Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)

1993-08-25 / 8522. szám

Mtefejeaődött a tényfeltárón Keresik a névtelen levél szerzőjét Nagy erőkkel folyik a ku­tatás annak az állítólagos egykori állambiztonsági tiszt személyének a felderí­tésére, aki a Kurírhoz kül­dött és a Népszava szomba­ti számában is közölt név­telen levélben igyekezett leleplezni az egykori III/III-as csoportfőnökség, a kémelhárítás egyik magas beosztású .vezetőjének és több szt-tisztjének a bűnös tevékenységét. A titkosszolgálati körök­höz közel álló, de magát megnevezni nem kívá­nó szakértőnk szerint, a névtelen levél alapján fel­tételezhető, hogy a szerző állambiztonsági tiszt lehe­tett, vagy legalább is az ak­kori titkosszolgálat alkal­mazásában állt. Erre utal az is, hogy a kémelhárítás egyik szervezetét szaksze­rűen támadólagos elhárítás néven emlegeti, és az álta­la felsorolt személyek egyi­ke másika valóban szt­­tiszt volt. A levélíró ismeretei elég­gé felületesek, hiszen olyant is szt-tisztként em­leget, aki hivatali köteles­(F oly tatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) ségből tartotta a kapcsola­tot az Állambiztonság ösz­­szekötőivel. Viszont nagy hibát követett el, és ezzel megingatta a szavahihető­ségét — sőt, lehet, hogy ez lesz a veszte — amikor a belügyminiszterhelyet­tesként emleget egy olyan volt állambiztonsági tisztet, aki eléggé távol állt a tá­bornoki beosztástól. Bár az illetőnek vitathatatlanul nagy hatalma volt és nincs kizárva, hogy valóban sa­ját céljára vett „kölcsön” 5 millió forintot a B-ellát­­mányból. Ez a tranzakció, abban az időben köztudott is volt az Állambiztonság berkei­ben. Amennyiben a vizsgá­lat során valóban fény de­rül az 5 millió forint ma­gáncélra való felhasználá­sára, akkor bizony kelle­metlen helyzetbe kerülhet a „nagy kombinátor” egy­kori főnöke is, aki nem ér­tett az operatív munkához, könnyedén „meglegendáz­­tathatták” és jóhiszeműen engedélyezte a kiutalást, hiszen ilyen összeg kiuta­lásához még abban az idő­ben is kellett egy „jó” aláírás. Szakértőnk véleménye azerint, a névtelen levélíró, — akinek a személyét előbb-utóbb biztosan felde­rítik, valószínűleg 1990-ben a titkosszolgálattól való nagy „menekülési” hullám idején vált meg a testület­től. A levélíró által felvetett visszaéléseket informáto­runk szerint valószínűleg elkövették, és azok, akikről szó van, de azt hangsúlyoz­ni kell, hogy az események 1989-ben történtek, tehát a bűncselekményekhez sem­mi köze sincs a Nemzetbiz­tonsági Hivatal vezetőinek és munkatársainak. Az egykori Szt-tisztek pedig magánemberként bűnöz­hetnek — ha azt teszik — ugyanis a választások után dr. Horváth Balázs belügy­miniszternek az első intéz­kedései közé tartozott, hogy azonnal leszerelte a 800 Szt-tisztet, amit ma sem köszönnek meg neki a titkosszolgálat vezetői. A névtelen levél egyik címzettje volt dr. Bócz Endre, fővárosi főügyész; aki a Népszava érdeklődé­sére elmondta, bár a levél tartalmát ismeri, hiszen ne­ki is megküldte a feladó, de ezzel kapcsolatban a fő­ügyészségnek semmi tenni­valója nincs.‘Ugyanis ami nyilvánosságra került, az nem képez sem állam sem pedig szolgálati titkot. Die­ter Hofmannal kapcsolatos eljárás pedig nincs össze­függésben a levéllel. Megkérdeztük dr. Kaczi­­ba Antal rendőrtábornokot, igaz-e a Kurírnak az az ál­lítása, hogy névtelen levél­ről már előre figyelmeztet­te őket. A bűnügyi főigaz­gató azt válaszolta, hogy miután ebben az esetben nem rendőrségi ügyről van szó, nem nyilatkozik. Bár a tábornok nem cáfolta, hogy miután tudomást szer­zett az ismeretlen szerző által szétküldött levelekről, jó indulatúan felhívta a szerkesztőség figyelmét az írásban rejlő jogi buktatók­ra. Dr. Füzessy Tibor, a pol­gári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli mi­niszter sajtófőnöke, László Ildikó érdeklődésünkre el­mondta, hogy az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal lényegében befejezte a tényfeltáró vizsgálatot, és amennyiben bűncselek­mény gyanúja merül fel, a megállapításaikat továb­bítják az Országos Rendőr­főkapitánysághoz, amely il­letékes a nyomozás, majd a vizsgálat lefolytatására. Miután a névtelen levél­író feltehetően nem kísérte figyelemmel az országházi eseményeket és az írás egy példányát Kövér Lászlónak, a parlament Nemzetbizton­sági Bizottsága volt elnöké­nek is megküldte, a Fidesz frakcióvezetőjétől véle­ményt kértünk a levélről. Kövér László kérdésünkre elmondta, hogy csupán any­­nyit tud ezzel kapcsolat­ban, hogy a levélben sze­replő nevek feltehetően hi­telesek, de a körülmények vizsgálata a Nemzetbizton­sági Bizottság feladata lesz. Arra a kérdésünkre, hogy j a Kalasnyikov-botrány, j majd a chilei fegyver szál­lítási ügy, és a maribori j fegyberbotrány miatt úgy [ tűnik, hogy bizonyos ma­gyar hivatalos szervek is érintettek azokban: Kövér László azt felelte, szerinte csak a Kalasnyikov-ügvben derült fény egyértelműen a { hatóság szerepére. Bár azt • sem cáfolta, hogy például a chilei fegyverszállitmány j gyanúsítottjai szinte rendő­ri „kísérettel” hagyhatták 1 el az országot, és talán j ezért nem került sor a fe­lelősségre vonásukra. Schmidt Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom