rendelkezésünkre álló tanúvallomásokból" bemutatva, hogy mely kijelentéseim sértették Csurka Istvánt. Csurka István között és köztem nem személyi, hanem poli- j tikai vita áll fönn. Szerintem ő szerencsétlen módon rossz útra tévedt. Szerinte én a miniszterelnökkel együtt helytelenül nyugati orientációt követek, és fölöslegesen törekszem a magyar kisebbségek jogait az európai demokráciák segítségével, a szomszédos országokkal a lehetőségig együttműködve biztosítani. E nézetkülönbség magyarázza, hogy Csurka hetilapja ez év május 20-i számában - egy útszéli hangú kaliforniai magyar lapocska alapján - miért eltorzítva és hamisan idézte az 1993. március 26-án Los Angelesben a (helyesen) Radisson Szállóban elmondott szavaimat, s hogy az elmúlt hónapokban a magyar külpolitikát folyamatosan a legélesebb hangon, a tényéktől, lehetőségektől és eredményektől teljesen elszakadva támadja. Én megkíséreltem a Magyar Fórum hasábjain válaszolni, ezt nem közölték, most pedig úgy kívánják „lezárni" a vitát, hogy a két és fél órás, természetesen szabadon elmondott előadás egyes részeit idézik, feltehetően kiegészítve néhány szubjektív kommentárral. Nem szívesen bolygatok gyógyuló sebeket, nem szívesen idézem föl ismét, amit az aggódó amerikai magyaroknak el kellett mondanom, de a most bejelentett közlés erre rákényszerít. Előadásom első felét egy másik kaliforniai magyar fap, az Amerikai Magyar Hírlap Beszélgetés régi barátokkal az ország ügyeiről címmel ez év április 2-i •és 9-i számában közölte, akit érdekel, szívesen rendelkezésére bocsátom. Az előadás elején a magyar sajtó egyes orgánumainak gyökeresen eltérő szemléletéről, megközelítési módjáról beszéltém, majd szóltam a délszláv válságról, és ezzel kapcsolatban a 350 ezerre fogyott magyar kisebbség tragikus helyzetéről. Kiemeltem a magyarországi politikai stabilitás fontosságát, különös tekintettel a környező államok viszonyaira. Ezután kitértem az előzd rendszertől örökölt gazdasági helyzetré, maid röviden elemeztem a társadalom különböző rétegeinek mai helyzetét. Beszédem befejező részében szóltam a sajtó szerepéről azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltozás útvesztőjében milyen jelentősége van a társadalom korrekt tájékoztatásának. Az előadás befejező részének hiteles, csak stilánsan átfésült szövege a következő: „A határqn túli magyarság képviselői állandóan kérték, hogy tegyünk már valamit, hogy a rádió és tévé valami mást mondjon, mert a 80-as években a Kossuth rádiót hallgatták, az adott reményt. Most elzárják a rádiót, mert az azt mondja, nogy nincs remény. Megbocsáthatatlan, ha bárki bármilyen politikai megfontolásból a nemzet életerejét, önbizalmát, reményét kívánja aláásni. Ez most végre változni fog, de nem azért, mert a magyar kormány rátette a kezét a Rádióra és a TV-re. Egy kormány által ellenőrzött Rádió és TV a demokráciában irreális, ráadásul csak unalmas lehetne. De az a két ember, akit a pártok - beleértve a saját pártomat, az ellenzéket és Csurka Istvánt - támogatott (Gombárt Csurka különösen támogatta), és elnöknek jelölt, ezek az emberek - én maam nem is tudom, hogy miért, ogyan, de óriási csalódást okoztak. Különösen áll ez Hankiss esetében, akit magam is régóta ismetrem és becsültem. lombár esetében, aki „reformkommunista" volt, talán van magyarázat, hogy ő ellenzéki hangulatot akart a rádióban támogatni. Ezt meg lehet magyarázni, még ha megbocsátani nem is - hiszen a Rádiót közpénzből tartják fenn, a magyar adófizetők pénzéből. Csakis pártatlan rádiónak és televíziónak szabad lennie. Arra, hogy Hankiss hogy került ilyen helyzetbe,' én csak pletykákat tudnék mondani, amiket nem mondok. Mindez azonban változni fog, mert a törvényes kereteket betartva ennek a két embernek a helyzete lehetetlenné vált, ők maguk is belátták ezt, lemondtak, bár az elnök úr ezt még nem akarja elfogadni, aláírni. De két kinevezett alelnök van a Rádió és a Televízió élén, és minden remény megvan, hogy ezek korrekt módon megpróbálják a cneglévő emberanyaggal (ami nagyon vegyes), biztosítani azt, hogy a valóságnak megtelelő módon, a valóságot minden oldalról bemutató tájékoztatás legyen. Csak illusztrációképpen hadd mondjam el azt, hogy a magyar tévében a magyar külohtikát érdemben három even eresztől nem volt módom bemutatni, elmagyarázni. A japan tévében volt flórám (nagyon jól felkészült kérdezővel), hogy elmagyarázzam a magyar és a közép-európai helyzetet. Bizonyos, hogy ha elfogadjuk azt a jó tanácsot, hogy rendőrrel vezettessük ki a Televízió elnökét, akkor ellentétbe kerültünk volna saját elveinkkel, és akkor kaptunk volna bőven kritikákat. Magyarországnak igazán szüksége van a világ jóindulatára, mert ha ez nincs, ha Magyarország nem élvezi a Nyugat töretlen bizalmát, akkor minket a környező szomszédok valóban képesek fenyegetni... Antall József 1989 októberében, amikor megválasztották, mondott egy rövid beszédet, és ijesztő, hogy mennyire jól előrelátta a jóvót: „A magyar politikának, mint annyi nép politikájának, van három nagy veszélye, három gyenge pontja: az elsó az opportunizmus, a gyávaság... a második nagy hibája ennek az országnak, ennek a népnek a doktrinerség... a harmadik nagy veszély, ami mindig előfordult, és szeretném hinni, hogy a MDF-nek soha nem lesz sajátja, a kocsmapolitika, egymás uberolása, az a politika, amikor megelégszünk azzal, hogy jó nagyokat mondunk, és az a bátrabb, aki nagyobbat mond." Ez történt az MDF-ben, sajnos bejött a kocsmapolitika. Ki képvisel kocsmapolitikát? Csurka István Csurka Istvánt én a 60-as evek elején ismertem meg, nem személyesen, hanem íróként, évfolyamtársaimnak mutattam be, hogy milyen remek írás jelent meg az egyik újságban, a Tiszatájban vagy az Új írásban. „Az uszálykormányos^ című írása - most is emlékszem rá - a kommunista rendszer kitűnő, finom kritikája volt. Később a Magyar Nemzetben a „Nehézfiú" ragyogó írásokban szólalt meg, leplezve, de mégis mindenki értette, mi volt a mondanivalója 193o 25. évfordulóján egy csodálatos esszében - „Modern szüreti ima" - emlékezett meg a forradalomról. (Akkor váltották le ennek utána a Magyar Nemzet főszerkesztőjét azért, mert nem vette észre, hogy ez az írás megjelent.) Amikor az 1980-as évek derekán Magyarországon i> megindult az egvre nyíltabb politizálás, Csurka berobbant a közéletbe az úgynevezett sza-Ml hangzott el Los Angelesben?