Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-26 / 8523. szám

Magyar Nemzet,. 1993. aug. 19. y Olajozottan működő gépezetet adunk át a következő kormánynak Szabó Iván pénzügyminiszter a külső és belső államadósságról, a valutaalap készenléti hiteléről és a fejlődő tőkepiacról Kipihent, kiegyensúlyozott, vi­dám - az elmúlt egy-másfél évtized­ben talán még senkinek sem sikerült ilyen kedélyű pénzügyminisztert lát­ni Magyarországon. Ráadásul azon a reggelen, amikor Szabó Ivánnál ven­dégeskedtünk, még az a hangulat is besurrant a József nádor térre néző, kézilabdapálya nagyságú szobába, amelyik egy ízletes, sokfogásos pénzügyminiszteri reggeli nélkülöz­hetetlen kelléke. Noha egy csésze angol tea gőzölgőit az asztalon, még­sem jutott eszébe az újságírónak, hogy vendéglátója John Major-i hi­degvérrel válaszol majd kérdéseire: a nyár elején hallott - és látott! - parlamenti Szabó Iván-beszéd erő­szakos és indulatos volt, heves gesz­­tikulációk kísérték szónoklatát. Vendégeskedésünk napján - marad­va az angol példánál - mégis amo­lyan Churchill! győzedelmes békes­ség volt a sajátja a magyar pénz­ügyminiszternek. Talán mert győzött is a nyár elején.- Miniszter úr, ön hogyan olvas­sa az újságokat? Itt, a szobájában, reggelente, vagy megkíméli magát a korai bosszúságoktól?- A sajtószemlével kezdem a napot: olyan válogatásokkal, ame­lyek a szakterületemre, a tárcára, a személyemre vonatkoznak - felel a még igen korai, 8 óra 10 perckor ka­pott kérdésre. Meglehet, az aznapi újságkivágások még nem voltak előt­te, talán még nem nézett bele a köz­­alkalmazottak szrájkkészülődését, a társadalombiztosítási hiány jellegét taglaló beszámolókba. - Magukat az újságokat, ha tehetem, hét végén, ott­hon nézem át. A „prózaibb” híreket brit, né-, met, francia kollégája állítólag szin­te éhgyomorra fogyasztja: a dollár, a márka, a francia frank, a jen árfo­lyam-alakulása, a tőzsdék további in­formációi a napi munkához, a dönté­sekhez elengedhetetlenek. És a József nádor téren?- Ez van a reggeli sajtószemle élén, ezt kötelező ismerni Magyaror­szágon is. A szavak értéke- Az egyetemen nincs pénzügy­miniszter-képzés, s ez még akkor is igaz, ha le kellett vizsgázni az ország „főkönyvének" kiszámításából is. Ebben a szobában sok neves, kitűnő szakember dolgozott már, de egyik sem tanulhatta igazán a „mestersé­get" ...- Mit kell tudni egy pénzügymi- Tüsztemek? Ezen nagyon hosszasan lehet vitatkozni. A mai magyar köz­jogból indulok ki: ez a fiskális tárca vezetőjét a gazdasági kabinet első emberének jelöli meg. Nem csupán az éves költségvetés elkészítéséért felelős szervezetet felügyelem, ha­nem a gazdaságirányítás intézmé­nyét. De ez nem újdonság, Wekerle Sándor óta ez a pénzügyminiszter dolga. Tehát nem az ország főköny­velője vagyok, hanem a makrogazda­sági folyamatok vezénylője.- Szabó Iván elődei úgy látták reformprogramjukat megvalósítha­tónak, ha - többnyire nem alaptala­nul - nagyobb gazdasági hatalmat kapnak. A régi érában is, de most is minimum kettős hatalom jellemezte, illetve jellemzi a gazdaságirányítást. Annak idején az Országos Tervhiva­tal, az MSZMP, manapság például a privatizáció körül csoportosuló poli­tikai tényezők tűntek, illetve tűnnek ilyennek. Szabó Ivánnak mennyire köti meg a kezét ez a helyzet?- A régi éra „gazdaságirányítási” modelljéhez nem érdemes hasonlíta­ni, ma pedig a gazdasági hatalom nem a párt- és állami apparátusok kö­zött oszlik meg, hanem a piaci sze­replők, a jövedelemtulajdonosok - a vállalkozások, a háztartások, az ál­lam és a „külföld” - között. Az álla­mon belül is csak egy szereplő a köz­ponti kormány. Ez a helyzet, ha „ké­nyelmesebb” is, eredményesebb gaz­dasági hatásfokú, nagyobb a készte­tés a többi között az államháztartás racionalizálására is. A kormányon belül - ha nem csúcsminisztérium vezetőjeként is - a pénzügyminisz-I i I temek a mai felállásban is jelentős szerep« van, nem pranaszkodom. Az államháztartás reformja - ha lassab­ban is, mint korábban terveztük - fo­lyik, amennyiben a következő évek­ben ez rajtam is múlik, kiteljesedik.- A pénzügyminiszter súlyát, fele­lősségét, szavainak értékét főképp a nyugati tapasztalatok igazolják. Ha például a német ipari miniszter mond valamit, általában nem történik több reagálás, mit az, hogy istenem, hát mondta. ..De ha a gazdasági minisz­ter jelent ki valamit, akkor akár nyomban megmozdul valamilyen irányban a márka árfolyama, s a nemzetközi pénzügyi viszonyokban is szinte azonnali változások indulnak el. A magyar pénzügyminiszter - aki nem is túl régen még ipari miniszter volt -ma a gazdaság irányításáért felel: érzi-e az ilyen különbséget?- Magyarországon még nem annyira érzékenyek a szeizmográ­fok, mint Nyugat-Európában. Két­ségtelen, ha ott egy félszázalékos kamateltérés mutatkozik valamelyik fő valutában, akkor, mint azt láttuk, az az egész nyugati pénzrendszer­ben hihetetlen folyamatokat képes elindítani. Közép- és Kelet-Európá­­ban az átállás időszakában még nem ennyire érzékenyek a szeizmográ­fok. A direkt állami beavatkozásnak sokan sokkal több szerepét tulajdo­nítanak. Sőt, az a nagyobb baj, hogy ezt még igénylik, nehéz is kivédeni, pédig miközben építünk egy piac­­gazdaságot, de facto a promt vál­ságkezelési ügyekre nem piacgaz­dasági módszerekkel felelünk. Mert a társadalmi nyugtalanság, a szo­ciális feszültség, vagy valóban az életfeltételek radikális megváltozá­sa normál piaci viszonyok között még nem „vezényelhető le” Ma­gyarországon. Ugyanakkor bizo­nyos szempontból még érzékenyebb is a társadalom, mint Nyugaton, hi­szen egy elhangzott szó kiválthat olyan reakciót, mely nemkívánatos az ország szempontjából. Példa erre a közalkalmazotti törvény. Noha az első pillanattól kezdve hangsúlyoz­tuk: szó nincs arról, hogy a közal­kalmazottak nem kapják meg a ne­kik járó pénzt. A vita arról folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom