Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
A modernizációs tettek hiányában a nemzeti jelszavak nemzetietlen gyakorlattá, a „népi” elképzelések a kultúra elnéptelenedéséhez vezetnek. Ha az államnak közvetlen, nemcsak szavakban hangoztatott, de koncepciójából egyenesen következő valódi érdeke a kultúra ereje, a kultúra sokszínűsége és a kultúra függetlensége, akkor az államnak ezt az érdekét képviselnie kell a kultúra támogatásában és finanszírozásában is. Mik lehetnek ennek a támogatásnak a pillérei? O Világossá kell tenni, hogy mennyi kötelezettséget vállal hosszú távon az állam a kultúra egészének támogatásából. ©Az erőfeszítéseket arra kell irányi tani, hogy mindezekből a kötelezettségekből csak a legszükségesebbek maradjanak az állam közvetlen feladatellátási körében. Arra kell törekedni, hogy az állam minél előbb megszabadítsa a kultúrát önmaga közvetlen és terhes jelenlététől. ©A kultúra perszonalizáltsága, az ízlések, stílusok sokfélesége, a különböző értékek elfogadásának biztosítása olyan finanszírozási formákat kíván meg, amelyben a döntési és elosztási folyamatok egyre messzebb kerülnek az államigazgatástól, amelyben a 1 pénzek mozgása törvényesen és hosszú időre szólóan szabályozott, amelyben egyaránt részt tudnak venni az alkotók, a közvetítők és a fogyasztók képviselői. Az állami pénzek jelenlegi szétosztási mechanizmusát teljesen új formákkal és intézményekkel kell felváltani. O Létre kell hozni a Nemzeti Kulturális Alap nevű szörnyszülött helyett az államigazgatástól függetlenül működő Art Counsil típusú kulturális alapot, amely nem a minisztérium egyik főosztálya, hanem az állami mecenatúra társadalmilag ellenőrzött, független, átengedett adótípusú bevételekből gazdálkodó intézménye. Hasonló regionális típusú alapok létrehozására van szükség az önkormányzati kulturális intézmények támogatására, fenntartására. A bevételi források között egyaránt helye van a jelenlegi adóbevételek egy részének kulturális célú átadására, a kulturális szféra privatizációs bevételei feletti osztozkodásra, a nagy, speciális költségvetési bevételt jelentő forrásokból (pl. szerencsejáték) való részesedésre. Folytatni kell azt a megkezdett utat, amely a kultúra számos területén a különböző nonprofit szervezetek (alapíff&flyolt,Egyesületek) létrehozásával biztosította egy sor művészeti, közművelődési intézmény megmaradását. Az itt kialakult állami részvétel alapelveit és gyakorlatát kell felülvizsgálni, hogy ezek a szervezetek ne az éppen aktuális kormányzati elit korlátlan akaratát szolgálhassák, mindennemű ellenőrzés nélkül. 4% Helye van továbbra a kul** túrában az olyan kulturális intézményeknek, amelyek működése alapvetően költségvetési forrásokból, de nem feltétlenül csak klasszikus költségvetési intézményi működésen keresztül történhet. Itt lehet szerepe olyan új típusú formáknak (közalapítványok, közhasznú társaságok), amelyek a közvetlen állami kötelezettségvállalás és társadalmasitott nonprofit működés pozitív elemeit képesek egyesíteni. Harsányi László közgazdász
