Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
Népszabadság, 1993.7.30 Gyógyszerkompromisszum az Egyesült Államokkal WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tető alá került a szellemi tulajdon védelméről szóló amerikaimagyar megállapodás. Bár a washingtoni tárgyalások finisében még hosszabbítani kellett. igv Balás Péter, a magyar szakértői küldöttség vezetője csak később tudott elutazni. Csütörtökre virradóra sikerült véglegesíteni a lényeges gazdasági érdekeket és jogi kérdéseket érintő egyezmény szövegét. Ezzel elhárult a veszély, hogy az Egyesült Államok - az alkufolyamat csaknem három esztendeje után türelmét vesztve - kereskedelempolitikai megtorló intézkedéseket léptessen életbe hazánk ellen. A hivatalos aláírásra feltehetően a nyári szünet után kerül sor, valószínűleg Washingtonban. A megállapodások kormányközi jellegűek, az aláírók az illetékes kormánytagok lesznek: Kádár Béla miniszter és Mickey Kantor, elnöki nemzetközi kereskedelmi megbízott, akiknek közelmúltbeli tárgyalásai nagymértékben hozzájárultak a szakértői munka sikeres befejezéséhez. Mint Furulyás Ferenc követ, hazánk washingtoni kereskedelmi képviseletének vezetője elmondta, a szabadalmakra, szerzői jogokra és védjegyekre kiterjedő átfogó megállapodás tartalma mindkét fél számára megnyugtató lehet. Ez vonatkozik a legvitatottabb témakörré, a gyógyszerszabadalmakra is. Magyarország - mint már az EK irányában is - vállalta, hogy a gyártási eljárás mellett áttér a termékek szabadalmaztatására. s az erről szóló törvényjavaslatot még az idén az Országgyűlés elé terjeszti. Fontos körülmény, hogy a megállapodás figyelembe veszi a nehéz helyzetben lévő magyar gyógyszeripar helyzetét, és a régi szabályok szerint már gyártott, illetve forgalmazott termékeket mentesíti az egyezmény következményei alól A video- és komputerprogramokra is kiterjedő szerzői jogoknál a megállapodás voltaképpen azokat a kötelezettségeket erősíti meg. amelyeket Magyarország nemzetközi szerződésekben már vállalt. Bár köztudomású, hogy a szellemi \ termékek védelmet az Egyesült Államok szorgalmazta, érdekessége az egyezségnek, hogy az egyben a magyar hangfelvetelgyártók szerzői jogait is megerősíti, jeléül annak, hogy itt i „kétirányú utcáról" van szó Megnyugvással fogadhatja a megállapodás hírét a gyógyszeripar. Az a tény, hogy csak az 1987. január 1-je után bejelentett amerikai szabadalmak élveznek védelmet, tehát a korábbiak nem, azért jó hir az iparág számára, mert így az amerikat szabadalmi védettség nem veszélyezteti azokat a kutatás-fejlesztési, témákat, amelyeken a magyar gyógyszergyárakban ma még dolgoznak. Ha ugyanis ezekkel - a termékszabadalomra való átállás miatt - fel kellett volna hagyni, jelentős befektetések vesztek volna kárba, amelyekből igy mégiscsak gyógyszer lehet. Mindemellett a megállapodás fordulópont a magyar gyógyszeripar számára: a termékszabadalomra való átállás a korábbi eljárásszabadalmi rendszer helyett gyökeresen más feltételeket állit a magyar ipar zászlóshajójának számító gyógyszeripar elé. Mert bár a már ma is gyártott készítmények változatlanul forgalomban maradhatnak, a világon megjelenő új készítményeket már nem lehet új eljárások kidolgozásával itthon is gyártani, hanem vagy a licencet, vagy magát a készítményt kell drága pénzen megvenni. Jelentős exportsikereket pedig csak a magyar kutatások alapján készült, eredeti készítményekkel - mint a Cavinton, a Jumex, vagy az Ipriflavon - lehet elérni. Ilyen azonban egyelőre kevés akad. Az originális szerek kifejlesztése igen sok pénzt igényel, ezért erre a kihívásra alighanem csak a privatizáció gyorsításával lehet választ adni - amit egyébként egyes szakértők szerint éppen a termékszabadalmi rendszerre való áttérés könnyít meg. KJ.
