Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Az RMDSZ Neptungate-je Július 15-16-án a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen - Ceauaescu egykori Villájában - az amerikai Etnikai Viszonyokat Vizsgáló Alapítvány (Project on Ethnic Relations - Carnegie Foundation, betűszóval: PER) égisze alatt szervezett tanácskozásra került sor. Ezen részt vett a román kormány főtitkára, Viorel Hrebenciuc, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Ománt Sincai, a parlamenti képviselőház elnökének tanácsosa, valamint 'Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum képviselője, Dinu C. Giufescu történész, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselő, továbbá amerikai és svájci megfigyelők. A tanácskozás résztvevői leltározták azt a megoldásra váró javaslatcsomagot, amelyet a román kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács az RMDSZ javaslatára tűzött napirendre. E javaslatok érintik az anyanyelvű oktatással, a kétnyelvű feliratokkal, az Audiovizuális Tanács mellett létrehozandó kisebbségi bizottsággal, valamint a nemzetiségi törvény kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket. Tőkés László nagyváradi református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke július 29-i sajtóértekezletén foglalkozott a PER égisze alatt - mint időközben kiderült - már 1992 eleje óta folytatott, négy menetben lezajlott titkos tárgyalássorozattal, melynek „magánszemélyi” minőségű magyar szereplői sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét és tagságát nem tájékoztatták. „Az RMDSZ parlamenti frakciója szóban forgó tagjainak a mandátum nélküli tárgyalásokon kötött egyezségét, és az azokon elért kétes értékű eredményeit (például 300 hely magyar felvételizők számára a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen stb.) nagymértékben megkérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legi„RMDSZ-háborúról" cikkez a romániai magyar - és nemcsak magyar - sajtó a szövetség vezető politikusainak és különböző testületéinek nyilatkozatait és állásfoglalásait kommentálva. Persze, „háborúról” szó sincs, csupán a már korábban is kirajzolódott erővonalak mentén ismét felparázslott elvi, taktikai-stratégiai vitáról. Mi van mögötte, mik az előzményei? tim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyekkel tárgyaljon és egyezkedjen, a hatalom iránti konformizmust részesítve előnyben”. Tőkés László egyébként április óta két folyamodványban kért magyarázatot és követelte a titkos tárgyalásokra vonatkozó meg nem erősített hírek és állítások tisztázását. Az érintettek azonban következetesen elzárkóztak a tisztázás elől, sőt a bizonyítékok ellenére az RMDSZ-parlament (Szövetségi Képviselők Tanácsa - SZKT) legutóbbi marosvásárhelyi ülése sem foglalt állást e kérdésben. Ezzel kapcsolatos nézeteit a tiszteletbeli elnök terjedelmes vitairatban is kifejtette a Romániai Magyar Szó hasábjain „A hatalom uszályában” címmel. Nyilatkozott a kérdésben azóta Markó Béla szövetségi elnök is, aki rámutatott: a három RMDSZ-politikusnak nem volt szövetségi megbízása az amerikai közvetítéssel lefolytatott tárgyalásokra a hatalom képviselőivel. A résztvevők nyilatkozatai szerint a kormány és az elnöki hivatal képviselői nem hivatalosan ugyan, de ígéretet tettek bizonyos problémák megoldására, s ezek az ígéretek máris a jelenlegi román hatalom melletti pozitív propagandát szolgálják külföldön, pél'dánl a New York Timesban ii" megjelent, kiszámíthatóan nagy hatású újságcikkben, amely egyébként számos, véletlennek aligha nevezhető ténybeli hamisítást is tartalmaz (Ezek között olyan súlyos rágalmak is szerepelnek, melyek szerint az RMDSZ egészében véve, de különösen „a Tőkésféle radikálisok nem csinálnak titkot abból, hogy Erdély Magyarországhoz való csatolását óhajtják. Úgy, ahogy az az első világháború előtt volt” - New York Times International, 1993. július 20. A lap másnapi - július 21-i - számában közölt „helyreigazítás” szerint nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem az RMDSZ „némely budapesti szövetségese kéri a Románia részét képező Erdély Magyarországhoz való csatolását...” A kérdéssel kapcsolatos Markó-nyilatkozat egyértelműen és határozottan leszögezi: „A brassói kongresszuson elfogadott autonómiaprogram alapján kialakított elképzeléseinkből sem eddig nem engedtünk, sem ezután nem engedhetünk", mert az említett ígéretekben szereplő félmegoldások az anyanyelvi oktatás területén példáid, „nem eredményt jelentenek, hanem a további diszkrimináció bizonyítékai”. A Tőkéséhez és Markóéhoz hasonló állásfoglalásokban elmarasztalt három RMDSZ-politikus közös nyilatkozatban próbálta magyarázni és védelmezni eljárását és magatartását, az említett négymenetes megbeszélések során elért „eredményeket ”. Eljárásukat élesen bírálták az SZKT különböző frakciói - így a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) vagy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) -, de a brassói kongresszuson leköszönt, elnökség tagjai, köztük Kolumbán Gábor, Szócs Géza és Takács Csaba is. Ez utóbbi most az RMDSZ ügyyBZttó elnöke. Vele készült az alábbi interjú:
