Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Pesti Hírlap, 1993. aug. 16. 2E CSALOG ZSOLT ÍRÓVAL BESZÉLGET MATÚZ GÁBOR (1.) Cigánylázadás előtt? A Szociológia című folyóirat idei első számában jelent meg Csalog Zsolt A cigányság a magyar munkaerőpiacon című előadásának szövege. Tanulmányában a szerző áttekinti a hazai cigányság történetét a Kárpát-medencében való megjelenésüktől napjainkig. Tragikus képet fest Magyarország legnépesebb etnikai kisebbségének jelenlegi helyzetéről. A valójában soha teljes legitimitást nem szerzett népcsoportot ma mindenki másnál jobban sújtják a társadalmi átalakulással járó nehézségek: munkanélküliség, szegénység... „Szinte törvényszerű fejlemény, hogy amikor a nyolcvanas évek végétől bekövetkezik a magyar gazdaság válsága és végzetes karcsúsodása, elsőként a cigány munkaerőt bocsátják el. Míg napjainkban a munkanélküliség országosan alig haladja meg a 11 százalékot, a cigányság munkanélküliségének becsült értéke a 60 százalékot is meghaladja (egyes becslések szerint 70 % [1992-es adat — M. G.]), de bizonyos régiókban (főként Északkelet-Magyarország) a 100 százalékot közelíti. S a drámai jövedelemvesztést nem ellentételezi megfelelő szociálpolitikai mechanizmus. A cigányság jelenkori munkanélküliségének oka kettős: az ’objektív’ ok, hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságnak valóban nincs szüksége képzetlen munkaerőre; ugyanakkor kitapintható a háttérben a diszkrimináció ténye is: a cigány munkaerőtömeg szakképzett hányada ugyanúgy munkanélküli, mint a képzetlen többség, a munkaképes kort elérő fiatalok munkába állása pedig reménytelen, teljesen független kvalifikációs szintjüktől... A pszichikai terhelés óriási. Nemzetközi összehasonlítások figyelmeztetnek, hogy a munkából kiesettek morális tartása néhány év alatt összeroppanhat, akár olyan mértékig is, hogy korrekcióra már nincs tovább mód... S a cigányság körüli társadalmi feszültségek drámaian élesednek. Nemcsak a kormányzat, de a magyar társadalom sem képes felismerni, hogy ha a probléma kezelésében igen gyors változás nem történik, a helyzet súlyos társadalmi robbanáshoz vezethet” — Cigányláusdásf — Körülbelül erről van szó. A magyarországi cigányság egész egyszerűen elemi önvédelemre szorul. Gondoljunk csak az egész jelenségcsomag egyik elemére, a szkinhedekre. Létezik ma Magyarországon egy négyezer főre becsült militáns csoport, amelyik rendszeresen támadásokat hajt végre a cigányok ellen. Ez volna a kisebb baj, mert ez kezelhető lenne. Komolyabb gond, hogy mindezt bizonyos társadalmi támogatottság mellett teszi. Közhűnténycs cselekményekről van szó, melyeket rasszista alapokon nyugvó szövetkezés súlyosbít. Nem létezik, hogy ezt rendőrileg, törvényileg ne lehetne kezelni. Ha akarnák. Az ilyen támadások elkövetői garázdaságért kerülnek — ha kerülnek — rendőrkézre, utána szabadlábra, és csinálhatják tovább a dolgaikat. Elképesztően enyhe ítéletekkel végződnek az ügyek, sőt nem ritkán ítélet nélkül, mert még vádemelési szakba sem jutnak el. Mindez mutatja, hogy nem is akarják megoldani a problémát. Ismerve rendőreink általános attitűdjét azt kell látni, hogy sokkal inkább a szkinhedeknex drukkolnak, mint a cigányoknak. Mondják, nem nagy ügy, hiszen ezidáig összesen hány ilyen atrocitásra került sor? Csak hát akiknek a bőréről szó van, azoknak a mindennapi életét ez meghatározza. Különösen egyes frekventáltabb helyeken, mint például Eger!