Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Pesti Hírlap, 1993.8.23 X REFORMÁTUS KONFERENCIA SZÁRSZÓN Hittel és felelősséggel Hit és felelősség címmel rendezett református értelmiségi konferenciát a Magyarországi Református Egyház péntektől vasárnapig, az 1943. évi Szárszói Találkozó 50. évfordulójának emlékére. E rendezvény teljesen független a Püsld Sándor által rendezendő, e héten sorra kerülő eseménytől, bár a zárónapra — amelyen Tőkés László hirdetett igét — meghívták a népi- értelmiségi tanácskozás képviselőit is. élhetés reményében vágytak a politikai változásra. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a ma feladatai között említette, hogy — a hívek fel-JOÚ ISTVÁN Az államtól nemrég visszakapott Soli Deo Glória konferenciatelepen Borbdndi Gyula müncheni történész idézte fel a ’43-beli, háborús Magyarország politikai-«stony»«, JTtn, ^tí^'Sán3ft,^TOl(5giaTxaTiár az elemezte, miként látta a Ra vasz László püspök vezető korabeli egyház a bekövetke ző háborús vereséget és kö vetkezményeit. Kitér; arra hogy a kálvini egyház megpró hálta az elsősorban a fasizmus tói rettegő Nyugat fi gyeimé felhívni arra, mi várható az or szág szovjet zónába kerülésétől A mai magyar társadalom hely relével kapcsolatban Kolosi Ta más szociológus megállapította hogy miénk a leganyagiasab ban gondolkozó nemzet a tér ségben. Rámutatott a konflik tusra: gazdasági válság nyo mán érkezett a rend szerváltozás, miközben az cm berek legfőképpen a jobb meg elősségtudatának fölkeltésével — meg kell teremteni az anyagi függedenséget az államtól. A)ánlása szerint az egyház elmúlt rendszerbeli hibáit szeretettel meg kell bocsátanunk. A konferencián nagy hangsúlyt kapott, hogy a református egyház visszavárja értelmiségét. Kálmán Attila művelődésügyi államtitkár, a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka úgy képzeli el a jól működő gyülekezeteket, hogy a lelkipásztort, az érlel miséget is magába .foglaló presbitéri ‘’Határozottal» ban segíti munká jában. Szerinte, illúzió olyan szerepet szánni az egyháznak, mint a háború előtt. A reformátusság egyébként is kiseboség hazánkban — de a magyar szellem- i életben nem az Cune Mihály iroda lomtörténésznek, a Dunamelléki Re forrná tus Egyház kerület fógondno kának szavai ezze csengtek össze Szárszó jelképe ; nép, az irodaion és a reformátu egyház gyümölcsöző találkozásának. A konferencia szünetében megkérdeztük Albert Gábor írótól, a szárszói kuratórium tagjától, miért szükséges az állam és az egyház anyagi kapcsolatán változtatni. Albert Gábor a múlt nagy hátrányának nevezte, hogy az anyagi kiszolgáltatottság mian oly módon kellett az egyháznak alkalmazkodnia a politikához, hogy az kárára volt a krisztus parancs teljesliésé‘-»ek, Az lr^zerim a refbrmá• tus ’egyháznak a távlatr-nemzeti stratégiába bele szabad szólnia, a napi politikai harcokba azonban nem. Kérdésünkre, hogy hasonló okokból különül-e el a véget érő református, és a kezdődő Püski-féle konferencia, Albert így felelt: — '45-ban Püski Sándorék is résztvettek a református egyház mellett a Magyar Élet tábor megszervezésében. ók most sokkal nagyobb szabású rendezvényen kívánnak eszmét cserélni* míg a református egyház úgy érezte, hogy neki a hit, felelősség és a református értelmiség problémáira kell összpontosítania.
