Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-26 / 8523. szám
Magyar Nemzet,. 1993. aug. 19. y Olajozottan működő gépezetet adunk át a következő kormánynak Szabó Iván pénzügyminiszter a külső és belső államadósságról, a valutaalap készenléti hiteléről és a fejlődő tőkepiacról Kipihent, kiegyensúlyozott, vidám - az elmúlt egy-másfél évtizedben talán még senkinek sem sikerült ilyen kedélyű pénzügyminisztert látni Magyarországon. Ráadásul azon a reggelen, amikor Szabó Ivánnál vendégeskedtünk, még az a hangulat is besurrant a József nádor térre néző, kézilabdapálya nagyságú szobába, amelyik egy ízletes, sokfogásos pénzügyminiszteri reggeli nélkülözhetetlen kelléke. Noha egy csésze angol tea gőzölgőit az asztalon, mégsem jutott eszébe az újságírónak, hogy vendéglátója John Major-i hidegvérrel válaszol majd kérdéseire: a nyár elején hallott - és látott! - parlamenti Szabó Iván-beszéd erőszakos és indulatos volt, heves gesztikulációk kísérték szónoklatát. Vendégeskedésünk napján - maradva az angol példánál - mégis amolyan Churchill! győzedelmes békesség volt a sajátja a magyar pénzügyminiszternek. Talán mert győzött is a nyár elején.- Miniszter úr, ön hogyan olvassa az újságokat? Itt, a szobájában, reggelente, vagy megkíméli magát a korai bosszúságoktól?- A sajtószemlével kezdem a napot: olyan válogatásokkal, amelyek a szakterületemre, a tárcára, a személyemre vonatkoznak - felel a még igen korai, 8 óra 10 perckor kapott kérdésre. Meglehet, az aznapi újságkivágások még nem voltak előtte, talán még nem nézett bele a közalkalmazottak szrájkkészülődését, a társadalombiztosítási hiány jellegét taglaló beszámolókba. - Magukat az újságokat, ha tehetem, hét végén, otthon nézem át. A „prózaibb” híreket brit, né-, met, francia kollégája állítólag szinte éhgyomorra fogyasztja: a dollár, a márka, a francia frank, a jen árfolyam-alakulása, a tőzsdék további információi a napi munkához, a döntésekhez elengedhetetlenek. És a József nádor téren?- Ez van a reggeli sajtószemle élén, ezt kötelező ismerni Magyarországon is. A szavak értéke- Az egyetemen nincs pénzügyminiszter-képzés, s ez még akkor is igaz, ha le kellett vizsgázni az ország „főkönyvének" kiszámításából is. Ebben a szobában sok neves, kitűnő szakember dolgozott már, de egyik sem tanulhatta igazán a „mesterséget" ...- Mit kell tudni egy pénzügymi- Tüsztemek? Ezen nagyon hosszasan lehet vitatkozni. A mai magyar közjogból indulok ki: ez a fiskális tárca vezetőjét a gazdasági kabinet első emberének jelöli meg. Nem csupán az éves költségvetés elkészítéséért felelős szervezetet felügyelem, hanem a gazdaságirányítás intézményét. De ez nem újdonság, Wekerle Sándor óta ez a pénzügyminiszter dolga. Tehát nem az ország főkönyvelője vagyok, hanem a makrogazdasági folyamatok vezénylője.- Szabó Iván elődei úgy látták reformprogramjukat megvalósíthatónak, ha - többnyire nem alaptalanul - nagyobb gazdasági hatalmat kapnak. A régi érában is, de most is minimum kettős hatalom jellemezte, illetve jellemzi a gazdaságirányítást. Annak idején az Országos Tervhivatal, az MSZMP, manapság például a privatizáció körül csoportosuló politikai tényezők tűntek, illetve tűnnek ilyennek. Szabó Ivánnak mennyire köti meg a kezét ez a helyzet?- A régi éra „gazdaságirányítási” modelljéhez nem érdemes hasonlítani, ma pedig a gazdasági hatalom nem a párt- és állami apparátusok között oszlik meg, hanem a piaci szereplők, a jövedelemtulajdonosok - a vállalkozások, a háztartások, az állam és a „külföld” - között. Az államon belül is csak egy szereplő a központi kormány. Ez a helyzet, ha „kényelmesebb” is, eredményesebb gazdasági hatásfokú, nagyobb a késztetés a többi között az államháztartás racionalizálására is. A kormányon belül - ha nem csúcsminisztérium vezetőjeként is - a pénzügyminisz-I i I temek a mai felállásban is jelentős szerep« van, nem pranaszkodom. Az államháztartás reformja - ha lassabban is, mint korábban terveztük - folyik, amennyiben a következő években ez rajtam is múlik, kiteljesedik.- A pénzügyminiszter súlyát, felelősségét, szavainak értékét főképp a nyugati tapasztalatok igazolják. Ha például a német ipari miniszter mond valamit, általában nem történik több reagálás, mit az, hogy istenem, hát mondta. ..De ha a gazdasági miniszter jelent ki valamit, akkor akár nyomban megmozdul valamilyen irányban a márka árfolyama, s a nemzetközi pénzügyi viszonyokban is szinte azonnali változások indulnak el. A magyar pénzügyminiszter - aki nem is túl régen még ipari miniszter volt -ma a gazdaság irányításáért felel: érzi-e az ilyen különbséget?- Magyarországon még nem annyira érzékenyek a szeizmográfok, mint Nyugat-Európában. Kétségtelen, ha ott egy félszázalékos kamateltérés mutatkozik valamelyik fő valutában, akkor, mint azt láttuk, az az egész nyugati pénzrendszerben hihetetlen folyamatokat képes elindítani. Közép- és Kelet-Európában az átállás időszakában még nem ennyire érzékenyek a szeizmográfok. A direkt állami beavatkozásnak sokan sokkal több szerepét tulajdonítanak. Sőt, az a nagyobb baj, hogy ezt még igénylik, nehéz is kivédeni, pédig miközben építünk egy piacgazdaságot, de facto a promt válságkezelési ügyekre nem piacgazdasági módszerekkel felelünk. Mert a társadalmi nyugtalanság, a szociális feszültség, vagy valóban az életfeltételek radikális megváltozása normál piaci viszonyok között még nem „vezényelhető le” Magyarországon. Ugyanakkor bizonyos szempontból még érzékenyebb is a társadalom, mint Nyugaton, hiszen egy elhangzott szó kiválthat olyan reakciót, mely nemkívánatos az ország szempontjából. Példa erre a közalkalmazotti törvény. Noha az első pillanattól kezdve hangsúlyoztuk: szó nincs arról, hogy a közalkalmazottak nem kapják meg a nekik járó pénzt. A vita arról folyik.