>en, de Budapest bizonyos kerületeiben is. A cigányok egyszerűen félnek, és most már komolyan azon törik a fejüket, hogy önvédelmi csoportokat hoznak létre. Marhaság! A legrosszabb út! De a reflexet megértem. Nem fordult még elő a világtörténelemben, hogy egy nép ölbe tett kézzel hagyta volna magát kiirtani. — Bizonyos Mythen sötétedés után azért nem ajánlatos egyedül sétálni, meri könnyedén előfordulhat, hogy a gyanútlan járókelő cigány bűnözők áldozatául esik... — ...Van némi valószínűsége... — A veszélyeztetettség érzése mindenesetre nem egyoldalú... — Hallani nyögdécseléseket, hogy egyes falvakban egy-két cigánycsalád már rettegésben tartja az egész közösséget. _•—Átány... — Igen, Átány... Kétcgyháza... Ha a cigánypolitikát így csináljuk tovább, a cigányokat belekergetjük a bűnözésbe. — Nem megengedheti, hogy bárki büntetlenül rúghasson fel alapveti törvényeket: ne ölj, ne rabolj... — A cigányságnak alapvető érdeke, hogy a rendőrség minden esetiben elfogulatlanul beavatkozzon, és semmi törvényszegést ne tűrjön el Tehát, hogy tegye a dolgát. Ha egy falu parasztlakói úgy érzik, a cigányokat — mert, ha csak egy cigány család vét is a törvény ellen, akkor abból mindjárt az lesz, hogy a cigányok — hagyják szabadon grasszálni, számukra nincs törvényesség, nem fékezik meg őket, akkor rögtön cigány—magyar konfliktus alakul ki, és megjelenik az önbíráskodás. Ez a rendőröknek roppant kényelmes állapot. A Wallenberg Egyesületben egyébként (Csalog Zsolt az egyesület soros elnöke — M. G.) két oldalról kell védenünk a cigányokat: egyrészt a szkinhedektól, másrészt a rendőröktől. Egy-egy cigányközösség ingyen gyakot lóterepe a kommandósoknak. A cigányok háza táján a törvényesség abszolút nem valósul meg. Tauber István kriminológusnak az a véleménye, hogy a bűnesetek aránya a cigányságon belül kisebb, mint a nem cigány származásúak körében. Csak éppen a cigányok tízszer olyan gyorsan jutnak sittre, és a bíróságok úgy vágják a fejükhöz a több éves ítéleteket, mint annak a rendje. Gyakran mindenfajta bizonyítási bázis nélkül. A közelmúltban égj' cigányembert azzal vádoltak meg, hogy megrontotta tíz-éves neveit lányát. Két év négy hónapra ítélték. Érzésem szerint az illető ártatlan. A felesége esküszik rá. |ó, ezek érzések. De én az emberismeretemben bízom. Nyomoztam ez ügyben. A vádlott, most már elítélt, ellen a bíróságon semmiféle bizonyító anyag nincs, és nem volt. A bíróság az ítéletet a vádlottról készült pszichológiai szakvéleményre alapozta Ilyesmik szerepelnek benne: „Labilis személyiség" — milyen lenne? volt állami gondozott —, „valószínűsíthető, hogy személyiség-labilitása szexuális életére is kiterjed, így tehát nem zárhatók ki aberrációk, perverzitások". Nem zárhatók ki... Ha egy pesti értelmiségiről lenne szó, elő nem fordulhatna, hogy csuán erre a szakvéleményre alapozva ét év négy hónapos ítélet szülessen. Az értelmiségi védekezik, jogorvoslatot kér, egyáltalán: mozgásképes Ebben az ítéletben benne van, hogy az illető cigány ember tudatlan, tájékozódásképtelen, nem képes az érdekei védelmére. Futószalagon születnek az ilyen és ehhez hasonló ítéletek. — Nehéi elhinni, hogy a bíróság valóban csak és kizárólag egy pszichologuii szakvéleményre alapozva ítéljen el bárkit is. Az ember azt gondolná, legalább az ügyben sértettként szerepű gyermek vallomása „bizonyítja " a vádlott bűnösségét. — Pedagógusok, óvónők és a kis
