Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-31 / 8524. szám
Magyar Hírlap, 1993.8.24 f-0 O KJ A NAP INTERJÚJA Boross Péter belügyminiszterrel Nagy hiba volna, ha a rendőrségi törvény nem születne meg A belügyminiszter ma nem utasíthatja a rendőrséget, de ez a szabályozás alkotmányellenes, hiszen nem érvényesülhet a kormányzati felelősség. Lehetséges persze az is, hogy kijelentjük: a belügy miniszter rendőrségi ügyben nem interpellálható. De akkor ki álljon a parlament elé? — mondta lapunk kérdésére Boross Péter. A belügyminisztertől azt is megtudtuk, hogy reményei szerint októberben végre megkezdődhet a rendőrségi törvény parlamenti vitája. — Az MDF állást foglalt arról, hogy szorgalmazza a rendőrségi törvény mielőbbi vitáját. Ön erről miként vélekedik? — Magam is ezt szeretném, de az őszi parlamenti ciklusban „összeveszekszenek" egymással a törvényjavaslatok. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a gazdasági joganyagot sem lehet elhalasztani. — A kormányzat állított fel valamiféle sorrendiséget? — Ami a tárca által előterjesztett javaslatokat illeti, a választójogi törvény tervezete nem túr halasztást, de szükség van az idegenrendészeti törvényre is, a rendőrségi törvény pedig már szerepel is a parlament októberi programjában. Tudjuk azonban, hogy eddig is voltak tervek, de az Országgyűlés kapacitása nem tette lehetővé az elképzelések teljesítését. Ezért a programokat havonta vagy esetleg kéthetente újra keilen tárgyalni. — A jogszabályok jó része összefügg egymással: így a rendőrségi törvény a nemzetbiztonsági töménnyel, az idegenrendészeti tön’ény a határőrizeti törvénnyel, a határőrizeti töm ény pedig a honvédelmi töménnyel. Miként képesek megfelelő összhangot teremteni a jogszabályok között, ha azokat különböző időben terjesztik elő? — Ezek a törvények valóban összefüggenek, de nem függenek egymástól. Az eredeti elképzelés is az volt, hogy először a rendőrségi törvény kerüljön a parlament elé, s azt kövesse a nemzetbiztonsági törvény. Ez utóbbit azonban még a kormány sem tárgyalta. De hasonló a helyzet a határőrizeti törvénnyel is. — Az idegenrendészeti, illene a választójogi tömény lemezeiében többé-kevésbé konszenzus van, míg a rendőrségi tömény néhány alapkérdésében továbbra sincs megegyezés. Milyen esélyt lát rá, hogy a kormányjavaslatát a parlament elfogadja? — Azt hiszem, a rendőrségi törvény kapcsán a parlamenti pártok véleménye a három évvel korábbihoz képest megváltozott. Abban legalábbis nincs érdemi vita, hogy határozott és megfelelő mozgástérrel rendelkező szervezetre van szükség. Vannak persze olyan kérdések, amelyeket egyesek ugyan rendkívül fontosnak tartanak, én azonban nem tulajdonítok kiemelt jelentőséget ezeknek. Ám azért elvitatkozgathatunk róla. Nagy hiba volna, ha a rendőrségi törvény nem születne meg. Ennél csak az lenne súlyosabb melléfogás, ha rossz kompromisszumokra alapozott jogszabályt fogadna el a parlament. — A pályázati rendszer megrovó HABIK CSABA szüntetése, a rendőrség és az önkormányzatok kapcsolata, a belügyminiszter utasítási joga — nagyjából ez a három alapvetően vitatott kérdéskör. — Az első pont alapvetően a kapitányságvezetők kinevezési rendjéről, illetve az önkormányzatok ehhez kapcsolódó vétójogáról szól. Ez ma igen rossz I konstrukció, hiszen a rendőrség-1 nél állandóságot, stabil életpályát kell biztosítani, és nem öt évre választott vezetőket kinevezni. A pályázati rendszer, illetve az önkormányzatok vétójoga nem is életszerű egy olyan hely zetben. amikor a belügyminisztert a parlamentben havonta legalább kétszer interpellálják a rendőrség tevékenysége miau. Ha pedig a felvetésekre érdemi intézkedést várnak, miként vitathatják a kinevezési jogot, illetve a miniszter utasítási jogát? A jelenlegi szabályozás emiatt alkotmányellenes is, hiszen nem érv ényesülhet a miniszteri felelősség. Lehetséges megoldás persze az is, hogy kijelentjük: a belügyminiszter rendőrségi ügyben nem interpellálható. De akkor ki álljon a parlament elé? Az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatát illetően szerencsére ma már szó sem esik arról, hogy a centralizált rendőrséget szétverjük. ugyanis az csak egészséges hierarchiában működhet. Részletkérdésekről persze lehet eszmét cserélni. •LK. (Interjúnk még vasárnap este készült, így Boross Pétert nem kérdezhettük Suha György szóvivőnek a rendőrség politikai szerepvállalásáról tett kijelentéséről, illetve a nemzetbiztonsági hivatal és a rendőrség közötti állítólagos ellentétekről. Tegnapi érdeklődésünket a BM sajtófőosztálya elhárította.)
