Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

Magyar Hírlap, 1993. aug. 19 Sepsey Tamás: év végére befejeződik a kárpótlás Kétszázezer új földtulajdonos FOTO HAB* CSABA Továbbra is szorgalmazza az Országos Kárpótlási és Kár­­rendezési Hivatal (OKKH), hogy újabb kárpótlásra nyíl­jék lehetőség. Legalább 30 ezer igénylő jelezte, valami­lyen oknál fogva kifutott a ha­táridőből, így kimaradt a kár­pótlásból. Az újabb akció ösz­­szesen legfeljebb 1-2 milliárd forintnyi kárpótlási jegy ki­adását jelentené. Ez nem állí­taná meg egyébként a hivatal által már megkezdett létszám­­leépítést: szeptember 30-áig az 1800 státusból 500 megszű­nik, tekintettel arra, hogy fogytán van a kárpótlási hiva­talok munkája — tudtuk meg Sepsey Tamástól, az OKKH elnökétől. — Tavasszal hirdették meg a kárpótlás gyorsítását, azóta a földárverések ütemét meghá­romszorozták. A kijelölt 36 mil­lió aranykorona értékű földnek mégis csak harmadát ánerezték el mostanáig. Ilyen tempó mel­lett mikorra fejezhetik be a kár­pótlást? — Hamis kiindulási pont a 36 millió aranykorona. Ez csak az igénybejelentések nyomán elméletileg kijelölt terület, más kérdés, hogy végül hányán vá­sárolnak földet. Időközben so­kan döntöttek úgy, hogy inkább egyéb javakat szereznek a je­Sepsey Tamás gyeikkel. Tavaly összesen 110 ezer ember jelezte, gyorsított el­járással földhöz szeretne jutni. Ehhez képest most már közel 140 ezren jutottak földtulajdon­hoz, 14 millió aranykorona érté­kű föld kelt el. Ezeket a számo­kat alapul véve a földkárpótlást nevezhetjük a kárpótlás legsike­resebb részének. Úgy becsülöm, hogy év vé­gére 200 ezer tulajdonos jut földhöz. Vagyis a kormányren­deletben megszabott december 31-éig befejeződik azokon a te­lepüléseken a kárpótlás, ahol jogerős határozat volt földalap­­kijelölésre. — A földhivatalok szerény erőforrásaikra hivatkozva vi­szont úgy látják: egyáltalán nem tartható a tempó. — A földhivatalok kapacitá­sa valóban szűk keresztmetszet. De erről az a véleményem, hogy a költségvetésből juttatott pénzek egy részét nem a kárpót­lási munkák előkészítésére for­dították, ezért nem birkóztak meg a feladattal. Az ingatlan­nyilvántartás rendbe tételére, a kijelölésekre, egyebekre elegen­dő idő állt rendelkezésre. Zala megyében például most azért nem tudtunk egy hétig árverez­ni, mert a földhivatal nem ké­szült el a kijelöléssel. Bár ere­detileg a kárpótlási hivatal ra­gaszkodott a korrekt, számító­­gépes nyilvántartáshoz és föld­kiméréshez, most előfordulhat, hogy év végén az utolsó 200- 300 árverésnél eltekintünk a pontos kiméréstől. — A közelmúltban felhívta a kormány figyelmét arra, milyen veszélye lehet annak, ha a kár­pótlás befejeztével a — kamat­tal növelt értékkel számolva — mintegy 220 milliárdos jegytö­meggel szemben nem állítanak megfelelő privatizációs kínála­tot. Mit érhet el ezzel kapcsolat­ban a kárpótlási hivatal? — A vagyon összeállításában nem veszünk részt, a jog szerint erre nincs lehetőségünk. Csak politikai nyomást gyakorolha­tunk a kormányzatra, mégpedig 1,3 millió kárpótolt nevében. Egyébként meggyőződésem, hogy a kárpótlás kezdettől fogva nem megfelelő helyen szerepelt a privatizációban. A vagyonfel­­ajánlást gyorsítani kell. mert bár eddig 7 milliárd forintnyi kár­pótlási jegyet használtak fel ál­lami vagyon privatizálására, már ebben a pillanatban is 40 mil­liárd forintnyi jegy vár felhasz­nálásra az országban. Minél ha­marabb használják fel a kárpót­lási jegyeket, annál kevesebb lesz a jegyek kamata, annál ki­sebb vagyont kell felajánlania az ÁVÜ-nek és az ÁV Rt.-nek. • Vitéz F. Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom