Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-25 / 8522. szám
Népszabadság, 1993. aug. 17. ß „Remélem, hogy a magyar gazdaság alapvető bajait orvosolni tudja majd a választások után alakuló magyar kormány, bármilyen összetételű legyen is az. A bankok helyzete ugyanis csak akkor lesz kedvezőbb a mainál, ha a gazdasági mutatók javulnak - fejtette ki Moshe Zanbar, az Izraeli Bank Leumi elnöke, akit a közelmúltban tel-avivi irodájában kérdeztem a Leumi magyarországt vegyes bankja, a Leumi Hitelbank (LHB) helyzetéről.- A Leumi magyarországi vegyes bankját az LHB-t, amelyben On a lelUgyelöbizottság elnöke, az utóbbi időben Izraelben heves támadások totók. Valóban elhibázott döntés volt három évvel ezelőtt az első és mindmáig egyetlen magyar-izraeli vegyes bank létrehozása?- Nem tagadom, hogy annak idején én kifejezetten a bank alapításának gondolata mellett voltam. Természetesen az. hogy Magyarországon (Kecskeméten) születtem, és hogy beszélem a magyar nyelvet, közrejátszott döntésemben, de nem ez volt az egyetlen ok. Amikor elindítottuk ezt a pénzintézetet. Magyarország kitűnő üzleti lehetőségnek számított. Az első két évben - amikor egyetlen új bank sem szokott nyereséget produkálni - az LHB nyereséges volt. 1993 első negyedében azonban - a fedezetet is beszámító izraeli elszámolási szabvány szerint - az LHB-nál 2,3 millió dollár veszteség keletkezett. Ez viszont - figyelembe véve a Bank Leumi 1500 millió dolláros (izraeli bankok körében a legmagasabb) össztőkéjét - egyáltalán nem jelentős mértékű. A magyar elszámolási szabvány szerint pedig ez a veszteség nem is jelentkezett. Egy bank megítélésénél nem az éves, hanem a hosszabb időre szóló átlagnyereséget kell figyelembe venni. Áz LHB ellen felhozott izraeli sajtóvádakat, amelyek megkérdőjelezték a bank egész eddigi tevékenységét, mindenképpen vissza kell utasítanom.- Ma is a bank létrehozása mellett döntenének?- Bevallom, hogy a mai helyzetben nem nyitnánk bankot Magyarországon. Ennek oka azonban nem a veszteségekben rejlik. Az a számításunk bevált, hogy a Leumi segítségével a magyar-izraeli kereskedelmi kapcsolatok, valamelyest bepótolva a politikai kapcsolatok hiánya miatt az elmúlt több mint húsz év lemaradását, fejlődésnek indulhattak. A néhány évvel ezelőtt még csak nyolcmillió dolláros összforgalmat teljesítő magyar-izraeli kereskedelem mára elérte a 100 millió dollárt. A Leumi Csoportnak, amely öt-hat leánybankjával és világszerte működő 60 fiókjával igencsak kiterjedt nemzetközi hálózat, jelentős hatása volt a külföldiek magyarországi befektetéseinek elősegítésében A bankon keresztül 80-100 millió dollár értékű külföldi befektetés történt. (A külföldiek összes befektetése meghaladta az ötmilliárd dollárt - A szerk.) Hogy mást ne mondjak, a két külföldi társunk, a brit székhe-Moshe Zanbar lyű CP Holding és az amerikai Shramrock Co. befektető cég. amelyek az első időkben részt vettek a Leumi Invest budapesti leányvállalatának a -tevékenységében, nem kevesebb mint durván 50 millió ^dollárt invesztáltak Magyarországon- A helyzetűt azonban az utóbbi időben mintha romlott volna, ön nem igy látja?- A két külföldi társ kiválásával, akik saját befektetési céget alapítottak Magyarországon, de a befektetési érdeklődés csökkenése miatt is, lényegében megszüntettük a Leumi Investet. A befektetési tanácsadó szolgáltatásról azonban nem mondtunk le. Most ezt a „K and K” (Kasselman and Kasselman) nevű izraeli befektetési tanácsadó és audítáló céggel közösen végezzük. Tény, hogy a TEVA izraeli gyógyszergyár, és a másik izraeli élelmiszer-ipari cég az OSEM magyarországi terveinek meghiúsulása az utóbbi időben meglehetősen visszavetette az izraeli cégek érdeklődését is a magyarországi befektetések iránt A másik két leányvállalatunk, az egy éve működő Leumi Trade és a tervezett, de mindmáig meg nem valósult, Leumi Broker tevékenysége pedig a magyarul beszélő izraeli szakemberhiány miatt szenvedett kárt- Mi a véleménye a magyar fél szakmai szinvonalárór Az egyik izraeli újságcikk azt állította, hogy az „LHB magyar vezetése nem lzraelbarát?”- Kitűnő a kapcsolatunk Az LHB magyar részről igen jó kezekben van Talán elég azt megemlítenem, hogy az LHB igazgatótanácsának elnöke az a Fekete János, akit ma is a világ vezető bankárai között tartanak számon. Az izraeli szakemberek viszont a bank ügyeinek- intézésében nem nélkülözhetők, éppen a nyugati, beleértve az izraeli bankrendszernek az eltérését az eddigi magyar banki gyakorlattól.- ön szerint mi a titka, hogy az izraeli gazdaság évi hat-hét százalékos növekedését mar néhány eve tartja? Jelenleg a világon nagy on kevés ország tud ilyen eredményt felmutatni.- Egy kis országnak, igy íz-5 raelnek, de hasonlóképpen Magyarországnak is, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartania, hogy olyan cégekbe invesztáljanak, amelyeknek az áruját el lehet adni külföldön. Egyéb-; ként minél kisebb egy ország, annál fontosabb, hogy komolyan részt vegyen a külkereskedelemben. Izraelre és Magyarországra is igaz a gazdaság egyik alaptörvénye, mely sze- í rint ahogy csökken az egysé- j genkénti termelési költség, úgy | növekszik a versenyképesség.! nő az export és csökken a mun- j kanélktlliség. Szerintem a kor-; mánynak el kell tudni dönteni, hogy mi számára a legfonto- I sabb Ennek pedig szerintem a j munkanélküliség csökkentése- j nek kell lennie. Különben a nép ! a szélsőséges politikai pártokhoz csapódik, egyre több sztrájk lesz, a külföldi pedig bizonytalan helyzetben nem invesztál. A kormánynak biztosítani kell, hogy az exporton a cégek keressenek. Ebbe belefer a devalváció is. Egy inflációval | összekötött valutapolitikát kel) ; tehát folytatni, azért, hogy az invesztáló külföldi biztonság-! ban érezze magát. Azt kell elérni, hogy a külföldinek érdemes legyen Magyarországon befek- «• tetni. A gazdaság belső stabilitásán kívül a Közel-Keleten í térség stabilitása is sokat lendíthet a fejlődésen. Böhm Agneí A Leumi ma nem nyitna bankot Tel-avivi beszélgetés a magyar gazdaság gondjairól
