Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-04 / 8510. szám

1 Népszabadság, 1993.7.31 MATO-kapcsolatunk: párbeszéd igen, tagság nem Közép-Európa egyes országai nem kapnak szelektív biztonsági garanciákat, ebben jelenleg nem gondolkodik a NATO, mert az másokban jogos félelmeket keltene. Az atlanti szervezet azt is messzemenően figyelembe veszi, hogy határainak esetleges „ki­tolása” Oroszországot kedvezőtlenül érintené - vált világossá Gebhardt von Moltke NATO-fötitkárhelyettes és Kovács László, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnöke, illetve több képvise­lő tegnapi tárgyalásain.- Igyekeztem megérteni, biz­tonsági ügyekben miként gon­dolkodik a magyar parlament. Budapesti látogatásom legfőbb célja a tanulás volt: a magyar politika, a magyar látásmód megismerése. Áttekintettük az atlanti szövetség és Magyaror­szág kapcsolatait, s a biztonsá­gi ügyekben való együttműkö­désünket, melyet a NATO sze­retne megvalósítani számos eu­rópai országgal - jelentette ki von Moltke a másfél órás tár­gyalás befejeztével. A magas rangú NATO-tiszt­­viselő hangoztatta, az atlanti szervezet stabilizáló tényező­ként kíván együttműködni a kelet-közép-európai országok­kal a térség békés fejlődéséért. Ez egy folyamat, amelyért mindkét félnek partnerként kell tennie. Von Moltke szerint a kétoldalú viszonyban már ré­gen túl vagyunk az első lépésé­ken, „meg sem tudom mondani, hány alkalommal került már sor a NATO és Magyarország közti tárgyalásokra, biztonsági kérdések áttekintésére”. A fél­reértéseket elkerülendő, azon­nal hozzátette: a brüsszeli köz­pontban úgy vélik, az említett együttműködési szándékkal együtt is, a jelen időszak nem a NATO kibővítésének ideje. A Népszabadság kérdésre Kovács László elmondta: e ta­lálkozó alapján nem érződött, hogy a NATO közép- vagy akár hosszú távú gondolkodásában is helye lenne a Budapest által felvétett társult NATO-tagsági státus megteremtésének. Ugyan­akkor - tette hozzá - a NATO kapcsán mindig szem előtt kell tartani, hogy az atlanti szerve­zet 16 tagországot jelent. A po­litikai ügyekkel foglalkozó fó­ti tkárhelyetttes, von Moltke az apparátus igen magas rangú képviselője, de nyilván ő sem tud mindig és mindenütt az összes tag nevében beszélni. A külügyi bizottság elnöke elmondta: a NATO és térségünk viszonyáról ezúttal is egyértel­művé vált, hogy ők párbeszéd­ben és együttműködésben gon­dolkodnak - és jelenleg ennél nem többen. Von Moltke részle­tesen szólt arról is, hogy a NATO figyelembe veszi Oro­szország szempontjait, érdekeit. Kijelentette, nem egy újabb be­folyási övezetet kívánnak biz­tosítani, de arra igenis figyel­nek, hogy Oroszországnak van­nak érdekei határain túl is. A délszláv válság kapcsán a brüsszeli vendég hangoztatta, számukra a fő tanulság, hogy - a jövőben - hasonló válság ese­tén sokkalta határozottabban, még a kezdeti szakaszban kell fellépni. S, tette hozzá, addig is a NÁTO-nak meg kellene fo­galmaznia. hogy aki e térség­ben fegyverhez nyúl a határok megváltoztatásáért, az a NATO fegyveres válaszával találja magát szemben. Eszes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom