Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-24 / 8521. szám
Magyar Nemzet, 1993. aug. 16. A számok tükrében Az önprivatizáció halad a legjobban Az utóbbi időben sokan bírálják a privatizációt, mondván: az elsietett és végiggondolatlan, s ily módon csak elkótyavetyélni lehet az állami tulajdont. Mások szerint pedig ennek épp az ellenkezője az igaz: lassú és vontatott az állami tulajdon lebontása, ami nagymértékben hátráltatja a gazdasági kibontakozást. Ezért nem árt megnézni, hogy a KSH szerint három alapvető privatizációs eljárás révén hány cég - és mennyiért - került magántulajdonba? Az Állami Vagyonügynökséghez - az intézmény megalakulásakor- 1728 vállalat került, amelyből ezidáig 924 átalakult, 251-et felszámoltak, 174-et más állami vagyonkezelő szervezetnek adtak át, és még 441 vár átalakulásra. Ez utóbbi cégek vagyonából 170 milliárd forint tartozik az ÁVÜ-höz. A szervezet illetékességi körében található még az a 973 vállalat is, amelyek átalakulással, vagy alapítással jöttek létre. Ezen cégekből 281 sorsa már rendeződött, 692 egység még részben vagy egészében értékesítésre vár. Az idei év első felében az ÁVÜ-n keresztül zajló privatizálás ba ételei elérték a 28,6 milliárd forintot. Ezekből az állami bevételekből 4,4 milliárd forint a vállalati reorganizáció céljait szolgálja, 8,7 milliárd forintot adósságtörlesztésére fordítottak, míg egy további nagyobb tétel a költségvetésben garanciális célokat szolgál. Érdekes megemlíteni, hogy a külföldi tőke részesedése viszonylag csekény volt, mindössze az összes bevétel 3,2 százalékát tette ki. Az 1990 szeptemberében elfogadott előprivatizációs törvény adta keretek között 10 600 cég cselében kezdődött meg a magánkézbe adás folyamata, és 8500 üzlet már gazdára is talált. Ez a program mintegy 40 ezer kereskedelmi dolgozót érintett. Az adatok is jól tükrözik, hogy a kereskedelemben és a vendéglátás terén érdemi szerkezetváltás történt a magánszféra javára. Az idáig eladott üzletek ára összeségében 14 milliárd forintot tett ki. Érdemes még tudni, hogy a dobra vert boltok átlagosan a kikiáltási ár 149 százalékáért keltek el. Az ilyen formában meghirdetett ingatlanok iránti érdeklődés növekedését jelzi, hogy 1992-ben ez az arány 121 százalékos volt csupán. A privatizálás haramadik útja az úgynevezett önprivatizáció. Ennek a programnak az egyik fő célja az volt, hogy' minél több belföldi vállalkozó jusson tulajdonhoz. Ezt az segítette elő, hogy az önprivatizációs programba bekerült cégek mérete megfelelő volt - tehát sem túl nagy, sem túl kicsi -, és az E-hitel a tőkeszegény magyar vállalkozókat is kedvező alkupozícióba hozta. Az ebbe a kategóriába besorolt 687 vállalat közül 583 vett részt a programban. Megállapítható, hogy a program jól halad, az első ütemben az év végéig magánkézbe kerül a lefedett állami vagyon nagy része. A kárpótlási jegy ellenében történő értékesítés is növeszik. Míg tavaly a privatizációban felhasznált kárpótlási jegyek értéke 2,2 milliárd forint volt, ebben az évben már júniusban elérte a 2,6 milliárd forintos nagyságrendet. (V. I.)
